“Már megint egy marketing képzés.” 😭
Én kicsit cinikusan úgy látom, hogy mindenki, aki elég ideig foglalkozott marketinggel (tehát minimum 1 hétig) hamar rájön, hogy talán később őszül/kopaszodik meg, ha magát és a tudását is elkezdi marketingelni; így születik a marketing képzések nagy része. Ad is meg nem is. Tud is újat mondani meg nem is.
Az a gond, hogy ha valaki igazán ért valamihez, még akkor sem feltétlenül tudja mindezt jól átadni, méghozzá úgy, hogy nem feledkezik meg mindarról, amit az út elején még nem tud az ember. Ráadásul vannak olyan területek, amelyekről nem is gondoljuk, hogy mennyi mindent megtanulhatnánk róluk, mielőtt vakon fejest ugrunk az egészbe.
Az online marketing szövegírás egyik izgalmas ága a közösségi média szövegírás, amihez például elengedhetetlen maguknak a közösségi média oldalaknak az ismerete. Ezzel kapcsolatban nagy fába vágtuk a fejszénket: egy olyan, átfogó képzést álmodtunk meg a témában, amilyen még nem igazán volt hozzáférhető (különösen nem magyar nyelven).
A hangvétel kialakításától kezdve a legnépszerűbb (és kevésbé népszerű) közösségi oldalak tulajdonságain át, a platformspecifikus szövegírásig, hasznos gyakorlatokig, jó kreatív szövegírási példákig mindenre kitérünk, amire csak érdemes. (Nem felejtjük ki természetesen a storytellinget, az analitikát és a hirdetéseket sem a csokorból.)
Mindezt gyakorlatorientáltan, videókkal, kibeszélőkkel, példákkal és sablonokkal adjuk át, amelyek tényleg adnak valamit, méghozzá elsősorban Neked.
Neked, aki talán vállalkozás tulajdonosa, cégvezető, marketinges, a tudását csiszolni vágyó (vagy a területen stabil alapokkal elindulni kívánó) szövegíró vagy, akinek minden vágya a lehető legjobb tartalmakat előállítani közösségi oldalakra. Vagy akinek perpillanat nincs választása, de akkor már legalább szeretné jól csinálni, és ehhez nem ötféle marketing képzésből próba-szerencse alapon összevadászni a használható infókat.
Az alábbiakban egy kis ízelítőt nyerhetsz az alapok alapjából, tekintsd egyfajta trailernek – a cikk végén pedig egy kis meglepetéssel is várunk.
Ha a marketing képzéseket és állásokat nézzük, akkor kívülről is gyanússá fog válni, hogy ez az ipar szereti elmosni a különböző feladatkörök között a határokat, és a legtöbben elvárják, hogy mindenhez is érts egy személyben. (De főleg egy személy fizetéséért.)
A social media manager például nagyon érti a tartalomtervezést, a stratégiát, az algoritmusokat, a trendeket, a metrikákat, a hirdetéseket, a vonatkozó PPC-t és a kampánytervezést. A rendelkezésére álló számadatok segítségével sokkal jobban látja és érti, hogy melyik tartalom miért szerepel jól vagy épp kevésbé jól. De ezen felül gyakran grafikusnak, operatőrnek, vágónak, komikusnak és ügyfélszolgálati képviselőnek is kell lennie…
A copywriter, azaz szövegíró a megfelelő szavak megfelelő elhelyezéséhez ért, földi halandónál sokkal több kutatást fektet mind a célközönség, mind a téma megismerésébe, miközben azért van rálátása a platformok technikai oldalára is, emellett képes koncepciókban, vizualitásban és stratégiában is gondolkodni. De ezen felül gyakran grafikusnak, operatőrnek, vágónak, komikusnak és ügyfélszolgálati képviselőnek is kell lennie…
Ha egy kisvállalkozás tulajdonosaként olvasod ezeket a sorokat, valószínűleg számodra is ismerős ez a svájci bicska érzés, de marketingesként is biztos, hogy kellett már olyasmivel foglalkoznod, ami technikailag nem képezi a feladatköröd részét.
A social media végképp ilyen: bizonyos részei elválaszthatatlanok egymástól, ezért egy közösségi média szövegírás képzés sem fókuszálhat csak a “gépelésre”. Végül is elsősorban tartalomgyártásról van szó, de a hirdetések sem csak betűkből állnak. Ugyanakkor lehet, hogy piszokjó marketinges vagy, de valahogy a poszthoz tartozó szavak mégis kihívást jelentenek…
A manageri képzéseket azoknak javaslom, akik valóban egy cégnél, ügynökségnél helyezkednének el, konkrétan ilyen feladatkörben. A szövegírás képzés viszont hasznos lesz szövegíróknak, akik erre a területre még nem annyira merészkedtek, de vállalkozások tulajdonosainak, marketingeseknek is átfogó tudást biztosíthat a copywriting ezen oldaláról, hogy szebb, jobb(an teljesítő) és hasznosabb tartalmakat adhassanak ki a kezeik közül.
Ha pedig teljesen a copywriting alapjaitól indulnál, egy kiváló, ingyenes online marketing szövegírás kurzus is a rendelkezésedre áll itt a 7-nél.
Mit akarnak a közösségi média oldalak?
Van, mert kell.
Van, mert ott tudunk a legegyszerűbben kapcsolatba lépni egymással extra SMS-díjak nélkül. Van, mert csak ott lehet megnézni a kedvenc éttermünk aktuális menüjét.
Van, mert a fizikai üzletnek igazából nincs honlapja, csak az oldalukon tudok tájékozódni a nyitvatartásról és az újdonságokról.
Van, mert az előbbiek miatt fodrászt is hiába keresek máshol, főleg ha modern hajszínre vagy vágásra vágyom.
Van, mert az egyetemi eseményekről, az elmaradó előadásokról csak így tudtuk egymást értesíteni, hivatalos kommunikációra a mai napig várhatnánk.
Van, mert kell. Van, mert mindenkinek van.
Valamilyen típusú közösségi média profilja lassan már tényleg mindenkinek van, de a fent felsorolt felhasználói esetek mellett talán ritkábban szoktunk elgondolkodni (és a kevésbé átfogó marketing képzések sem mindig) azon, hogy:
Tulajdonképpen mi is a közösségi média oldalak célja?
Mit akarnak tőlünk, felhasználóktól és tartalomkészítőktől?
Eleinte egyértelmű volt: felregisztráltál iWiWre, lelkiismeretesen kitöltötted a születési adataidat, az elvégzett iskoláidat, munkahelyedet és a hobbijaidat, megkerested az ismerőseidet, bejelöltél, megosztottál magvas gondolatokat, és minden irányból megfilterezett fotókat a reggelidről/kutyádról/gyerekedről/magadról.
Fintorogtál, ha olyan rokon jelölt be, akivel a legkevésbé sem szeretted volna mindezt megosztani vagy bármiféle csatornát biztosítani neki a kapcsolatfelvételre – ha egyszer már a közelebbi családtagok megfenyegetése útján a telefonszámodat sikerült eltitkolnod előle.
Alapesetben tehát szóba se került az, hogy vadidegeneket is beengedj a saját kis online világodba. Sőt, a MySpace-en még a meglévő ismerőseid is komoly verseny elé néztek, ha feljebb akartak kúszni a top 8 legjobb barátodat rangsoroló listán a profilodon.
A kezdetek kezdetén tehát a közösségi média platformok valóban a közösségre épültek, funkcióik pedig a mai napig emlékeztetnek erre, használati módjuk azonban megváltozott.
A kapcsolattartás és közösségformálás helyett a fókuszt a szórakoztatás vette át robosztus algoritmusokkal megtámogatva, amelyek szemében az engagement az úr. Az, hogy az ismerőseink is a közönség részét képezzék, a legtöbb platformon már egyre kevésbé szempont, sőt, a legtöbbünket elönt az ideg, amikor valamelyik telefonos alkalmazás a kontaktadatok szinkronizálásáért könyörög. Hát még jó, hogy nem akarom, hogy a GLS futár is bekövessen TikTokon, megbolondultál?!
Az sem véletlen, hogy az influenszer szó már közel sem annyira vonzó kifejezés, mint 5-10 éve volt: ma már inkább mindenki content creator. Amellett, hogy egy sokkal nagyobb csoportot foglal magába, megbízhatóbban, barátságosabban és szórakoztatóbban cseng.
Social media → Entertainment media
De miért történik mindez? Mi a célja a platformoknak, miért annyira fontos a nézettség, a lájkok és a kommentek száma, miért erőlteti, hogy minden ismerősöm felregisztráljon és kapcsolatba lépjünk egymással, ha egyszer már social médiából entertainment médiává alakult?
Figyelem: a közösségi média oldalak elsődleges célja az, hogy minél több felhasználó minél több időt töltsön el rajtuk.
Több idő az oldalon → több reklám megjelenítése → nagyobb bevétel.
Aki látta a The Social Dilemma című filmet Netflixen, annak most ezzel egyáltalán nem mondtam se újat, se nagyot. (Ha pedig még nem láttad, ajánlom, de csak ha belefér, hogy másfél órára lehozzon az életről.)
A közösségi oldalakat az elejétől kezdve arra tervezték, hogy addiktívak legyenek és kimaxolják a rajtuk eltöltött időt: kezdve a dopaminlöketet biztosító lájk gombokkal és visszajelzésekkel, az alkalmazáson belül megnyíló saját böngészőkön keresztül egészen az ízlésünkhöz tökéletesen igazodó, biztonságos kontentbuborékokat képző algoritmusokig.
Ha tehát kontentkészítésben gondolkozol, szórakoztatnod kell, értéket, információt kell adnod, közösséget kell formálnod, de mindenek felett – ha azt szeretnéd, hogy az algoritmus pozitívan bíráljon el – oda kell szögezned a nézőidet a platform elé. Minél hosszabb időre. Minél többször.
Kényelmetlen gondolat, de ez van, és mivel a social média tartósan bevette magát az életünkbe, muszáj tudatosítani magunkban. És különösen fontos egy olyan marketing képzés alapjaként leszögezni, amely a közösségi médiás szövegírásra fókuszál.
Aki tudja, hogy ezek a platformok mit akarnak, mit értékelnek, az jobb szöveget ír, és sokkal jobban teljesítő tartalmat állít elő. Plusz az alábbi tippeknek is sokkal több értelmük lesz.
A szövegírás alapelvei – Social csavarral
A copywriting az egyik legkritikusabb eleme minden marketing- és reklámtevékenységnek. A szövegírás magában foglalja azokat az írott és kimondott szavakat, amelyeket azért használunk, hogy érzéseket váltsunk ki, cselekvésre ösztönözzünk, informáljunk – mindezt valamilyen cél érdekében. Ha pedig közösségi médiáról beszélünk, mindehhez nagyon szorosan kapcsolódik a vizualitás: a szöveget kísérő képek, videók megtervezése, szövegezése, összehangolása a mondanivalóval.
Egy copywriter sohasem csak word doksikban gondolkodik, hanem azt is tudnia kell, hogy az elmondandó szavakat hogyan és hol lehet a leghatékonyabban kiemelni és átadni. Nagyfokú kreativitásra lesz szükséged, vagyis arra a képességre, hogy meglásd a kapcsolatot olyan dolgok és témák között is, amelyek egyébként nem egymás mellett állnak a sorban.
A szövegírásnak vannak bizonyos alapelvei, ezeket az említett social media copy marketing képzés során részletesebben is átvesszük, de a lényeg a következő:
1. Ismerd a célközönséget
Ha nem tudod, kihez beszélsz, azt sem fogod tudni, hogy hogyan fogalmazz. Sokan gondolják úgy, hogy ha megvan a mondanivaló, megvan a termék, amit el akarok adni, akkor majd szépen maguktól úgyis becsordogálnak azok, akiket ez érdekel. De nagyon fontos tudni, hogy azokat, akiket ez érdekel, hogyan, hol, milyen szavakkal lehet hatékonyan megszólítani.
Példa
Engem például nagyon érdekelnek a könyvtámaszként funkcionáló makettek, úgynevezett booknookok. Nagyon nem mindegy, hogy ezzel kapcsolatban egy booknookot áruló webshop az Instán vagy TikTokon görgetve hogyan próbál megszólítani:
- Ha te is magányos lúzer vagy és képes vagy éjszakába nyúlóan kicsi fadarabokat ragasztani az ujjaidhoz, akkor nesze, itt egy vadiúj makett. Kb. öt óra kirakni, legalább addig sem szomorítod a környezetedet a hülyeségeiddel. 🙄🤚
- Egy békés, kreatív hobbi, ami órákra kikapcsol a hétköznapok szürkeségéből – az eredmény pedig egy gyönyörű, varázslatos kis világ a könyvespolcodon. Egy világ, amit te hoztál létre. Tekintsd meg legújabb darabjainkat! ❤️✨
Ha neked az egyes változat tetszik jobban, akkor megkockáztatom, hogy olyan kötekedő, krónikusan online típus vagy, mint én, meghintve egy kis Gen Z humorral, aki egyrészt poénra tudja venni az ilyet és juszt is kattint, másrészt annyi időt tölt a képernyő előtt, hogy kétségbeesetten hajlandó kipróbálni bármilyen introvertált tevékenységet, amivel még megőrizheti néhány agysejtjét.
Ha a második, akkor pedig az átlagos booknook-kedvelők 99%-ához tartozol. Az pedig már nem kérdés, hogy egy termékkel melyik csoportot érdemesebb megszólítani. Tengernyi cég árul hasonló terméket – az ember arra kattint, amelyik őt szólítja meg.
És hogy honnan tudhatod, hogy a te célközönségedet mivel szólíthatod meg?
- Megnézheted a hozzád hasonló, sikeres márkák közösségi média oldalait, weboldalait, és megfigyelheted, ők milyen nyelvezettel, stílusban és milyen témákat érintve tudnak megszólítani tömegeket.
- Tájékozódj olyan csoportokban, fórumokon, amelyek azokat a problémákat boncolgatják, amelyekre te megoldást kínálsz. Hitelesebb, autentikusabb lesz a szöveged, ha azt a nyelvezetet és azokat a kifejezéseket tudod használni, amit a célzott felhasználók is használnak egymás között.
- Beszélgetned kell a célközönséggel: véleményt kérni, segítséget nyújtani, igazodni az igényeikhez. A közösségi média az égvilágon semmit nem fog érted tenni, ha megpróbálod kivonni belőle a közösségi részt: akkor inkább menj rá a Google hirdetésekre.
2. Egyszerű nyelvezet
A social media szövegírásban (és így vonatkozó marketing képzésünkben is) az a jó, hogy a lehető legtávolabb helyezkedik el az akadémiai írástól.
Nemcsak, hogy ér egyszerűen és közvetlen stílusban fogalmazni, de kell is. Nyugodtan elfelejtheted az olyan szabályokat, mint “éssel nem kezdünk mondatot”. De, kezdünk. Szósölben igen. A rövid, pattogós mondatok segítik az olvasást, fenntartják a figyelmet. És érthetőbben közlik a mondanivalód lényegét, mint egy hatsoros, többszörösen összetett mondat.
Plusz életbe lép az egyes szabály: úgy kell írnod, ahogy a célközönséged kommunikál. Ez sok esetben bizony azt jelenti, hogy félre kell tenned az egódat fogalmazáskor, ugyanis nem az a cél, hogy mindenki megtudja, hogy mi, szövegírók milyen sok szinonimát ismerünk.
Az internetes fogalmazásmód, szleng, rövidítések, átvett kifejezések, popkulturális utalások és vadonatúj, mémekből származó szófordulatok erdejében nem könnyű külső szemlélőként eligazodni.
A legjobb taktika az, ha magad is aktív felhasználóként pörgeted a közösségi médiát, és szivacsként szívod magadba a látottakat (vagy nyitsz egy halom screenshot mappát, és pár havonta megesküszöl, hogy holnap már tényleg rendszerezni fogod őket).
Kérdés: De én magam amúgy nem igazán használok közösségi médiát meg nem is érek rá órákon át pörgetni. Ilyenkor mi van?
Válasz: Az gáz. Úgy sajnos nem fog jól menni. Ilyenkor két dolgod van: egy, át kell adnod a feladatot valakinek, aki behatóan ismeri a közösségi médiát, kettő, hallgatnod kell rá és elfogadni azt, amit csinál. Plusz egy, de ezt a kérdéssel már beláttad: azt is el kell fogadni, hogy a közösségi média pörgetése a munka részét képezi.
Lesz, aminek nem látod majd az értelmét, lesz, amit te másképp fogalmaznál meg, de ha a működéssel, az adott platform dinamikáival nem vagy tisztában, akkor ezt másra kell bízni. Kulcsszó a bizalom.
(Vagy pedig el kell végezni egy közösségi média szövegírás kurzust, ahol igyekszem mindent olyan átfogóan átadni neked a témával kapcsolatban, hogy a végén úgy fogod érezni, született szósölös vagy… 🙂 Shameless plugin vége.)
Természetesen nem kötelező teljesen trash irányba elmozdulnod, de egy vesszőhiba, elütés vagy helytelenül leírt szó láttán sokkal kevesebb szemöldök fog a tarkóig felszaladni, mintha egy hirdetőtáblán jönne szembe ilyesmi.
Sőt, még direkt fel is használhatod ezeket a hibákat a saját céljaidhoz – erről a képzés során bővebben is beszélni fogunk.
3. Legyen egy jó hook
A legtöbb döntést, különösen online, érzelmi alapon hozzuk, és csak ezután kezdünk el olyan logikai érveket keresgélni, amelyek alátámasztják ezt a döntést – legyen szó egy termék megrendeléséről, vagy arról, hogy melyik márkát követjük be Instán. Épp ezért social media szövegíróként előbb megszólítanod kell, és majd csak utána, később bemutatni, miért jó az, amiről te beszélsz.
Hogyan kell megszólítani? Leginkább gyorsan.
A felhasználók figyelméért óriási a verseny, miközben az attention span egyre rövidebb, így rendkívül kevés idő áll rendelkezésedre ahhoz, hogy meg tudd ragadni. Ez itt például a TikTok lövészárkából származó adat:
2 másodperc. Brutál. Ennyi idő alatt levegőt sem tudsz venni a videó elején (egyébként pont TikTokon nem is szabad, lásd millennial pause), nemhogy valami érdekes hookot beletaposni. És mégis, erre kell törekedned.
Nem sokkal jobb a helyzet a többi közösségi média platformon sem. Az emberek a másodperc tört része alatt szkennelik át a tartalmat és döntik el, hogy megállnak-e végigolvasni/nézni vagy görgetnek tovább.
A legizgalmasabb kijelentésedet és a legfontosabb mondanivalódat ezért érdemes mindig a tartalom legelejére/legtetejére időzíteni. Mindannyian görgettünk már idegesen olyan gasztrocikkben, aminek az elején egy családtörténet szerepelt, majd jött négy reklám, két újabb anekdota és csak a legvégén maga a recept, amire kíváncsiak voltunk. Ami pedig egy blogcikkben idegesítő volt már akkor is, az ma egy social media tartalomban vállalhatatlan.
Mindehhez pedig tudni kell azt is, hogy hogyan kell írni…
4. …Platformspecifikusan
A különböző platformoknak, bár funkcióikban hasonlítanak egymásra, szövegírás szempontjából különböző trükkjeik vannak és különböző eszközök is léteznek, amelyeket bevethetsz kiemelésre. Ez, a felhasználói demográfiával együtt megint egy akkora téma, amit majd a social media szövegírás képzésben fogunk tudni részletesebben kifejteni és példákkal végigvinni, ugyanakkor néhány alapvető információval mindenféle marketing képzés nélkül is érdemes tisztában lenned.
Mennyi szövegben gondolkodjak, és hova helyezzem el?
🟡 Aranyszabály: tekintve, hogy általában véve egyre kevesebb figyelmet vagyunk hajlandóak szentelni egy-egy tartalomnak, próbálj minél rövidebb lenni minden platformon – vagy pedig minél gyorsabb!
- Facebook: A legfontosabb infó a legelső sorban, vagy akár címként szerepeljen. Itt szoktuk tolerálni a hosszabb szövegeket is, de csak akkor, ha nem csapongó, önismétlő, öncélú rizsázásról van szó. A szöveg a kép előtt jelenik meg, így az inkább illusztráció vagy egy második esély arra, hogy a felhasználó figyelmét megragadd, és ő mégis visszakanyarodjon a bejegyzésed elejéhez.
- Instagram: Itt a képnek kell nagyot szólnia, mivel megelőzi a szöveget és a platform fő fókuszáról beszélünk. A szövegmennyiség, ami még a “more”/”tovább” gomb előtt megjelenik, max. 125 karakter: ha ezt mondjuk üdvözlésre meg emojikra lövöd el, és csak ezután említed meg, hogy amúgy 70%-os leárazás van a boltban és ingyen pénz, meglepően kevesen fogják csak látni.
- TikTok: Bár van caption, ráadásul 4000 karakter áll rendelkezésedre, 10-ből 9 felhasználó nem fogja megnyitni. Szerencséd van, ha a legelső sorra odatéved a tekintetük. A legfontosabb infód jelenjen meg feliratban (sőt, eleve érdemes feliratoznod a videót: az algoritmus és a felhasználók is szeretik), és hangozzék el a videó elején, vagy legyen könnyű beletekerve megtalálni a felirat segítségével. Mindenképp rövid és tömör legyen, a beszédtempó pedig gyors. Vedd figyelembe a biztonsági zónákat, ahova a szem automatikusan odatéved és a platform formátuma sem vágja le a lényeget a szöveged végéről. Az se baj, ha direkt kihagysz valami mellékes infót, amire kommentben rá lehet kérdezni (“táskád honnan van?”), hiszen ez növeli az engagementet.
- LinkedIn: LinkedInen él és virul a szövegelés (gyakran öncélúságba fulladó) műfaja. Szakmai gondolatokat, diskurzusokat itt érdemes elhelyezned hosszabb formátumban, egy erősebb felütést követően, ami kiemelheti a mini blogbejegyzések tengeréből a mondanivalót.
5. Engagement, engagement, engagement
Ahogy azt fent leszögeztük: a közösségi média platformok célja, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek el rajtuk. Azt, hogy ehhez a te tartalmad mennyire járul hozzá, az engagemented alapján fogja elbírálni: ha ez alacsony, akkor hátrasorol az algoritmus, ha viszont kiváló, akkor minél többet akar belőled mutatni, hiszen számokkal bizonyíthatóan Te kellesz a népnek.
Így tehát szövegíróként a te feladatod az, hogy olyan tartalmakat tervezz meg, amelyek minél nagyobb engagementet tudnak generálni, vagyis: lájkokra, kommentekre, megosztásokra, mentésekre van szükséged.
Nem véletlen, hogy a legtöbben az igazán sikeresek közül a humor eszközéhez nyúlnak. Ami vicces, azt örömmel mutatom meg a barátaimnak, szívesen nyomom rá a lájkot és talán még el is mentem, hogy rosszabb pillanataimban visszatérhessek hozzá.
A vélemények kommentekhez képeznek remek táptalajt. A legtöbben itt kicsit a fő csapásiránytól eltérő, akár ellentmondásos, controversial véleményeket szokták javasolni, mert az aztán biztos kommentcunamit indít el – a valóság viszont az, hogy teljesen mindegy, milyen véleményt fogalmazol meg, bőven lesz, aki belekössön. Olyan is, aki egyetértsen. Mindkettő olyasmi, amit az emberek szívesen fejeznek ki nyilvánosan.
Hasonlóképp az informatív, edukatív, hasznos tartalmak is jó irányt jelentenek, amiket azért mentek el, mert jó lesz az még később is, mert meg akarom mutatni szakmabeli kollégáknak és/vagy kizárt, hogy elsőre megjegyezzem.
Ezzel pedig ravaszul el is érkeztem a tartalomtípusok és a tartalomnaptár témájához.
Tartalomnaptár készítése (másképp, mint amit a marketing képzések javasolnak)
A legtöbb ✨Ingyenesen Letölthető Ebook✨ (és a fizetős social media marketing képzések zöme is) egy éves naptárat szokott az ember kezébe nyomni, benne a legfontosabb ünnepnapokkal és kevésbé fontos, de tartalomgyártás céljából hasznos opciókkal – nemzetközi pizzanap és hasonlók –, amelyekre fel lehet húzni egy-egy posztot, és így viszonylag gyorsan letudni az aznapi adagot.
Ezekkel a következő szokott a gond lenni:
- Gyakran további naptárakból átvett tartalmakról van szó, s mire ez elér hozzád, pár kattintással rájöhetsz, hogy A) a vidám kis ünnepnapok zöme tök rossz dátumon szerepel, B) semmiképp sem nemzetközi az adott nap, mert mondjuk csak Amerikában, azon belül is Houston Alsón értelmezhető. Vagy mondjuk egy norvég ünnep, amire az öregek is csak elvétve emlékeznek. Esetleg C) egy internetes kezdeményezés, amiről 15 redditezőn kívül tényleg a kutya sem hallott még.
- Továbbra sem segít neked abban, hogy milyen tartalmakkal tervezz, egyáltalán: miről érdemes beszélned, hol, mikor, milyen formában, milyen struktúrával. Tök jó dolog a nemzetközi kiskutyanap, de mit kezdjen vele egy elektronikai szaküzlet? Vagy egy étrendkiegészítős webshop? Ugye.
- Általában csak egy országra/nyelvre koncentrálnak, esetleg fogják a magyar naptárat és egy az egyben lefordítják angolra. Így ha te egyszerre három-négy piacon is kommunikálsz, megint csak nem lesz értelme a március 15-nek mondjuk Spanyolországban, viszont lemaradsz a helyi lehetőségekről.
Ha viszont a fentieket is figyelembe véve a gyors letudásnál szeretnéd valamivel profibban és összeszedettebben megtervezni a tartalmaidat, akkor először a tartalomtípusokat érdemes meghatároznod.
A leggyakoribb tartalomtípusok
A tartalomtípusokban az a jó, hogy segítségükkel könnyebben meghatározhatod és strukturálhatod, hogy egyáltalán miről és hogyan érdemes kommunikálnod. Mondjuk nincs értelme a te ügyfelednek TikTok trendekkel bohóckodnia, mert ötvenes éveikben járó mérnököket szólítana meg – de akkor mégis, milyen típusú posztokat kéne kirakni?
Íme a leggyakoribb tartalomtípusok:
- Edukatív: ide tartozhat minden, amit a témádról, termékedről, a cégedről vagy a megoldandó problémáról tudni érdemes.
- Engagement: olyan típusú posztok, amelyek célja az engagement generálása. Ez lehet egy vélemény, egy kérdés a követőknek, egy játék, egy elmentésre szolgáló, hasznos forrásokkal teli poszt.
- Termékkommunikáció: ezekben a posztokban mutathatod be magát a terméket vagy szolgáltatást a gyakorlatban, illetve az ezekkel kapcsolatos újdonságokat.
- Trend/humor: ide tartoznak a mémek, humoros tartalmak, közösségi média trendekbe becsatlakozó anyagok. Ne feledd, hogy social/entertainment médiáról beszélünk: muszáj nyújtanod valami érdekeset vagy szórakoztatót, a humor pedig fantasztikus eszköz mind ehhez, mind a közösségformáláshoz. Nem kell bohóckodásnak lennie, elég, ha a célközönséged rá tud hangolódni.
- Testimonial: UGC és visszajelzések, testimonialok megosztása, sikertörténetek, esettanulmányok, jól sikerült munkáid bemutatása tartozhat ide.
- Relatable: behind the scenes anyagok, a (segítségeddel megoldásra váró) problémával kapcsolatos összekacsintások, de ide tartozhatnak jótékonysági tevékenységeid is; bármi, ami közelebb hozza a márkát az emberekhez.
- Aktualitás: érdemes fenntartani egy helyet a naptáradban az aktualitásoknak. Ide fognak szépen elférni a klasszikus tartalomnaptárakban szereplő ünnepnapok, amelyekre van értelme refklektálnod, vagy épp az új kampányod, újdonságok, bréking nyúz.
Ezeken belül pedig már a brandtől/témádtól függ, hogy milyen alkategóriákat tudsz beilleszteni a típusok alá, és azok milyen platformon, formátumban tudnak a legjobban működni, hova mutálhatóak. Maga a naptárad terve pedig már nézhet ki így:
Innen indulva pedig elég, ha megguglizod, hogy milyen izgi ünnepnapok, nemzetközi napok vannak az adott évben, és a következő havi adag előtt szépen átnézni ezeket, hogy van-e benne valami hasznosítható. Ráadásul a tartalomtípusok abban is segítenek, hogy milyen egyéb anyagokat – termékfotókat, ügyfelektől bekért véleményeket, videókat – kell előre elkészítened a szövegíráshoz.
Példa a tartalomtípusok alábontásáról
Egy tetoválóművész esetében a fent felsorolt tartalomtípusokat így bonthatjuk tovább konkrétabb témákra:
Edukáció
- Érdekességek az adott stílusról: kialakulás, tulajdonságok, vonalvezetés
- Tippek tetoválásra való felkészüléshez
- Teendők a legelső tetoválás előtt
- Utóápolás kisokos
- Tények és tévhitek
- Egészségügyi kisokos (pl. anyajegyes bőr tetoválása)
- Mit kell tudni a tűkről, festékekről
- Tetováló redflagek – ilyen művészt ne válassz
“Termékkommunikáció”
- Előtte-utána képek
- Elkészült munkák, tervek
- Népszerű minták a saját stílusomban
- Népszerű minták különböző stílusokban
- Szabad minták
Engagement
- “A te hónapod, a te mintád”
- Ez vagy az – mintatípusok (Light vs. Dark, Nature vs. Modern)
- 10% kedvezmény ha ezt a posztot/videót elmented/lájkolod és bemutatod az időponton
Relatable
- Videók, skitek a tetoválóművészről
- Videók, skitek az ügyfelekről
- Behind the scenes (humorosan)
- TikTok trendek tetoválásra fordítása
…és még sorolhatnám. Mindebből például már körvonalazódik az is, hogy mondjuk Instagramon miből érdemes egy kitűzött posztot vagy story highlightot készíteni (pl. utóápolás kisokos, tetoválásra való felkészülés), és mi mehet egy TikTok lejátszási listába (egészségügyi kisokos a követők kérdéseivel és válaszokkal, tetováló redflagek).
Jó, de én azért elég távol vagyok a tetoválástól, mi a helyzet mondjuk a…?
Igen, ez egy valóban niche téma, ami az elvet hivatott bemutatni. Ettől függetlenül simán lehet, hogy a saját márkáddal, ügyfeleddel, területeddel kapcsolatban úgy érzed, nem lehet ennyi mindent kihozni.
A teljes képzés során mutatni fogok további példákat is különböző szektorokból, hogy teljesebb képet kaphass a lehetőségek tárházáról.
A lényeg
A tartalomtípusok meghatározásával tisztább képet kapsz arról, hogy milyen anyagokat érdemes előre elkészítened, a tartalomnaptáradban pedig előre meghatározhatod a témákat az adott napokra. Ha ehhez még azt is hozzácsapod, hogy egy hónapban milyen ünnepnapokra, nemzetközi eseményekre tudsz reflektálni a saját témádon belül, akkor már tényleg csak maga a szövegírás marad hátra.
Ha pedig még így is beüt a rettegett üres papír szindróma, bájos segítőm az alábbi videóban bemutatja, mit tehetsz a jelenség ellen.
Regisztrálj itt – és írd meg nekünk, mit látnál szívesen a képzésben!
Remélem, tetszett a cikk, és felkeltette a figyelmedet az átfogó közösségi média szövegírás kurzussal kapcsolatban. Ahhoz, hogy ebből biztosan a lehető leghasznosabb anyag válhasson, a Te segítségedet is szeretném kérni:
Írd meg nekünk kommentben, hogy a social media szövegírás/tartalomgyártás kapcsán mi okozza számodra a legnagyobb fejtörést, kihívást, szorongásos rohamot; illetve mi az a képzésen belül, amiről a legszívesebben tanulnál, tájékozódnál a saját anyanyelveden.
Egy nagyon gyorsan változó területről beszélünk, ahol bizonyos dolgokról – például aktuális TikTok trendekről – nem érdemes írni, hiszen mire kiteszem a pontot a mondat végére, már elavult a mondanivalóm. (Lásd szegény TikTok cikkem példáit…) Ezzel együtt vannak általános érvényű okosságok, tippek, trükkök és példák, amelyekből bármikor sokat lehet tanulni.
🎁 Remélem, te is szívesen velünk tartasz: regisztrálj most a kurzusra, hogy induláskor egy 30%-os kedvezménnyel vághass bele!