Posts By :

Dr. Kádas Péter

email marketing pszichológia
1024 536 Dr. Kádas Péter

13 Pszichológiai Trükk az Email Lista Építéséhez

Múlt héten Los Angeles-ben a Growth Hacker konferencián beszéltem pár kollégával, akikkel jól kitárgyaltuk, hogy miért nem működik sok vállalkozásnak a tartalommarketing, az email, vagy éppen a SEO. Abszolút közös volt a nevező abban a tekintetben, hogy a kudarc leggyakoribb oka, hogy vagy nem csinálják elég kitartóan, vagy nem csinálják elég profin.

Bár ebben a korábbi cikkben részletesen leírtam, hogy milyen opt-in technikákkal lehet szofisztikáltan email listát építeni, pont az igazi finomságok nem fértek már bele, és emiatt kicsit furdalt a lelkiismeret. Nem akartam adós maradni pont a habbal a tortán, ezért alább 13 technika, amivel az email listád építése során szélsebesen lépkedhetsz felfelé a hatékonyság végtelen csigalépcsőjén:

Egyszerű trükkök

1. Ha a feliratkozási mezőbe “inline” rakod be a mező nevét, az érdemben növelni fogja a feliratkozók számát – ebben a tanulmányban egyenesen 36%-ot mértek. A háttere, hogy mivel a mező már nem üres, nagyobb valószínűséggel tölti ki a látogató. Valahogy így néz ki a dolog:


2. Ha popupot használsz, sötétítsd el a hátteret a popup körül – segít, hogy a látogató a popup tartalmára koncentráljon. Az emberi agy egyetlen dologra tudja összpontosítani a figyelmet – az egyszerre több dologra koncentrálni képes ember színtiszta városi legenda!

3. Legyen egyértelmű az értékajánlat! Ha a látogatód nem tudja, hogy mi jön a feliratkozás után, bizalmatlan lesz, hogy miket fogsz majd neki küldözgetni. A bizalmatlansága feszültséget szül, így inkább nem iratkozik fel… Ezzel szemben ha olyan dolgot tudsz ajánlani, amire vágyik és azt is sugallod, hogy mi fog történni, ha feliratkozik, akkor nőni fog a feliratkozási arányod.

A “Feliratozom” helyett

4. A gombra (CTA-ra) bármit írhatsz, csak ne legyen benne a feliratkozás szó. Jó a Mehet, a Tovább, az Akarom, vagy bármi más, csak a Feliratkozás-t kerüld. Az értékajánlatot is teheted a gombra, de az is ok, ha csak annak környékén van. Ebben a cikkben találsz még sok tippet a CTA tökéletesre csiszolására.

5. A twin CTA technikát is használhatod egy speciális módon: A “No, thanks” másodlagos CTA látszólag rossz ötlet, mert ugye pont nem azt szeretnénk, ha a user ezt nyomogatná. Igen ám, de mi van, ha odakerül mellé egy negatív ösztönző, amivel a látogató szájába rágod, hogy mit bukik el, ha nem a megfelelő gombot választja – valahogy így:


Elárulom, hogy mivel a negatív ösztönzők mindig erősebbek, a feliratkozási arányod nőni fog – és még UX szempontból is felsőkategóriás a megoldás, hiszen aki nem akar feliratkozni, annak is van egy szép, nagy, megnyomható link (vagy gomb)…

Befolyásolás tudat alatt

6. Tegyél bele társadalmi bizonyítékot! Mondjuk így: “Csatlakozz több, mint 15,000 elégedett vásárlóhoz”. Ugyanezt a hatást váltják ki a logók, badge-ek, vagy egy like-box pár ezer like-kal. Ne feledd, az emberek döntéseinek előkészítője az az agyterület, mely benyomásokat közvetít – nyilván nem mindegy, hogy milyet. Alapvetően minden olyan elem, ami a hat motivációs alapelv egyikére épül, az a feliratkozásnál is működik.

7. Kerüld a negatív tartalmú szavakat, de még tagadó formában is! (A negatív ösztönző amiről fentebb szó volt, az nem egyenlő a negatív, szorongást keltő szavakkal! A feliratkozási űrlap közelében se legyenek olyan szavak, amik a marketing pszichológia szempontjából negatívnak számítanak a kontextusban: hírlevél, spam, feliratkozás. Kattints ide, és nézd meg, hogyan kerüljük ki mi magunk is ezeknek a szavaknak a használatát.

8. Az előzővel ellentétben próbáld használni a pszichológiai szempontból a bevonódást ösztönző, pozitív érzelmi felhanggal rendelkező szavakat: te, most, új, stb.

9. Használd a reciprocitás ösztönző hatását: amennyiben adsz valamit, a másik szívesebben ad vissza. Az email címért cserébe ígérhetsz ingyen e-book-ot, kedvezményt, információt – bármit, amit a látogatód megbecsül, vagy értékesnek tart. Valahogy így:


10. Kevesebb mező = több feliratkozó. Sok helyen elég az email címet megadni, és már fel is iratkoztál. Ezzel csak az a probléma, hogy cserébe halvány lila orgonád sem lesz a user keresztnevéről. Márpedig azt jó tudni, ugyanis ha a keresztnevet használod megszólításként az email tárgy mezejében, akkor a megnyitási arány úgy megnő, mint a tíz tojásos piskóta! A 7Blog tartalomértesítőjén például egy kis pszichológia alkalmazásával ilyen számokat sikerült elérnünk:

Ha open-rate országos bajnok akarsz lenni, akkor kell az a keresztnév, méghozzá azért, mert minden ember számára az egyik legkedvesebb szó a saját neve! Ehhez három mezőre lesz szükség (azért három, mert ha email címet és keresztnevet kérsz, a látogatók legalább fele a teljes nevét írja majd be, amin ugyanúgy nem tudod keresztnéven szólítani… Trust me – próbáltam! Három a mező, és a mező az három legyen!). És hogy ettől esetleg kevesebb feliratkozód lesz? Valószínűleg igen, de a sokkal magasabb open rate bőven kárpótol érte… Végeredményben több emberhez fog eljutni a mondandód.

Marketing pszichológia tech szempontból

11. Használj két lépcsős feliratkozást: ahelyett, hogy megjeleníted a feliratkozási mezőt az oldalon, tegyél be egy gombot, amire rákattintva megnyílik a feliratkozó mező/oldal/popup. Ha a gomb nem utal a feliratkozásra, csak céloz rá, akkor elég sokan meg fogják nyomni kíváncsiságból. Ha az elkezdett folyamatot a felhasználó nem fejezi be, akkor ez a magatartás kognitív disszonanciát idéz elő. Ez a mentális diszkomfort érzés arra sarkallja a látogatót, hogy kitöltse azt az űrlapot…

12. Ha WordPress-el nyomulsz, öt indokom is van rá, hogy ezt a popup plugint használd. 1. A létező összes ESP-vel integrálható. 2. Van benne custom field lehetőség, ami a keresztnév miatt fontos (ld 13-as pont). 3. Drag-and-drop összerakhatod a popup-ot. 4. Inline is alkalmazható, nem csak felugró ablakra. Még Welcome gate-et is lehet vele gyártani. 5. A/B tesztelést is tudsz csinálni belülről, a plugin felületéről… Fizetős, de nagyon kóser cucc!

13. Apróság, de ha double optin-nal dolgozol – és azzel célszerű – akkor egy 66-75%-ig töltött loading bar-t tegyél arra az oldalra, ahol az email feliratkozás megerősítését kéred. Ennek alapja a Zeigarnik-hatás: befejezetlen dolgok tovább élnek a memóriánkban, kevésbé vagyunk hajlamosak elfeledkezni róluk. Ha kapod a tartalomértesítőnket, akkor ezt nálunk is látnod kellett! (ha nem, akkor itt kipróbálhatod.)

Ennyit a marketing pszichológia eszköztárából, sok sikert, és hatalmas email listát kívánok! Valamint határozottan kijelentem, hogy nem sértődök vérig, ha megosztod ezt a cikket (…és a karmádnak is nagyon jót tesz)! 😉

Mosolygó lány megkapja az email lista következő üzenetét
1024 536 Dr. Kádas Péter

Így Lehet Több Ezer Feliratkozód – Email Marketing Trilógia 3. rész

Most, hogy a leghatékonyabb marketing email receptje és a kiküldés titkos mágiája is a kezedben van, már csak az email lista építése van hátra, és képes leszel összerakni a nagy, ingyenes automata marketing gépezetet – legalábbis elvileg! Email marketing trilógiánk befejező része következik: hogyan építs fel egy jó pár ezres listát?

Az űrlap 

Ahhoz, hogy feliratkozókat gyűjts, sok minden kell, de ami biztosan elengedhetetlen, az egy feliratkozási (úgynevezett opt-in) űrlap. A legtöbb email marketing szolgáltató-nak (ESP-nek) van olyan formja, amit csak be kell illesztened az oldaladba, és már özönlenek is a feliratkozók… a mesében!

A valóságban ezekkel az egyen-vackokkal nulla eredményt fogsz elérni. Ha komolyan gondolod az email lista építését, akkor ennél sokkal-sokkal körültekintőbben kell összehegesztened azt az űrlapot (form-ot), és annak érdekében, hogy ez sikerüljön, alább mindent leírtam a feliratkozási (opt-in) mezőkről – ennek megfelelő lesz cikk hossza is – ne fél lábon próbáld végigolvasni…

Az idegesítő popup 

A látogatóknak az űrlappal türténő találkozása kulcskérdés a feliratkozási arány szempontjából! A legretardáltabb ötlet, hogy amikor a látogatód éppen csinálni akar valamit az oldaladon – mondjuk megérkezett és olvasni készül -, akkor rögtön indításnak beletolsz az arcába egy pop-up ablakot (ezt hívják OnLoad triggernek). Művelheted ezt xy másodperc múlva is (ez a TimeDelayed trigger), és ha lehet, ez utóbbi még alattomosabb megoldás.

Mivel a web kommerszebbik (lustábbik) fele pont ezt csinálja, az emberek nem csak hogy nagyon unják, hanem buzgón csukogatják is befelé. A popup hívők erre azzal jönnek, hogy igen, de több, mint 1000%-kal több feliratkozót hozhat egy lightbox-ban elhelyezett popup – az oldalsávhoz képest. Könyörgöm, ki mondta, hogy az oldalsáv az egyetlen alternatíva?

Jó, de akkor hova tegyük?

Mindenhová, ahol nem veri keresztbe a látogatói élményt!A 7Blog oldalain például a fenti 1000% ellenére sem alkalmazzuk a felugró ablakok gonoszabbik típusait – egyrészt mert a zavartalan tartalom-élményt fontosabbnak tartom az email lista számosságánál, másrészt mert kellően szofisztikált egyéb módszerekkel magasabb feliratkozási arányt tudok elérni az egyen-nyomi popupoknál! Alább az ötletbörze, egyszerűbb technikáktól az igazi growth hacking gyöngyszemekig, ahol lehet, konverziós adattal:

Basic technikák

1. Oldalsáv

Jó, ez tényleg a feliratkozási mezők misszionárius póza! És igen, tényleg annyit ér, mint múmiának a Nivea – de legalább senkit sem zavar. Sokkal többet nem is érdemes mondani róla, 1% alatti konverziójával létének értelme a múlt ködébe vész… Ráadásul maga az oldalsáv is kezd kimenni a divatból. Ha mégis használod, annyit azért tudsz csiszolni rajta, hogy csinálsz egy custom-sidebar-t – ezzel elkerülheted az úgynevezett sidebar-vakságot.

2. Onscroll popup

A másik szokásos felugró ablak trigger az OnLoad mellett, hogy ha az olvasó az oldal 70-80 (vagy akárhány) százalékán túl görget, akkor jön a popup. Ez egy fokkal jobb mint az arcba-tolós verzió, mert már volt ideje elmélyedni a tartalomban, csakhogy még mindig épp csinál valamit, amit a kis popup ablakod udvariatlanul megakaszt. Ha rám hallgatsz, ezt is passzolod.

3. Inline

Egy cikk, vagy termék-oldal közepén-végén simán elfér a tartalomba ágyazva egy feliratkozó űrlap. Nem is rossz a hatásfoka. Valahogy így:


4. Inline egy csavarral

Véletlenül jöttem rá egy saját verzióra, mellyel a sorok közé ékelt feliratkozási űrlap még jobban konvertál. Nem volt ugyanis időm szépen megszerkeszteni azt a form-ot, ami jól nézett volna ki a szövegben, hát megdumáltam magammal, hogy beteszek egy éktelen nagy gombot és rálinkeltem a meglévő exit-intent popup ablakot:

Nem voltam büszke rá – amíg meg nem néztem a számokat: jó 25%-kal magasabb lett a feliratkozási arány. Az okát csak találgatom, valószínűleg a kattintás, mint elköteleződés miatt a látogatók hajlamosabbak megadni az adataikat. Konverzió: 10%!!! …amúgy a fenti gomb működik, és ha tudnád, milyen új growth hacking cikkek vannak beidőzítve a következő hetekre… 😉

5. Content upgrade – inline másik csavarral

Az inline űrlapok hatékonyságára még egy lapáttal rátehet, ha valami olyan ingyenes tartalmat ajánlasz, ami az adott cikknek folytatása, vagy kiegészítője lehet. A látogatóról azt tudjuk, hogy érdekli a téma, amiről a cikk szól, hát miért ne kínáljunk neki többet? Itt az értékajánlat hozza a feliratkozókat, úgyhogy olyan ütősnek kell lennie, hogy a látogatód csak pislogjon, mint a kiszántott vakond – és már pötyögje is befelé az email címét… Ez a módszer tipikus példája annak a mondásnak, hogy

A legjobb marketing az, amelyikről nem érzed, hogy marketing. – Tom Fishbourne

6. Top bar

Működik még egy diszkréten becsúszó – de az olvasási élményt nem zavaró – top bar is. Az oldalsávval ellentétben animált, és mivel az emberi agy a mozgó dolgokat előnyben részesíti a statikussal szemben, mindig észreveszik. A maga 1-2%-ával a konverzió-világbajnokságon nem fog dobogós helyen végezni – de egynek jó.

7. Exit Intent popup

Teljes összhangban van a felhasználói élménnyel az is, ha felugró ablakot használsz ugyan, de csak akkor, amikor a látogatód menni készül (ez az ExitIntent trigger). Akárhogy is konvertál, mivel a látogató amúgy is lelécelni készül, nincs vesztenivalód az alkalmazásával. A konverziós rátája 6% körüli, bár az, amit itt a 7blogon látsz, az 12.6%-os konverziót csinált az első 3000 megjelenésből – ennyit számít az optimalizálás és egy kis pszichológia…

8. Scrollbox

Ez hasonló a top barhoz, csak alul úszik be. Desktopon egy fokkal kevésbé zavaró, mint  a popup, mobilon azonban ugyanolyan borzasztó. Én nem használom, ha mégis kipróbálnád, legalább kapcsold ki mobil eszközökön!

9. Sliderben

Mehet a feliratkozás CTA-ja az above-the-fold-sliderbe is. Állítólag 4% körül konvertál – hát ennyit nekem sosem hozott. Ha kipróbálod, próbálkozz három slide-dal és tedd az utolsóra; és persze autoplay on, loop off.

10. Side popup

3-5%-kal konvertál egy sticky, azaz a scrollozás közben is helyben maradó oldalsó fülecske. Startupdate-nél kipróbáltam, de – teljesen megalapozott és jogos – lázadással szembesültem: többen írtak, hogy mobilon nagyon zavaró. A kiegyenesített kaszák végül jobb belátásra térítettek és levettem – szerintem nyugodtan passzold te is, vagy legalább mobilon tüntesd el.

11. Footer-ben

Mivel az olvasóid kevesebb, mint 20%-a fog a láblécig eljutni az oldalon, ez is inkább amolyan kiegészítő. 1% alatti a konverzió, de ha épp nincs más, amivel a footer-t kitöltöd, akkor miért ne? Lényeg, hogy épüljön az az email lista.

Pro technikák

12. Feature box

Tuti, hogy láttál már olyan oldalt, ahol above-the-fold rögtön a főoldalon ott van a feliratkozási űrlap. Állítólag 10% felett is konvertálhat – én magam sosem próbáltam, méghozzá azért, mert ez a weboldalak legértékesebb része – én ezt inkább a tartalom megfelelő pozícionálására használom. Ha valakinek van tapasztalata vele, írja meg kommentben.

13. Főmenü item

Kattintásra bármilyen felugró ablakot elő lehet varázsolni. Miért ne lehetne ez egy főmenü elem? Ami nehéz ebben az opt-in formulában, hogy bármikor rákattinthat a látogatód, azaz nem tudod előre belőni a kontextust. Ennek az a megoldása, hogy fullos értékajánlat kell, teleszórva a befolyásolás apró trükkjeivel: társadalmi bizonyíték, viszonosság, hiány, stb. Nagyon ütnie kell a mondandónak, hogy feliratkzás legyen belőle. 8-15% körül konvertál, ha rendesen össze van rakva – épp most tesztelem saját magunkon (ld. a menüben) – eddig 15%, de néhány tucat kattintással ez még nem szignifikáns. (Update: 3 hét elteltével 13.3%-ra csökkent a feliratkozási arány a fenti menüpontban, azonban ez még így is messze felette van a 2%-os iparági átlagnak! – Érdemes használni)

14. Email signature

Igen, a sima emailjeidbe is be lehet tenni az aláírásod részeként azt a linket, ami egy feliratkozási oldalra visz. Senkit nem zavar, enni nem kér, és egy kis személyes brandinget is elérhetsz vele, miközben épül az az email lista. Csinálj neki külön landing-et, úgy jobban fog működni! Konverzió: kisebb, mint 1%, de miért ne?

15. Blog oldalon “elrejtve”

Neil Patel egyik zseniális húzása, hogy a blogján az első “blogposzt” egy sima kattintható kép, ami egy teljes képernyős optin oldalra visz. Nincs adat a konverzióról, de gyanítom, hogy 10% felett lehet…

16. Content Cliffhanger technika

Hah, ez már igazi finomság! Írsz egy cikket, hogy a blablaba 10 módja. Leírod a blablabla 5 módját, majd inline beleteszel egy feliratkozási mezőt a cikk végére, hogy a blablabla még sokkal professzionálisabb, szofisztikáltabb és sokkal több zsetont termelő, nagyon titkos másik 5 módja… Tehát a tartalom második részéhez csak emailben tud a látogatód hozzájutni, ezért meg kell adnia az email címét… Olyan 5% körül konvertál, találsz róla egy részletes leírást itt.

17. Viral loop

Na ez az, amiről a legtöbben tényleg csak álmodnak – főleg a hazai kis piacon. A viral loop úgy hozható össze, ha valamilyen incentíva hatására a feliratkozók tovább népszerűsítik a feliratkozási oldalt, amin még több feliratozó jön. Attól azért ne félj, hogy a végén fél Európa a hírleveledet várja, mivel a viral loop is kifullad egyszer, de azért elég masszív hatása lehet.

18. Leadbox a szerző mellett

Zseniális kis apróság! Akkor van értelme, ha több szerzős blogot csinálsz nagy eléréssel és szegmentált email marketinggel. A szerző neve általában egyben egy link is, ami az általa írt cikkek archívumára vezet. De mi van, ha ehelyett egy szerző-specifikus feliratkozás lehetőségével ugrik fel egy popup? Ritkán fogják megnyomni, de akkor megy is az opt-in egyből!

19. Email lista “Squeeze page”-el

Full-screen opt-in, melyben általában egy komoly értékajánlat van, amiért cserébe email címet kér az oldal. Az ajánlat lehet white paper, e-book, ingyenes termék, vagy termék-kiegészítő, esetleg jelentős kedvezmény. 5-15% körül konvertál, ha jól van összeállítva.

20. A legjobb megoldás

Aki idáig olvasott, az nem érdemel meg több bizonytalanságot! Ime az első titok: egy űrlap nem űrlap! Úgy épül leggyorsabban az az email lista, ha több helyen, többféle feliratkozási form-ot helyezel el.

A másik trükk az, hogy mindenhol egy kicsit más értékajánlattal kell élni, és az egyik nagy valószínűséggel betalál a látogatónál – ha az egyikkel nem rezonál, majd a másikkal fog.

Harmadik megfontolás: a feliratkozási mezőnek a vér-unalmas “iratkozz fel” helyett blogoknál a tartalom-élmény kiterjesztését, webáruházaknál a vásárlási élmény folytatását kell kínálnia. Ha sikerül kontextusba helyezni, akkor sokkal jobban fog működni!

Én személy szerint arra a kombóra esküszöm, hogy felugró-ból csak exit-intent és welcome page, minden más popup nyet, sticky fül nyet, és minden egyéb helyre mehet, ami a csövön kifér, mert nem zavarja a látogatót.

Az opt-in arányra vonatkozóan érdemes megjegyezni, hogy ha a látogatóid 2%-a feliratkozik, az már frankó! Az amerikai marketingeseknek csak a top 10%-a tud átlag 4.77%-ot. Minden, ami 5% felett van, az kimagaslóan jó eredmény! A 7Blog 12%-os értékéhez egy tucat teszt, sok pszichológia, voodoo mágia és hatalmas szerencse kellett!

Ha rám hallgatsz, az opt-in tervezésekor elsődlegesen a felhasználói élményre fókuszálsz, akár annak árán is, hogy kisebb lesz az email lista. Pár ezer elégedett olvasó vagy vásárló sokkal többet ér, mint több tízezer olyan, aki valamiért megadta az email címét, amúgy meg rutinból nem vesz soha semmit. A minőség mindig keservesebb és drágább út, de hosszú távon kifizetődik.

És még a végére

Az email marketing (és amúgy a tartalom marketing) kudarcának okai között legelső helyen szerepel, hogy nem csinálják elég kitartóan. Ha emellé még minőségben is középszerű, vagy csak nem akarnak jönni a feliratkozók a zseniálisan eredeti “Iratkozz fel a hírlevelünkre” értékajánlatra, akkor hamar hallani az “email marketing halott” jellegű bölcs kinyilatkoztatásokat. Aha, persze, elvégre ki is használna egy közel 40-szeres ROI-t produkáló marketing csatornát?… Szerintem ha a kacsa nem tud úszni, akkor nem a víz a hülye…

Sok feliratkozót és még több salest-t, kollégák! Ha valakit még nagy kérdések kínoznak email marketing ügyben, akkor a komment mezőt bátorítanám nyektetni! …és ha volt újdonság a fentiekben, megosztani is ér! 😉

computer email marketing art
1024 536 Dr. Kádas Péter

Email Marketing Trilógia 2. rész – A Kiküldés Fortélyai

A cikk előző részében próbáltam tippeket adni, hogy hogyan lehet jól konvertáló automata marketing emaileket írni. Ha azonban nem jól (s jókor) küldöd, akkor a tűzijáték még mindig el fog maradni. Ma nézzük meg, hogy milyen technikákkal lehet tovább turbózni az emailek megnyitási és az átkattintási arányát.

Szoftver

A kiküldéshez szükséged lesz egy email marketing szoftverre (ESP, Email Service Provider). Ilyenek a Mailchimp, Mailpoet, Aweber, Getresponse, ConstantContact, stb. Ha egyetlen, 2000 címnél kisebb listával dolgozol, válaszd a Mailchimp-et, mert elég nagyvonalú az ingyen használható verziója és csak a Predator sisakjával nincs integrálva (de már dolgoznak rajta).

Ha a listád nagyobb, de nem akarsz bonyolult drip marketinggel vesződni, csak szeretnél heti egyszer egy jól konvertáló, profi emailt automatán kiküldeni, akkor még mindig a Mailchimp-et javaslom – bár 2000 cím felett már fizetős a játék, feliratkozók számától függően minimum 30 dollárba fog fájni havonta.

Pro Tipp: A Mailchimpnek van még egy olyan előnye, hogy a többi ESP-hez képest ritkábban landol a Promotions mappában…

Amennyiben profibban akarod nyomni, akkor egy tag-based szoftvert válassz, mint a ConvertKit, vagy az ActiveCampaign (a Mailchimp az úgynevezett list-based csoportba tartozik). A tag-based megoldásokkal sokkal jobban fogsz tudni szegmentálni, szofisztikáltabb automatizmusokat tudsz később összeállítani, és könnyen elkerülheted a duplikált kiküldéseket is.

Email hitelesítés (autentikáció)

Az ESP-nél csekkold le, hogy hitelesítve küldi-e ki az emaileket (a legtöbb nagy név amúgy mind alapból tudja ezt). Ha ugyanis nem autentikált a küldés, akkor nagyobb eséllyel végzi az emailed a spam mappában, ami nem épp a magas konverziós arányról lett világszerte ismert…


Küldés időzítése

Boldogan mondanám a frankót, hogy mikor küldd ki az emaileket, de mély fájdalmamra a kedd, vagy csütörtök délelőtt 9.00, ami nekünk működik, az nem biztos, hogy neked is fog. A jó hír, hogy azért vannak kiindulópontok: munkával kapcsolatos hírlevelek jobban konvertálnak hétköznap, a hobbihoz kapcsolódó témák azonban szombaton hasítanak igazán.

Az OptinMonster szerint csütörtök, a Hubspot szerint hétfő-kedd-szerda volt a tuti – legalábbis 2015-ben. Getresponse szerint a kedd – bár ez már egy 4 éves mérés. De a vasárnapnak is vannak prófétái. Minthogy kábé mindenkinek más működik, a legjobb, ha teszteled a dolgot.

Ami biztos, hogy napon belül a délelőtt 9-11 közötti időszakban célszerű rányomni a küldés gombra, ebben majdnem mindenki egyetért. Magyarországon is a délelőtt működött nekünk legjobban hétköznap, de ha vasárnapi kiküldés mellett döntenél, akkor az OMA szerint inkább este küldd ki az emaileket.

Frekvencia

Küldj hetente, vagy annál ritkábban – a heti egynél azért nem kell több, mert a leiratkozásig fogod felidegesíteni vele a jónépet. Ezalól kivétel az az eset, ha mondjuk egy 3-5 email-es intenzív kurzust küldesz mailben, és a feliratkozóid pontosan ezt várják, erre neveztek be, vagy ha egy pontosan megtervezett, egymásra épülő drip marketinget építettél fel, ahol a címzett reakciói alapján hiper-releváns dolgot küldesz – de ez majd egy másik cikk lesz.

Mérés és szegmentálás

Amikor a kiküldés megtörtént, mindegyik szoftver színes-szagos statisztikában fogja megmutatni hogy hányan nyitották meg az emailt és hányan kattintottak a CTA-ra (gombra, linkre), ami mondjuk a weboldaladra visz – érdemes lenne ezzel az adattal valamit kezdeni. Na, pont erre való a szegmentálás.

Az email listád mögött ugyanis emberek vannak, nem számok. Ha számokként kezeled őket és átlagok alapján döntesz, akkor kénytelen leszel beérni szerényebb eredményekkel. Szegmentálással 14%-kal magasabb open rate-et és akár 100%-kal magasabb átkattintást lehet elérni. A legalapvetőbb (megnyitás- és kattintás-alapú) szegmentálást például így tudod megcsinálni:

Akik meg sem nyitották

Kezdjük azokkal, akik meg sem nyitották. Lehet, hogy spam mappába került, lehet, hogy nyaralnak, de valószínűbb, hogy vacak volt a Tárgy mező. Szedd ezeket a címeket külön listába (automatikusan megcsinálja az ESP, csak be kell állítanod), és ne félj újra küldeni egy másik Tárgy mezővel pár nap múlva. Ez a csoport nem nyitotta meg az emailt, tehát minden egyes címzettnek új lesz a tartalom.

Megnyitották, de nem kattintottak

Ez a ránézett-passzolta csoport. Ők azok, akiket nem sikerült felizgatnod a tartalommal. Meg lehetne próbálni átfogalmazni, de inkább ne tedd; majd legközelebb kattintanak. Nem lehet mindenkinek eladni mindent, ezt az email marketingben sajnos be kell tárazni. Az előző csoporttal ellentétben szerintem ne zavard őket egy újraküldéssel.

Megnyitotta és kattintott

Bingó! Megnézték az ajánlatodat, termékedet, landing page-edet, elolvasták a cikkedet. Akik ebből a csoportból vásároltak, azokkal nincs dolgod. Akik nem vásároltak, azok esetében egy remarketing kampánnyal még meg lehet próbálkozni, hiszen jártak az oldaladon, tudnod kell, mit néztek meg, mi érdekelte őket. Ez talán a legfontosabb csoport: tudjuk, hogy érdekli őket a portékád, de még nem szánták el magukat a vásárlásra. Ha pár nappal később rájuk írsz, hogy “Hali [Keresztnév], most 30%-kal olcsóbb a tudodamitmegnéztél“, az komoly konverzióhoz vezethet. Ha egészen a Kosárig jutott a felhasználó, akkor pedig ne is egy, hanem több follow-up emailt küldj, mert 2.4-szer valószínűbb, hogy végül megveszi a terméket!

Leiratkoztak

Hát, ezeket az ígéretes vevő-jelölteket úgy felhúzta a legutóbbi automata emailed, hogy soha többé nem kérnek belőled. Nem érdemes könnyesre sírni a kispárnát miatta, 2% körüli leiratkozás teljesen normális – fogd fel úgy, hogy tisztul tőle a listád, eggyel relevánsabb a hallgatóság mögötte. Ha nagyon magas a leiratkozás, akkor azért fusd át még egyszer a trilógia első részét.

Egy másik zseniálisan egyszerű példa a szegmentálásra a SEMRush hírlevele. Az email legalján három kis emoticon van, amivel ki lehet nyilvánítani a véleményt az éppen kiküldött emailről:

Akármelyik gombra is kattint az ember, ez a feedback form jön föl:

Ha azonban tüzetesen megnézzük a linket, akkor az nem ugyanaz lesz mindhárom esetben – vagyis magukkal az emoticonokkal szereznek információt a Semrush-nál és ez alapján szegmentálnak. Nice! Ha Mailchimp mellett döntöttél, akkor ezek a szegmentálási opciók állnak rendelkezésedre.

Email küldés előtt

Mielőtt rányomsz a küldés gombra, csinálj egy egyszemélyes listát a saját címeddel és küldd ki arra a kampányt! Ritkán érzi magát az ember akkora lámának, mint amikor több száz, vagy ezer embernek elküldi a csoda-emailt, és rájön, hogy rossz a link a gomb mögött… A különböző email kliensek is eltérően jeleníthetik meg a levelet, nem töltik be a képet, stb. Egy utolsó tesztet megér a tökéletesség! Érdemes rápillantanod mobilon is, hiszen a marketing emailek több, mint felét mobil eszközön nyitják meg.

A tesztelés a fentieken kívül még arra is jó, hogy rápillants a tárgyból megjelenő karakterekre. Ezzel a megnyitási arányt lehet felpörgetni, ha sikerül a tárgy mezőben a kíváncsiságra alapozni. Ez péládul instant klikk:

És egy kis próbálgatással bármikor csinálhatsz hasonlót…

Summa

Most, hogy tudod, mit küldj és hogyan, már csak egy ingyensen és automatikusan növekvő email listára lenne szükség… Legközelebb, az Email marketing trilógia befejező részében elmesélem, hogy ezt hogyan lehet összehozni… Mára ennyi. Aki troll, aki nem, mentem. (Kérdés, vélemény, hozzászólás határozottan bátorítva!)

üzletember email marketing kampányt ellenőriz
1024 536 Dr. Kádas Péter

Email Marketing Trilógia – A Levél Rejtelmei

Tavaly az email volt a harmadik legmeghatározóbb faktor a Black Friday-en és a marketing górék 89%-a szerint ez a No 1 lead generation eszköz. Akár B2B-ben, akár B2C-ben seftelsz, ha egy dolog van, amit elég lúzer húzás ellógni, az az email marketing. read more

1024 536 Dr. Kádas Péter

10 Bizonyított CTA Trükk – Siker Gombnyomásra

Minden weboldalon, ahol akarnak valamit a látogatótól, előbb-utóbb lesz egy gomb (Call-to-action, vagy CTA), amit meg kell nyomni. Talán meglepő, de menny és pokol között mozoghat az üzleti eredményed attól függően, hogy ez a gomb retek, átlagos, vagy tükörselyem módon van odapattintva. Alább a CTA agyszaporító 10 rétegben:

1. Törd meg a mintát

Az emberi agy automatikusan rázoomolja a figyelmet a megszokottól eltérő jelenségekre. Ezt jelen esetben úgy lehet kihasználni, hogy az oldalad struktúrájába nem illeszkedő módon (off-the-grid) helyezed el a CTA-t. Mondjuk így:

Vagy így:

2. Legyen rajta hover effekt

A krokodilagy (az agyunk tudatalatti, információ-szűrésért felelős része) a mozdulatlan vackokat zsírlazán skip-peli, ha közben talál valamit, ami mozog, villog, vagy interakciót mutat. Legyen egy hangyányi rollover (hover) effektus azon a gombon és megint csak nőni fog a nyomkodások aránya.

3. Szín

Szeresd a zöld vagy kék színű gombokat – ezek a “megengedő” színek, de vannak mérések, amik a narancssárgát vagy épp a pirosat hozták ki nyerőnek (valószínűleg a magas kontraszt miatt). Én a piros CTA-t tesztelni szoktam, nehogy a tiltó szín miatt bukjam be a témát – bár a ConversionXL szerint a piros a nyerő a zölddel szemben. Amennyiben olyan színt használsz, amit az oldalon máshol nem, a kontraszt kellően nagy és a szín maga élénk, akkor nagyon nem futhatsz lukra. Arra figyelj még, hogy a választott szín azért kontextusban legyen a kulturális környezettel és a tartalommal – ha például a ketrecharcos edzőtábort egy rózsaszín “Belekuksizok” feliratú gombbal tennéd fel a hazai gazdasági csodák térképére, akkor elképzelető, hogy mintát rágsz a kilincsbe, mire befut az első klikk…

4. Kontraszt

Még a méhek is a kontrasztosabb virágot választják – az emberek figyelmét is a magasabb kontraszttal bíró dolgok vonzzák. Minél nagyobb kontraszt a gomb és a környezete között, annál több kattintásod lesz a gombon.

5. CTA a semmi közepén

Vannak, akik patológiás kényszert éreznek rá, hogy minden üres felületet szanaszét trollkodjanak valami rettentően jelentéktelen, töltelék sóderrel az oldalukon – a marketing álmoskönyv szerint ez azonban elég szuicid ötlet. Inkább legyen a gomb körül elégséges mennyiségű white space, azaz “semmi” – nem csak azért, mert elegánsabb, hanem mert a nagy fehér semmivel lesz a legkontrasztosabb a gombod.

6. Szöveg

A gomb szövegét tekintve a legfontosabb, hogy egyértelmű, rövid és érthető legyen. Az unbounce szerint ha egyes szám első személyt használsz a feliraton, az akár 90%-kal is turbózhatja a konverziót. Próbálkozhatsz a benefit megjelenítésével is. Ahelyett, hogy “Iratkozz fel”, jobban konvertál a “Feliratkozom” – persze még mindig roggyant lesz az egész, mert a “feliratkozás” egy behányásig elhasznált, az ezredfordulón lejárt szavatosságú kifejezés. Ha mondjuk csoda-fogyi tablettát árulsz, akkor a “Megveszem” helyett a “Lefogyok 10 hét alatt” jobban fog konvertálni.

7. Click booster-ek

Klikk booster-nek hívjuk a gombok környékén elhelyezett olyan vizuális elemeket, amik álomcsapda módjára űzik el a látogatók paráit és kétségeit – legtöbbször tudat alatt. Ha a gombodat körültrappolod pár klikk booster-el, sokkal többen nyomják majd a tutit. Ilyen például a termék review, az öt sárga csillag, a garanciák, a biztonságos fizetés ikonok, a média outlet ikonok, de attól sem borul rád a tinta, ha odavésed, hogy mi fog történni, ha megnyomom a gombot.

8. Iker CTA

Az amatőr vetítéseken az fog visszhangozni, hogy egyetlen CTA-d legyen az oldalon, mondván, hogy úgy nincs figyelemelvonókúra – egy gomb mind felett, bele az arcodba: “Apafej, ne agyalj, ne keresd a tegnapi napot, kattints szépen  libasorba’!”

Ne higgy a háttérzajnak, van ennél kóserebb megközelítés – amiről amúgy már évekkel ezelőtt írtam: Az adott akció marketing funnel-ben betöltött szerepe szerint egy vizuálisan kevésbé attraktív, és a döntés pszichológiájának szempontjából kisebb elköteleződéssel járó alternatívát is célszerű ajánlani: “Vedd meg – tudj meg többet”, “Írj nekünk – nézd meg a portfóliónkat”. Valahogy így néz ki a dolog:

vagy így:

vagy így:

A dolog háttere, hogy egyetlen gombnál a két kézenfekvő opció: megnyomni, vagy nem megnyomni – a tápos krokodilagy tudat alatt ebből a kettőből fog választani. A kettős CTA-nál a kézenfekvő opciók: megnyomni A-t, vagy megnyomni B-t – és hát mind a kettő az én gombom, úgyhogy egyik sem hozza rám a rontást… Ha most rázódsz bele a marketing mélységeibe, jobban jársz egyetlen CTA-val, de ha profi vagy, kísérletezz bátran kettővel – mérni amúgy is kötelező. Ha kíváncsi vagy az iker CTA-k Mariana-árok mélységeire, akkor ide haladj tovább.

9. Triple CTA

És van, amikor a kettő is kevés: Ha muszáj több gombot alkalmaznod (pl. egy három változatú szolgáltatás-csomagnál), akkor úgy operálj, hogy a háromból egy lógjon ki a sorból. A látogató agya ezt az Ariely-effektus (11.00-től) alapján azonnal kizárja – és marad kettő. Mondjuk a három csomag havi 29$, 59$ és 399$… hacsak nem a “Föld és a környező naprendszerekben élők” szélességű célzással hirdetsz (mondjuk Facebook-on), akkor úgyis kellően szegmentált csoportot – mondjuk kisvállalkozókat – viszel az oldalra, akiknek a krokodilagya élből dob egy fintort a havi 399 dodótól – ezért az első kettőből fognak választani. Ezt azzal is megerősítheted, ha a luxus csomag vizuálisan is kilóg a sorból…

10. Támaszd alá képpel

Próbáld ki, hogyan változik a kattintási arány, ha az oldalon található háttérkép vizuálisan a CTA irányába tereli a látogatót. Mondjuk a képen található mókusok a CTA irányába néznek, vagy a kezükkel abba az irányba mutatnak. Teszteld nyugodtan, de csípőből mondom: Mérhetően magasabb átkattintási arányt villant az oldal.

Summa

A CTA-nak is sok ezer oldalas szakirodalma van. Mivel nincs két egyforma oldal, nincs automatikus recept a tökéletes gombra sem. A fentieket használhatod sorvezetőnek, próbálgathatod alkalmazni őket, de a legfontosabb, hogy tesztelj és mérd a különbségeket. Az online marketingben az a szép, hogy minden okoskodás addig igaz, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják a mérések… Tisztelet a bevételnek! Folyt. köv.!

Ha van kedvetek, addig sasoljátok meg, hogyan lehet feltolni a bevételt 340%-kal egy magyar e-commerce vállalkozásban – kizárólag az AdWords-ben matatva (angol nyelvű case study).

Céges Blog Copywriter Lány
1024 536 Dr. Kádas Péter

2×15 Érv Pro és Kontra Céges Blog Témában

Csak februárban öt blog témájú megkeresést kaptunk a 7Digits-nél – ezek alapján a céges blog az új Marketing Megváltó. Aki ismer, tudja, hogy utálom ismételni önmagamat, így összekapartam magamban az érveket és az ellenérveket, hogy bárki, aki céges tartalommarketingen lamentál, képben legyen – engem meg ne kínozzon a saját hangom. Spoiler: a cikk csak a mérlegelést segíti – a döntést neked kell meghozni. (Tetejébe’ rém hosszú is, mert öregszem!)

Céges Blog Pro-k

  1. Forgalomnövekedés

A céges bloggal nyomuló vállalkozások átlagosan 55%-kal több forgalomhoz jutnak az oldalaikon. Magasabb forgalomnál pedig nem meglepő módon többször csenget a kassza is.

  1. A vásárlóid már ott vannak

Az emberek a neten töltött idő közel negyedét blogokon és közösségi site-okon töltik el. A vásárlók 90%-a pedig hasznosnak találja a márkák saját tartalmait – annak ellenére, hogy tudják: ezek nem épp érdektől mentes atom-független vélemények.

  1. Megmutathatod a cucc legjavát

Egy tévés spot pár másodpercében, vagy egy print hirdetés néhány sorában elég terhelt próbálkozás elmagyarázni, hogy igazából mitől jobb, szebb, trendibb, egészségesebb, vagy hosszabb merevedést biztosító csodaszer a te vackod, mint a versenytársaké. Egy blogon cserébe ütközésig sztorizgathatsz ezekről…

  1. Céges blog lead generálásra

A tartalommarketingre fókuszáló kollégák átlagosan 67%-kal több lead-et generálnak. Ahol blog van, ott a sales is megy, mint a lemming. Nem véletlen, hogy Amerikában a marketingvezetők zöme idén a tartalomra tervez komolyabban rágyúrni.

  1. Hitelesség

Ha nem csak értesz valamihez, de képes vagy egy témát mélyebben is megbogarászni és a véleményedet nem félsz kitenni a nyilvánosság próbájának sem, az hitelességet eredményez. A nevedet (márkádat) összekötik az adott témával, és az arctalan termékek és szolgáltatások mögött megjelenik a szaktudás. Az AdEspresso vagy a Buffer blogja például nem hagy kétséget afelől, hogy a kollégák nagyon vágják a témát.

  1. Kétoldalú kommunikáció

A hagyományos marketing a vásárlóknak beszél. A tartalom-marketing a vásárlókkal. Rád bízom, melyikből remélsz több információt és aranyat érő visszajelzéseket – az engagement-ről nem beszélve…

  1. Adatok

Apropó matek: egy adatkényszeres marketingarc számára általában véve is brutál értékesek azok a számok, amiket egy céges blog látogatói szolgáltatnak az interakcióikkal, a szöveges kommentjeikkel – vagy épp a szemmozgásukkal. Ha nincs céges blog, ilyen matekra más módon rá nem teszed a kezedet!

  1. Közösség építés

Feltétlenül várd meg fél lábon, hogy a vevőid rajongó áhítattal körbenyalják a logódat nap, mint nap, csak mert penge a termék – és pár kupontól meg egy elme-roggyant FB-játéktól se remélj örök szerelmet. A céges blogok ellenben frankó alkalmat teremtenek arra, hogy a vásárlók igazából be tudjanak sasolni a brand mögé – oda, ahol a brand mögött álló vízió van, ami mellé már szívesen odaállnak.

  1. Organic

Amikor egy ideje már tolod a szekeret, akkor egyszer csak azt fogod látni, hogy az organic forgalom beröffen, és a keresők (nem fizetett) találatai között egyre előkelőbb helyre mászol fel. Így az emberek egyre többször találnak rád – zsír ingyen. És ugye a legjobb marketing az ingyen marketing.

  1. Kis ország, kis verseny

Magyarországon az apró piac miatt korlátos egy céges blogba fektetett zsé megtérülése – épp ezért kisebb a verseny is: Itt egy cég sem fog évi több millió dollárt elszórni profi stáb által földönkívüli technológiával felvett videósorozatokra meg aranyáron dolgozó szupersztár szövegírókra. Ha rászánod magad egy komoly stratégia mentén írt blogra, vagy vlogra, akkor majdnem biztos, hogy nyerni fogsz vele – ha üres niche-ben jól tolod, akkor megkockáztatom, hogy piacvezető, de minimum a piacot meghatározó véleményvezér lehetsz.

  1. 24/7 elérhető

Ellentétben a fizetett hirdetésekkel, a saját tartalom állandóan elérhető, akár évek múlva is. A TV-s spotjaidra és a print hirdetéseidre már a kutya sem fog emlékezni, amikor a halkan zümmögő szervereiden csendben meglapuló aduász tartalmad még mindig szorgosan generálja neked a forgalmat a nap 24 órájában.

  1. Lojalitást épít

Az amerikai marketinges kollégák 57%-a akar többet költeni idén loyalty programokra – sokak szerint 2017-ben a vásárlói lojalitás megszerzése lesz a legfontosabb kérdés. A lojalitással ugyanis nő a vállalkozás termékeinek LTV-je (customer lifetime value), ami közvetlenül emelheti az árbevételt. Na és mi a legfrankóbb eszköz a lojalitás megszerzésére? Bizony, a csitti-fitti tartalom!

  1. Márkanagykövetek

Valószínűleg senki nem fog bekocogni az irodádba, hogy “Helló, jöttem márkanagykövetnek” – ha valaki mégis, arra rögvest ráhívnád a diliházat. Egy blog azonban alkalmat teremt a kétoldalú kommunikációra a márkád és a vásárlóid között, és előbb-utóbb lesz pár lelkes márkanagyköveted, ami felbecsülhetetlen. Az amerikaiak átlagban évente 26-szor ajánlanak termékeket ismerőseiknek… Mit jelentene a cégednek még pár száz ilyen arc?

  1. Az email lehetőség

Ha korábban szorgosan összetarháltad a látogatók email címeit, akkor ezen a csatornán elérheted a vásárlóidat – teszed ezt ipari lézer precizitású célzással, villámgyorsan, akármikor és teljesen ingyen; gyűjtögetni pedig legjobban pro tartalommal lehet. (És nem, a közértben tolt múlt századi termékpornó keretében papíron megadott emailek azért nem pont ilyenek, mert én olyankor például mindig valamelyik Startupdate-es házitroll email címét adom meg…)

  1. Felhasználói tartalmak

Egy patikamérlegen kiegyensúlyozott corporate weboldal nem az a hely, ahol a vásárlóid által készített amatőr tartalmakat meg tudod osztani. Egy céges blogba azonban simán belefér az ilyesmi. Az ilyen tartalmak végtelen lehetőségeket rejtenek magukban különleges, egyedi kampányok kiötlésére.

  1. Ha nem csinálod, valaki más fogja

A tartalommarketing – főleg olyan telítetlen piacon, mint Magyarország – annak a lehetőségét rejti magában, hogy hosszú évekre betárazd magadnak a piacvezető szerepet. A játék arról szól, hogy aki elsőnek lép, nyer, de csak akkor, ha minőséget tud összekalapálni – különben ülj le, egyes! Egy jó időben létrehozott, sokak által kedvelt tartalommal éveken át ott tudsz maradni a google organikus találatainak első helyén – keress csak rá arra, hogy “growth hacking technikák”…

Céges Blog Kontrák

  1. Fél szívvel nem lehet

A középszerű rosszabb, mint a semmi. Ha ugyanis nincs blogod, akkor elvileg akár patent is lehetne – ha lenne. Ha viszont van, de lehorgonyzott félúton a vérciki és az ultragáz között, akkor a gazdája önként kiállítja magáról az “ennyit tudok” bizonyítványt. Ha elkezdi, de nem folytatja, akkor a “nincs mit mondanom”, vagy a “nem vagyok kitartó” bizonyítványt – egyik sem jó karma. Ha egy cég a tartalommarketing mellett teszi le a garast, akkor arra kell készülnie, hogy tolni kell orrvérzésig, méghozzá tükörselyem minőségben és évekig.

  1. Melós a dolog

Négy dologra fog elmenni az idő(d), nagyjából egyenlő mértékben: a tartalom generálása, a szerkesztés, a technikai dolgok (SEO, beállítások, képek, hirdetések) és a kommentek kezelése. Az utóbbi megspórolható, ha középszürke alapon halványszürke betűkkel blogolsz 8-as betűméretben, serif font-tal, bekezdések nélkül, lehetőleg 1200-as szélességben (és bónuszként az oldalad alulról szagolja a reszponzív kialakítást)…

  1. Céges Blog költségek

Ha azt akarod, hogy olvassák a céges blogot, akkor nincs mese, hirdetni kell a tartalmat. FB-on, LinkedIn-en, YouTube-on, AdWords-ön keresztül, ez pedig – főleg hosszú távon – elég drága dolog. Én a Startupdate-en 30-60 dollár között tettem heti egy postra egy boost-ot, átlag 52 dollárra jött ki a heti költség. Ez 52 héttel számolva 2704 dollár évente – mondjuk három teljes éven át 8,000 dollár felett vagyunk. Témával, pluginokkal, hosting-gal, jogtisztán megvásárolt képekkel együtt olyan 12-13000 dollár lenne a számla – és akkor még nem számoltam a rengeteg technikai segítséget, amit Varga Attilától és a csapatától kaptam teljesen ingyen. Ha azt is ki kellett volna fizetnem, akkor inkább 6 millió forint körül lenne a vége – és az enyém jórészt egyszemélyes blog volt…

  1. Nincs gyors győzelem

Egy használható méretű email listához több száz oldalnyi minőségi tartalmat kell elkövetni. A Google sem fogja hanyatt vágni magát az első cikkedtől, az organic forgalom fokozatosan épül fel. Az elején a látogatók ugyancsak nem fogják egymást halomra mészárolni az első komment jogáért – mint minden kapcsolatot, ezt is építeni kell, hogy erős legyen. Big win lehet, de a quick win fája nem pont a tartalommarketing éghajlatán honos.

  1. Hozzáértők kellenek

A marketingesek 60%-ának saját bevallása szerint problémát jelent minőségi “engaging” tartalmakat kiizzadni magából, pláne hosszú távon. Csináltathatsz ugyan tartalmat erre szakosodott profikkal, de az ideális helyzet, ha egy céges blog mögött több olyan írástudó áll, aki profinak számít az adott márka termékeit illetően, messze átlagon felüli írásbeli kommunikációs képességekkel rendelkezik és időt tud szakítani az írásra – akár éveken keresztül. Ja, és az sem horror, ha kedve is van hozzá. Good luck and have fun, hogy ilyeneket találj…

  1. Optimalizáció

A minőségi tartalom még messze nem minden – több százezer oldalnyi anyag van a neten csak arról, hogy a tartalmon túl milyen technikai fogásokkal lehet növelni az engagement-et, csökkenteni a bounce rate-et, stb. Címválasztási best practice, optimális font-készlet, sortávolság, oldalsávok felépítése, bekezdések, szín-választás, tördelés, grafikai elemek, CTA-k – sorolhatnám napestig. Persze legyinthetsz, hogy nem kell túzásba vinni, de ajánlanám figyelmedbe a mondást, hogy

Az online marketing olyan mint a szex - mindenki meg van győződve róla, hogy jól csinálja Click to Tweet
  1. Outbound linkek

Van egy extra dilemma is a céges blogoknál: ha hitelességre gyúrsz, és kedveskedni akarsz a Google botjainak is, akkor kellenek outbound linkek az érintett témákkal releváns külső írásokra – ezzel viszont lehetőséget adsz a látogatónak, hogy elnavigáljon a céges oldalról. Pénzért hozod, ingyen küldöd – mindezt éveken keresztül; pont olyan biznisz modellnek hangzik, amit könnyű lesz beadni a főnökeidnek…

  1. Kihat a szervezeti kultúrádra is

A tartalmakat nem csak írni, hanem tervezni, szerkeszteni és ellenőrizni is kell. Egy átlagos cég nincs felkészülve arra, hogy szerkesztőséget csináljon a sokszor csak pár fős marketing osztályból. Érdemes ezen egy hangyányit molyolni, mielőtt a tetőteraszra tűzöd a céges blog zászlaját.

  1. Management buy-in

Sok cégnél a menedzsment a tartalom-marketingből csak az előnyöket hallja meg. Aztán amikor költeni kell, embert kell találni, szervezetet menedzselni, meg PR-ost újraéleszteni, akkor komoly esély van rá, hogy kihátrálnak a döntéshozók – sz@rban hagyva azokat, akik az arcukat tolták a front page-en. Remegő kezű menedzsmentnek a céges blog vadnyugat – bele sem szabad kezdenie.

  1. Technikai stáb kell mögé

Méghozzá elég széles kompetencia-spektrummal. Ha például retek lassú a blog, az duplán fáj: egyrészt az emberek gyorsabban elunják, és csak magasabb hirdetési költséggel lehet rá forgalmat tarhálni, másrészt SEO szempontjából is rossz. Az optimalizálásnak is vannak olyan részei, amihez IT-s szakember kell, a lelkes amatőr abban a mélységben már életveszélyes – de sorolhatnám ezeket akármeddig. Lényeg, hogy kell egy telefonszám, aminek a végén egy nyugodt hang csípőből tolja a helyes választ…

  1. Policy-probléma

Főleg többek által vezetett céges blognál muszáj lezsírozni, hogy mit lehet és mit nem. Ha a tartalom-policy túlságosan lájtos, akkor félő, hogy egy magamfajta egy amúgy szépen ívelt mondatot a “fos” kifejezéssel kerekít – saját megítélése szerint – tökéletesre, és ha ettől még népszerű is lesz a vásárlók között, akkor giga-dilemma van. Ellenben ha a policy keményebb, mint Tarzan sarka, akkor unalmas, szürke, bájologva szerencsétlenkedő írások születnek, mert a szerzők paráznak beletenni a tökösebbik énjüket.

  1. Jogi problémák

Céges blog csak saját domain-en frankó, már csak a szerzői jogi kérdések miatt is. A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést (süti-policy, adatkezelési agyrém, stb.) mindenképpen saját jogásszal vagy tapasztalt ügyvéddel kell biztosítani, és ez szervezést, pénzt, időt igényel.

  1. Céges blog nemzetköziben

18,7 Millió ember blogol a világon. 12 millió közösségi blogokon, a többiek saját felületen – egyre több a tartalom. Ha nagy piacra akarsz betörni ezzel a módszerrel, akkor komolyan fogsz izzadni, hogy kiverekedj magadnak némi ismertséget. Egyes szerzők már 2014-ben fenntarthatatlan stratégiának ítélték a tartalom-marketinget – más kérdés, hogy még ma is ez az egyik leghatékonyabb eszköz – de csak azoknak, akik jól csinálják.

  1. Ingyenes tartalmak

A tartalommarketinghez az ingyenesen letölthető case study-k, elemzések, white paper-ek hozzátartoznak. Értsd: ezentúl gyárthatsz komoly tanulmányokat csak úgy, és ha email címeken túl mégis kérnél értük bármit, akkor rossz fej leszel és aznap éjjel lehullanak a troll-nevelde láncai…

  1. Pandora szelencéje

Egy céges blogot lazán betalál majd néhány hollófejű sivatagi róka, vagy fentebb említett Hivatásos Boldogtalan Kretén – ettől pedig némely corporate PR-os hajlamos rögvest ledobni a szíjat. Pedig amikor az ügyfél veri a tüzet, az Nagy Lehetőség: ilyenkor a cég nyilvánosan bizonyíthatja, hogyan bánik a problémás ügyfelekkel – és ha sikerül udvariasan, kifogástalan precizitással levezetni a drámát, az nem egy ember, hanem az egész közösség előtt teszi hitelessé az adott márkát. Erre szokták mondani Amerikában, hogy a PR az a Public Relations rövidítése, nem pedig a Press Release-é… Ha azonban a te cégednél ennél rizsporosabb, K-Európa-pozitív vezérhangyát dobott a gép, akkor a trollos nap szerintem neked inkább home office legyen…

Összefoglalás

Nincs recept rá, hogy milyen iparágban és mekkora cégnek éri meg belevágni a céges blog építésébe – B2B-ben szinte kötelező, de B2C-ben is el tud sülni zseniálisan. Ez amolyan dupla vagy semmi: ha elég naftát tolsz bele, azzal a legtöbb elsőnek mozduló brand – főleg telítetlen niche-ben vagy olyan kis piacon, mint a hazai – állva hagyhatja a konkurenciát.

Ha azonban a dolog idővel szétcsúszik, ha rossz a tartalom menedzsmentje, recseg a policy, megriad a góré, vagy egyszerűen csak középszerűre csúszik ki az egész, akkor nem az NB2-be mész vissza, hanem a kispályára (füvet locsolni). Ha úgy döntesz, hogy tolod, akkor nagy levegő, vissza kettő, padlógáz és ne sajnáld rá az erőforrásokat: csináld kitartóan és minőség tekintetében ne legyen pardon! Ha kíváncsi vagy a jó céges blog 100 titkára, olvasd el a nagy tartalommarketing cikkünket! A cikkek végén pedig mindig szögezd le, hogy: Kommentet bent tartani nem ér!

bounce rate
1024 536 Dr. Kádas Péter

A Bounce Rate Sötét Árnya

Azoknak, akik még nem fújják kívülről az online marketing szlenget, a Bounce Rate (BR, magyarul visszafordulási arány) azt a százalékát jelenti egy oldal látogatóinak, akik

  1. odakerülnek az oldalra, majd
  2. interakció nélkül elnavigálnak az oldalról.

Másképpen fogalmazva ez az egy oldalas látogatások (single page session-ök) aránya az oldalmegtekintések között. Jön, szétnéz, továbbáll.

Azoknak a vállalkozóknak, akik félkarú rablók helyett az AdWords-ben próbálnak hozzáértés nélkül nem sokkal reményteljesebb szerencsét, a magas visszafordulási arány ugye oltári gebasz, hiszen egy 70+ %-os bounce rate (fizetett hirdetésekről látogatott oldalon) azt jelenti, hogy a hirdetésre költött zsetonnak pontosan a 70%-a megy a levesbe. Mielőtt belemennénk, mit lehet ezzel kezdeni, előbb jöjjenek azok a speciális esetek, amikor nincs is olyan nagy gáz.

A No para esetei

Mielőtt bárki kényszeresen rettegni kezdene a magas BR-től, nézze meg, hogy minden oldalán van-e tracking kód – elég könnyű úgy single page session-öket csinálni, hogy az Analytics azt hiszi, csak ez az egy árva oldalad van.

Ha egyoldalas site-od van – minden kornak megvan a maga hülye divatja – akkor ellenőrizd, hogy az event-ek be vannak-e rendesen állítva. Különben ugye a látogatások hány százaléka lesz egyoldalas megtekintés az egyoldalas site-odon? Igen, az összes!

Blogoknál sem katasztrófa. Ha nem adsz el semmit, csak kiírod magadból a nyáladzva terjedő hülyeség gerjesztette bullshit-allergiádat, vagy szimplán szórakoztatod a tisztelt publikumot, csak mert megvan hozzá a tehetséged, akkor no para; User rátalál a blogra, elolvassa a cikket, jól mulat, tanul belőle, aztán szépen keres másik műsort.

Nem probléma olyan oldalaknál sem, ahol mondjuk tutorial-ok vannak. A látogató rákattintott egy hírlevél linkre. Megérkezett az oldalra, végignézte/olvasta az adott fejtágítást, vigyorgott, mint borz a répára, azt’ továbbállt. Mondjuk egy FB share-t kiizzadhatott volna magából, de ha nem, akkor sincs vége a világnak.

Ugyanilyenek a jó minőségű support fórumok: Nem találok valamit WP-ben, rákeresek, és kattintok a WP support fórumára, ahol három bővített mondatban egy profi elmagyarázza, amit zokogva keresgélek egy órája: borz, répa, böngésző becsuk – technikailag, ez is bounce-nak számít! Rossz ez a fórumnak? Tudnak tőle aludni, hidd el.

Amikor viszont üdvös lenne lépni

Ha azonban egy webshop-od van, vagy online B2B csatornád (céges blog, jófejségből-feltett-adócsaló kalkulátor, ökörködős gamer vlog), akkor probléma a magas bounce. Ilyenkor azok, akik az oldaladra tévednek, pont semmit nem vesznek tőled, nem adják meg az email címüket, nem kommentelnek, nem hintik az igét rólad és nem kattintanak a hirdetéseidre – szóval no engagement. Ha a látogatóért fizettél is, fogd fel úgy, hogy arra a zsére – a saját hibádból – pont levettek, mint a riadt majmot! A BR csökkentésével a te esetedben kőkemény forintokat lehet spórolni – vagy ugyanolyan költés mellett látványosan növelni a bevételt, ha úgy tetszik.

Tennivalók

Ha a fentebb vázolt helyzeteket átgondolva úgy látod, hogy épp a magas bounce rate miatt van csapágyasra járatva alattad a szopó-roller, akkor így juthatsz egy boldogabb lelkiállapotba:

Ne átlagolj

Soha ne nézegess a webshopodra vagy a domain-edre átlagolt bounce rate-et, mert az ugye pont olyan, mint hogy éves átlagban minden nap 4 perc Karácsony van… Nézd meg egyes oldalakra külön-külön, és azokon dolgozz, amik a legmagasabb BR-t nyögik.

Mobil vs Desktop

Bontsd szét a mobilról érkezők és a desktopról jövők BR-jét. Ha jelentősen magasabb a mobil BR, akkor elképzelhető, hogy tetű lassú az oldal, vagy nem reszponzív (mobilra optimalizált). Utóbbi esetben ne csodálkozz, ha elmenekülnek az oldaladról – te is ezt tennéd amikor a 3 pixeles betűkre gúvadó szemeidből a fájdalom első könnycsepjei rácsorognának a kijelzőre.

Time on site

Nehezebb a helyzet, ha a sebesség jó, az oldalad pedig szebben mutat mind mobilon mind desktopon, mint politikuson a galambszürke Armani. Ilyenkor érdemes ránézni a time on site adatra. Ha magas, akkor valószínűleg csak egy CTA (Call-to-Action) hiányzik az oldal aljáról (mondjuk egy Örök Élet Titka Gomb, kapcsolódó cikkek, vagy bármi, amivel az oldal végeztével folytatni lehet, azaz engagement-et lehet elérni). Ha alacsony az oldalon töltött idő, akkor annak ellenére menekülnek róla az emberek, hogy befogadhatósági probléma nincs vele; ezt hívják úgy, hogy a tartalom – minőségét, egyediségét, hitelességét illetően – retek.

Tartalom

Azok az oldalak, amelyek túl buzgón próbálnak valamit rád sózni rendszerint magasabb bounce rate-tel kénytelenek szembesülni. Egy Buy Now gomb közvetlenül a fejléc alatt például pont azt üzeni, hogy a weboldal tulaját a pénzeden kívül semmi nem érdekli belőled és még arra sem veszi a fáradtságot, hogy féktelen kapzsiságát vállalható köntösbe csomagolja. Lehet, hogy nem ez a valóság, de akkor is ez jön le. Különösen igaz ez landing oldalakra. Ilyenkor elő kell venni a felhasználói élmény vizsgálatára létrehozott, erősen korlátozott mértékben elérhető céleszközt: a józan észt – és logikailag könnyebben befogadhatóvá tenni a tartalmat, megadni neki a sztori-jelleget.

Divat és design

Vannak a web-design-ban is divatok, és mivel egy látogató a legritkább esetben veszíti el böngészési szüzességét pont a te oldaladon, tanácsos ezeket valamennyire lekövetni és objektív módon hozzáállni az oldalad vizuális élmény-faktorához.

Bounce Rate Pszicho

Ha még ennél is tovább akarsz menni a BR feljavításában, akkor érdemes egy kicsit elmélyedni a marketing pszichológiában: az olyan motivációs faktorok, mint a hiány elve, a viszonosság elve, a társadalmi bizonyíték, stb. a site-on tartják a látogatót. Ezeknek megvannak az online alkalmazható formái – de ez már tényleg egy következő cikk. Akit mélyebben érdekel, az olvassa el ezt a könyvet.

Alfa és Omega

Végül a legfontosabb: tesztelj! Egészen apró változtatásokkal drasztikusan lehet csökkenteni a bounce rate-et. Érdemes minden kis változtatás után kivárni, esetleg egy kicsit ráhirdetni az oldalra, majd elemezni az adatokat. Azt érdemes fejben tartanod, hogy az emberek alapvetően nem működnek máshogy online sem, mint a való életben –  kicsit türelmetlenebbek és nyersebbek, de ugyanazt akarják: hasznos információt, szórakoztató tartalmat minél kevesebb középszerű defektes bullshit meg kétségbeesetten villódzó ótvar hirdetés árán – méghozzá gyorsan és ingyen.

Összefoglalva

Nincs “ideális” bounce rate, és nem érdemes ezt az adatot önmagában nézni, vagy hiúsági kérdést csinálni belőle. Egy magas BR nagyon alacsony time on site számmal karöltve jelentheti azt, hogy az oldalad egy pénztemető-szutyadék, de még ilyenkor is érdemes árnyalni a képet az adott oldal célja és természete szerint. Azonban nem nézni a bounce rate-et – főleg, ha valamivel seftelsz is az oldalon (vagy az oldal révén) – az nagyon nem frankó, ha pedig hirdetésre is költesz, akkor szó szerint felesleges pénzégetés.

Aki mostantól nézegetné, az megteheti a Google Analyticsben, vagy még egyszerűbben ennek a kis Chrome Plugin-nak a telepítésével real-time-ban. Önmagában attól, hogy magas, még nem kell berosálni. Akkor kell aggódni, amikor egy oldal nem hozza a tőle elvárt számokat: bevételt, hirdetés megtérülését, ügyfél retention-t, email címeket – bármit, ami a célja lenne. Végül is pénzből élünk, nem like-okból meg alacsony bounce rate-ből… Aki ennek ellenére nem alszik jól a magas bounce rate miatt, az nyomjon egy megosztást és ha van érdeklődés, hamarosan tolok egy komplett listát, azokról a konkrét technikákról, amikkel néhány oldalon sikerült drasztikusan lecsökkentenünk a visszapattanók arányát és beelőzni a versenytársakat.

A Marketing Magasiskolája

Heti egy mail, csak az online marketing és az üzleti pszichológia legújabb fogásai.

Contact Us

We'll send you newsletters with news, tips & tricks. No spams here.

    Oszd meg valakivel, akinek jól jöhet:

    RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
    Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
    Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
    A LEGFRISSEBB GROWTH HACKING TRÜKKÖK A POSTLÁDÁDBA HETENTE EGYSZER - HOGY NE MARADJ LE A VERSENYTÁRSAK MÖGÖTT!
    RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
    Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
    Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
    RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
    Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
    Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!