Posts By :

Farkas Zsolt

ügyfélszerzés sematikus ábrája
1024 536 Farkas Zsolt

Ügyfélszerzés Okosan – Az elköteleződés folyamata

Az idei Los Angeles-i growth hacking konferencia egyik legfontosabb kulcsüzenete az volt, hogy az ügyfélszerzés során a CTA (call-to-action) üzeneteid “hőmérséklete” mindig legyen összhangban azzal az ajánlattal, vagy landing page-el, melyre tereled az embereket. Vagyis, hideg – az értékajánlatoddal érzelmileg kevéssé azonosuló –  forgalmat egy forró – erős elköteleződést feltételező – CTA-hoz terelni olyan, mint amikor a bárban megszólítasz egy ismeretlent és rögtön a szobádba invitálod: Nem fog összejönni. (PUA-k kíméljenek 😉 ).


Az ügyfélszerzésnek is megvan a maga kifinomult táncrendje. Ebben a cikkben a konverziós tölcsért bontjuk részekre és elemezzük az egyes szinteket – ezúttal a Facebook-on keresztül bemutatva a funnel-t.

Az ügyfélszerzés alapjai

Bármilyen iparágban, bármelyik földrészen is dolgozol, az emberek ott is csak emberek, és ennek megfelelően az agyuk ugyanúgy működik. Ennek megfelelően van egy valami, amit mindig ki kell építened a látogatóidban (potenciális ügyfeleidben), ez pedig nem más, mint a bizalom. Bizalmat építeni azonban általában hosszabb folyamat, mint ahogy azt elsőre szeretnénk.

Amikor közösségi média csatornákon hirdetsz, akkor “interruption marketing”-et folytatsz, melyet pont azért hívnak így, mivel a felhasználó nem kérte azt a hirdetést, melyet elé teszel – nagy valószínűséggel a hirdetésed a pillanatnyi érdeklődése szempontjából teljesen irreleváns. Vagyis, ha teljesen ismeretlenül az arcába tolsz egy üzenetet, hogy vegyél ezt, vagy rendelj azt, az nem lesz hatékony.

Az első eredmény, amit elérhetsz, az az érdeklődés, vagy ha úgy tetszik, a kíváncsiság. Ennek az érzelmi “hőfoknak” megfelelő elköteleződés az, amire reálisan esélyed van; apró dolgok, úgynevezett micro-engagement-eket kell elérned.

A konverziós tölcsér szintjei

5 szintet különböztetünk meg a felhasználóknál, melyek az “elköteleződés” egyes fázisait takarják:

1. Szint: Idegenek

Ők olyan látogatók, akik sose találkoztak a márkáddal, még nem ismernek téged. Ezeknél a felhasználóknál a márkaépítés, valamint a tartalommarketing a megfelelő eszközök, a cél pedig még nem az ügyfélszerzés, hanem az elköteleződés növelése. Ahelyett, hogy ajánlatokkal bombáznád őket, kezdj egy ütős képpel, videóval és egy értékajánlattal, melyre felfigyelhetnek.

A cél az, hogy találkozzanak a márkáddal, lássák néhányszor a logódat, felkeltsd az érdeklődésüket és megjegyezzenek. Ezen a szinten nem cél az alacsony kattintásonkénti költség (CPC), és előfordul, hogy nincs épp az egekben a hirdetésed relevancia értéke sem.

A tartalommarketing amúgy is egy hosszabb távú stratégia, de megéri belefektetni; ha a blogodon keresztül találják meg a cégedet, akkor az hitelessé tesz, mivel nem hirdetted magadat, hanem a gondosan összerakott tartalom stratégiád révén talált meg a látogató. Ha van rá erőforrásod, aranyat érhet egy céges blog.

2. Szint: Lehetséges vásárlók

Ennek a csoportnak már felkeltetted az érdeklődését, így itt az idő, hogy többet tudjanak meg rólad és – ha még nem is a pénzükkel -, de valamilyen csekély mértékben elköteleződjenek. B2B-ben az eszközök tipikusan egy letölthető e-book, egy infografika, egy kurzus, vagy részvétel egy webinar-on. B2C-ben az email cím, telefonszám megadása, a regisztráció és a közösségi csatornák követése tartoznak ide.

3. Szint: Lead-ek

Ezen a szinten a látogatód már ismer és kész vásárolni (B2B-ben ez általában a kapcsolatfelvétel, vagy egy ingyenes 30 napos trial). A fél lábad már az ajtóban van – a vásárlási döntés még nem született meg, de már reális esélyed van rá. (A kettes és hármas pont között elég kicsi a különbség, számos cég esetében a kettő egy és ugyanaz lehet.)

4. Szint: Vásárlók

Ezeket az embereket már meggyőzted, így hajlandóak voltak fizetni a termékedért/szolgáltatásodért, az ügyfélszerzésnek azonban ezzel még nincs vége. Amire innentől érdemes figyelni, az a megtartásuk (retention), az elégedettségük folyamatos szinten tartása, vagy növelése – persze ehhez mérni kell. Amennyiben sikerül megtartanod őket, nem csak hogy úgy fognak újra vásárolni, hogy nem kell kiadnod értük az ügyfélszerzés költségét, hanem esély van rá, hogy érzelmileg is teljesen a te oldaladra álljanak és továbblépjenek a következő szintre.

5. Szint: Promóterek

Ők azok a vásárlóid, akik lelkesen besegítenek a WOM (word of mouth) marketingedbe és ingyen lead-eket szállítanak neked pusztán azért, mert ha tényleg kíváló az, amit csinálsz, akkor ők jó fényben tűnhetnek fel azok előtt, akiknek ezt ajánlják.

Őket érdemes “jól tartani”, mindent elkövetni, hogy megtartsák e jó szokásukat, és népszerűsítsék a márkádat. Egy kuponkód, egy affiliate program, speciális rendezvények – ennek a csoportnak tényleg sokat köszönhetsz, nem csak illik elkényeztetni őket, hanem elemi érdeked is ez.

Az ügyfélszerzés fázisai

Nézzünk pár konkrét technikát arra, hogyan lehet az első szinten lévő közönségből a további szintekre eljutni.

#1 Idegenek → Lehetséges vásárlók

Használj mentett és lookalike közönségeket. Célozz az emberek érdeklődési, geográfiai és viselkedési jellemzői alapján, melyek a te terméked/szolgáltatásod szempontjából relevánsak. Hozz létre hasonmás közönséget a korábbi vásárlóid mintájára. Ezek a közönségek jó kiinduló alapot adnak, hogy olyanokat célozz, akiket érdekelhet a terméked.

Írj olyan copy-t, melyre felfigyelnek. Használj olyan képi eszközt, mely kitűnik a Facebook feed-ből. Ha az jár a fejedben, hogy “thank you captain obvious!”,  akkor itt van egy olyan profi cikk, mely bőven tartalmaz konkrétumokat is.

Ha Facebook-on hirdetsz, akkor a márkaépítés fázisban használj “brand awareness” és “reach” kampánycélt. Az utóbbinál be tudod állítani, hogy hány naponta hányszor jelenjen meg a célcsoportodnak a hirdetésed – legalábbis én ezt szoktam használni. Így nem fogja a user ötödször is az arcába kapni a hirdetésedet egy nap alatt, melyet mérgében majd jól elrejt.

#2 Lehetséges vásárlók → Lead-ek

Itt célozz azokra, akik már jártak az oldalon, kattintottak valamelyik CTA-dra (call-to-action), interakcióba léptek a hirdetéseiddel, egyszóval már látták, találkoztak valamelyik felületeddel. Ezek az ún. egyéni közönségek, melyeket a hirdetéskezelőben hozhatsz létre. (Nekem a személyes kedvencem az engagement alapú retargeting.)

Bizonyosodj meg arról, hogy más hirdetéseket/tartalmat használsz ezeknél az embereknél, mint amit használtál a “hideg” forgalom esetében. Itt már működnek az ingyenes próbaidőszakok, az ingyenes termékminták, vagy a pénzvisszafizetési garancia ígérete. Ezek kis elköteleződést igényelnek és eleve olyan embereknek hirdetjük őket, akik már ismerik valamennyire a márkát, vagyis a forgalom és az ajánlat hőmérséklete egyezik.

PRO tipp: Ha esetleg egy limitált idejű ajánlatot hirdetnél, akkor állítsd az “ad delivery”-t “accelerated”-re, melynek köszönhetően a lehető legtöbb embernek el fogja juttatni a Facebook az üzenetedet a lehető leggyorsabban.

#3 Lead-ek → Vásárlók

Hasonlóan az előző pontnál használt közönségekhez, az ügyfélszerzés harmadik fázisában is érdemes remarketing listákra építeni. Viszont arra figyelj, hogy ne azoknak hirdess, akik a legelső szinten léptek interakcióba a hirdetéseiddel, hanem akik a második szinten tették ugyanezt.

Fontos, hogy itt egyértelmű legyen a felhasználó számára, hogy mit vársz tőle. A “Learn More” gomb helyett használj “Buy Now”, vagy “Sign Up” gombot a hirdetéseken. Lehet, hogy a “Learn More” olcsóbb CPC-t eredményezne, de ami itt fontos, az a konverziós költség. Talán mondanom sem kell, hogy a konverziós kampánycélt ajánlom. Tedd az ajánlatot ellenállhatatlanná.

#4 Vásárlók → Promóterek

Van-e az ügyfélszerzés rögös útjának kényelmesebb és költséghatékonyabb módja, mint ha a vásárlóid ajánlanak téged másoknak? Olyan egyéni közönségeket érdemes létrehozni, amiben csak a vásárlóid vannak. Ezt az egyéni közönségeknél tudod megtenni, ahol egy csv. vagy txt. fájlban fel tudod tölteni a vevőid email cím listáját és már kész is a vásárlói közönséged.

Érdemes olyan tartalmat eléjük tenni, mely könnyen fogyasztható és osztható. Általában nálunk jól szoktak működni, amikor simán azt írjuk egy hirdetésbe, hogy taggeld be, akivel elmennél a nyaralásra, akinek elsőként ajánlanád ezt a megoldást, akinek a legnagyobb segítség lenne, stb. Az írott és képi tartalmaidat is szívesen osztják azok, akik korábban már elköteleződtek nálad.

Gyűjts be a vásárlóidtól ajánlásokat (akár videósat is), review-kat, bármit, ami neked társadalmi bizonyítékot szolgáltat mások számára, hogy téged szeretnek és ajánlanak a vevőid. Fontos, hogy ha valaki vásárolt, akkor nem szabad őt kivenni a listákból, ugyanúgy kell neki kommunikálni, edukálni a termékedről, vagy megpróbálni upsell-elni. Érezze a törődést.

Summa

Az ügyfélszerzés egy összetett folyamat, melyet nem szabad elsietni. Tudom, hogy csábító rögtön a 4. szintnek megfelelő hirdetésekkel próbálkozni az első szinten lévő felhasználóknál, de csak a pénzedet fogod vele égetni. Ha azonban hosszabb távon gondolkodsz, akkor a fenti szegmentálás alacsonyabb hirdetési költséget, magasabb átkattintási arányt és több visszatérő vásárlást fog eredményezni. A nagyok is így csinálják – nem véletlenül!

growth hacking konferencia
1024 536 Farkas Zsolt

5 Lecke a Legnagyobbaktól – Growth Hacking Konferencia 2017

Sok marketing konferencia van szerte a világon, de csak egy olyan, amelyiken a világ top tech cégeinél dolgozó digitális marketingvezetők sűrűsége a legnagyobb; ez pedig a Growth Hacking Konferencia, melyet idén Los Angelesben rendeztek május 24-én.

Mondanom sem kell, hogy a 7 Digits csapata kint volt az eseményen és minden bölcs jövőbelátást, minden piszkos kis trükköt feljegyeztünk, hogy ügyfeleinknek jobb szolgáltatást tudjunk nyújtani, a 7blog olvasóinak pedig újabb és újabb technikákról tudjunk beszámolni. (Az utat az Innotrade program támogatta, ezúton is köszönjük a segítségüket és rugalmasságukat! Öt csillagos szervezést mutattak be az Innotrade munkatársai!)

A growth hacking konferencia

A konferenciát már sokadik éve Sean Ellis szervezi, akivel jó barátságot ápolunk. Sean neve nem véletlenül szerepelt több cikkben, Ő ugyanis a growth hacking atyja, a fogalom megalkotója. Az eseményre számos világklasszis előadót hívott meg, akik a marketing bullshit helyett tényleg az általuk használt technikákról és a legújabb eszközökről meséltek a közönségnek.

Growth hacking konferencia

(Jómagam, Sean Ellis és Kádas kolléga a konferenciát megelőző meetupon)

Többek között ott voltak az Uber, Google, Hubspot, Duolingo, Transferwise, Wordstream, Instagram és az Adobe Spark növekedési marketing szakemberei (growth hacker-ei).

Egyetlen napba annyi infót szuszakoltak bele, hogy utána nem győztük feldolgozni és szelektálni, hogy melyik ügyfélnél milyen technikákat fogunk kipróbálni. Azt gondoltuk, hogy azért sok újat nem fogunk hallani, de volt pár (kimondottan PPC-re és SEO-ra specializálódott) előadás, ahol csak kapkodtuk a fejünket, még végiggondolni és nehéz volt menetben, amit hallottunk!

Pontosan ezért éri meg belefektetni az időt és energiát ilyen eseményekbe, mivel ennél közelebb ritkán tud menni az ember a tűzhöz, hogy hallja, hogy például épp az Instagramnál mi a legújabb “truváj”. Következzen most öt olyan pont, melyek különösen megragadták a figyelmemet:

1. Tesztelés, tesztelés, tesztelés

Kulcsüzenet: Még a legnagyobbak is hónapokig (ha nem tovább) tesztelnek.

Az egyik legtanulságosabb beszélgetés pont Sean Ellis-el zajlott a growth hacking konferencia előtti estén egy koktéllal a kézben. Sean megosztotta velünk, hogy épp most publikálják újra az ún “Projects” szoftverüket, mely a growthhackers.com-ból nőtt ki és a growth team-eket hivatott segíteni. Ez egy fizetős szoftver, melyet tavaly nyáron piacra dobtak, de nem hozta a növekedési elvárásokat és az engagament számokat, ezért pár hónapra rá leállították a kampányt, újraterveztek és nemrég újra piacra dobták a terméket.

Sean Ellis előadás

(Sean Ellis nyitóelőadása)

Igen, visszahívja a terméket az az ember, aki a growth hacking-et kitalálta… Hogy miért nem használt valami ravasz growth hacket? Mert ilyen csak a digitális marketing-mesekönyvekben létezik! Mit csinált helyette? Rengeteget tesztelt, és amikor nem volt elég, még többet tesztelt!

2. Snapchat vs Instagram

Kulcsüzenet: Az Instagram a Snapchat-től nyúlta a “Stories” funkciót, de nyúlni teljesen OK. A Snapchat szerint meg sok sikert hozzá, az erősebb user bázisukat ez nem ingatja meg…

Vicces módon 48 órán belül sikerült beszélnem az Instagram termék menedzserével (a konferencián) és egy Snapchates belső emberrel (Kádas Doktor kapcsolati hálója néha még engem is meglep. 🙂 ) Arra voltam kíváncsi, hogy mit gondolnak egymásról. Főleg az érdekelt, hogy hogyan kezelik azt, hogy mostanában az Instagram szépen lekoppintja a Snapchat funkcióit.

Az Instagram termékmenedzsere a következőképpen reagált. A Facebook anno kitalálta a “feed”-et, mostmár mindenki használ feed-et. A Twitter kitalálta a hashtag-et, mára mindenki használja. A Snapchat kitalálta a “Stories” funkciót, ők pedig jó ötletnek tartották alkalmazni az Instán belül – ennyi. Gyakorlatilag megoldotta nekik azt a problémájukat, hogy az emberek több tartalmat osszanak meg magukról.

Ugyanis amíg nem volt Stories, a felhasználók csak posztolni tudtak, de itt törekedtek a “tökéletes” képek publikálására, ezért kevesebb tartalmat gyártottak. ezzel szemben a Stories megjelenésével elkezdtek tartalomgyártás helyett dokumentálni, mely kevesebb energiát igényel, és itt nem törekednek a userek feltétlen a minőségre, mivel itt inkább a mennyiségen van a hangsúly – így alakul át egy milliárdokat érő platform…

Bangaly Kaba előadás

(Bangaly Kaba előadása – Product Manager, Instagram)

A Snapchat-es kolléga arcán viszont látszott, hogy nem feltétlenül örülnek a tendenciának, ugyanakkor elárulta, hogy a Snapchat usereknek több mint 40%-a nincs jelen aktívan az Instagramon – szóval köszönik szépen, jól megvannak a saját user bázisukkal.

3. Forgalom “hőmérséklet”

Kulcsüzenet: Mindig igazítsd az üzeneteidet és az ajánlataidat a forgalmad “hőmérsékletéhez”.

Aki PPC-zett már, az tudja, hogy ha direkt célzással forgalmat vezetsz egy oldalra, ahol rögtön valami nagy elköteleződést vársz, akkor a konverziós arányok finoman szólva a béka segge alatt maradnak. Korábban még mi is beleestünk ebbe a hibába, túl gyorsan akarunk eredményeket és nem terveztük meg kellő alapossággal a felhasználói utat és annak reális kimeneteleit.

A felhasználókat több csoportba érdemes osztani és ezekhez mérten kell nekik kommunikálni és kérni. Egy hideg forgalom esetében csupán ún. “mikro elköteleződéseket” érdemes beépíteni az első felhasználói élménybe, mert ezek az emberek még nem ismerik a céget, nem készek a konverzióra. Ilyen akár egy “Tovább” gombra való kattintás, egy email feliratkozás, vagy egy lájk.

Ha olyan forgalomról beszélünk, ami már járt az oldaladon, látta az értékajánlatodat és ezután tovább kattintott az újabb hirdetésedre, emailedben lévő CTA-ra, akkor itt már lehet magasabb elköteleződést remélni. Ilyen például egy kisebb csomag, olcsóbb termék, olyan dolog, amit ha kipróbál és tetszik neki, akkor valószínű, hogy megveszi majd azt, amit te igazából szeretnél neki eladni.

4. Ha hírverést szeretnél Amerikában

Kulcsüzenet: Sokkal könnyebb bejutni a legnagyobb médiumokhoz, mint ahogy azt gondolnád.

Larry Kim, a Wordstream alapítója a growth hacking konferencia talán leghumorosabb előadásának keretében mesélt arról, hogy hogyan került be a cikkeivel a Business Insider, majd nemsokkal rá a FOX csatorna híradójába.

Minden azzal kezdődött, hogy kimérte, melyik cikke teljesít a legjobban a blogján, melyet utána Facebookon rácélzott egy újságírói email címeket tartalmazó “custom audience”-re. Nem sokkal rá jött is a megkeresés a Business Insider-től, hogy tetszik nekik a cikk, szívesen lehoznák – ilyen egy igazi growth hack!

Ezután a Business Insider cikkét megfogta és rácélozta egy újabb sajtós email listára, melynek következtében a FOX csatornától (amerika egyik legnagyobb TV csatornája) keresték meg és nemsokkal rá, már a híradóban szerepelt, mint szakértő.

Larry Kim előadás

(Larry Kim több mint vicces előadása)

Ezt a két szereplést felhasználva pedig utána szinte bárhova be tudott kerülni. Elég kézenfekvőnek tűnik, de a poén, hogy az is. Ha az újságíró nem tudja, hogy jól írsz, akkor nem fog felkeresni, ilyen egyszerű. Tegyük hozzá, hogy Larry még a growth hacking konferencia illusztris résztvevői között is az egyik legtöbbre tartott szakember!

5. A North Star Metric

Kulcsüzenet: Általában egy cég építése során számos mérőszámot figyelünk egyszerre, melyek mind mást és mást mutatnak. Több mutatót kell mérni, de csak egyre kellene koncentrálni…

Ahogy Sean Ellis is hangsúlyozta a konferencia nyitóelőadásában, kell lennie egy ún. “North Star metric”-nek, mely egy mérőszám mindenek felett. Ez az a szám, vagy érték, mely a te üzleted szempontjából a legfontosabb, a legjobb korrelációt mutatja a növekedéssel.

Példának okáért a Duolingo esetében ez a DAU (daily active users), az Adobe Spark-nál a “retention”, a Facebook esetében a MAU (monthly active users), a Slack-nél pedig a a 2000 üzenet csapatonként.

Ahogy Ed Baker (Uber/Facebook) fogalmazott:

When you’re trying to prioritize what you’re working on it’s hard to know what to prioritize and the NSM can help with that.

A konferencián Péter mellett velünk volt Papp Gábor, a keresőoptimalizálás koronázatlan királya, valamint Tóth Szabolcs, a BioTech USA online marketing vezetője is.

Tavaly is volt growth hacking konferencia, de idén még erősebb volt az előadói gárda. A konferencián hallottakról még fogunk publikálni további cikkeket, melyek jobban belemennek egy-egy témába részleteiben. Ha kíváncsi vagy ezekre, akkor erre a linkre kattintva csatlakozhatsz az első magyar growth hacking csoportosuláshoz!

growth hacking értelmező szótár cover
1024 536 Farkas Zsolt

Growth Hacking Értelmező Szótár

Napjainkban olyan mennyiségű angol kifejezés furakodott be a hétköznapi marketinges (főleg digitális) nyelvezetbe, hogy ember legyen a talpán, aki az összes akronimot és angol kifejezést keni vágja. Mi is sokszor vesszük észre magunkon, hogy a marketing hunglish egy egészen egyedi ágát beszéljük, melyet lehet, hogy mi értünk, mások azonban már kevésbé… Ezért gondoltam, hasznos lesz egy értelmező szótár, melyből mindenki meg tudja tanulni a mai digitális marketing/growth hacking szlenget. Alább a kifejezések, amiket nap mint nap használunk a munkánk során:

1. Growth hacking

A growth hacking kifejezés már 7 éve jelen van a marketing világában, mely evolúciója a következőképpen nézett ki. 2010-ben kitalálta a kifejezést Sean Ellis, aki korábban olyan cégeknél dolgozott marketing vezetőként, mint a Logmein, a Dropbox, vagy az Eventbrite.

Az első pár évben mindenre ez volt a csodagyógyszer, majd következett az a fázis, amikor ez visszaütütt, és elcsépelt bullshit lett belőle.say growth hacking one more time

Napjainkban már azt tapasztalom, hogy kezd lecsapódni a kifejezésnek a valódi üzenete az üzleti életben és elfoglalta méltó helyét a marketing világában is. A growth hacking értelmét elsősorban a szemléletben érdemes keresni, mely hozzá párosul. Másodsorban a growth hacker eszköztárában (mi is több mint 20 speciális szoftverrel dolgozunk), harmadsorban pedig abban, hogy egy growth hacker a marketing funnel egészén dolgozik – nem ritkán a termékbe is beleszólva -, míg jellemzően a hagyományos értelemben vett marketing csupán a funnel elejével foglalkozik általában. (Acquisition, Activation)

2. CRO

A konverzióoptimalizálás egy rendkívül összetett folyamat, melynek az alapja a mérhetőség megteremtése. Konverziót csakis akkor tudunk mérni, ha a megfelelő konverziós pixelek és kódrészletek a megfelelő helyen vannak a landing oldalon és jól vannak összekötve a hirdetési fiókkal. A Facebook esetében ez a pixel és a pl. “purchase standard event”, az Adwords esetében pedig a konverziós pixel és az “ecommerce” funkció.

Az jó dolog, hogy tudjuk pontosan mérni a konverziók értékét, de az optimalizálás ehhez képest külön művészet. Amire szükséged van, az egy halom adat, a megfelelő következtetések levonása, valamint kampánymenedzselési és optimalizálási tapasztalat, lehetőleg minél több. Optimalizálni csak bizonyos mennyiségű adat és pszichológiai háttér birtokában lehet és érdemes.

3. LPO

Az LPO nem más, mint a landing page optimizálás, csak lusták vagyunk kimondani minden egyes alkalommal, amikor megkérdezik, hogy mivel is foglalkozunk még a PPC menedzsmenten és a CRO-n kívül. A landing page az az oldal, ahol a felhasználó landol jellemzően egy külső platformról és az oldalnak általában egy célja van (pl. feliratkozás, letöltés, vásárlás). A mi értelmezésünkben egy olyan oldal, aminek menüpontjai is vannak és külön aloldalakra visz, már nem tekinthető landing page-nek, ezt mi is (web)oldalnak becézzük.

A landing page optimalizáláshoz több minden szükséges, hogy egy igazán jól konvertáló oldal legyen a folyamat eredménye. Elsősorban minél több adat kell a felhasználók viselkedéséről az oldalon. Meddig mentek le, mit nyomtak meg, meddig maradtak, hányan hajtották végre azt, amit a CTA-n kértünk tőlük. Ezeket lehet mérni Analytics célokkal, “eseményekkel”, hőtérképpel és egyéb advance szoftverekkel.

A cél, hogy egy adott oldal részhez egy adott viselkedést tudjunk társítani, majd tesztelés útján kideríteni, hogy más (struktúra, szín, forma, betűméret, font, stb.) vajon jobban működik-e.

PRO tipp: A Google Analytics-ban van az ún. “Experiments” funkció, melybe ha beállítod, hogy pl. 7blog.hu/a, 7blog.hu/b és 7blog.hu/c oldalakat szeretnéd tesztelni, akkor a főoldalra jövő forgalmat egyenlő arányban elharmadolja és megmutatja neked, hogy az egyes aloldalakon milyenek a számok.

4. AARRR (Pirate Framework)

Gyakorlatilag ez a kalóz kiáltást idéző szó a marketing funnelt hivatott szemléltetni az elejétől a végéig. (Persze kismillió marketing funnel létezik, de most általánosságban írom.) A modell kitalálója Dave McClure, a 500startups globális méretűvé nőtt akcelerátor alapítója, a PayPal maffia tagja.

Az első kettő “A” betű, a felhasználó szerzésre (Acquisition) és azok aktiválására (Activation) utal. Ez történhet weben, vagy mobil appban is, de akár ráhúzhatjuk az offline ügyfélszerzésre is. (Pl. Az éttermek előtt álldogáló vendég elfogó vadászok az “acquisition” hálátlan feladatát végzik.)

A többi “R” pedig az ügyfél megtartására (Retention), monetizációra (Revenue) és ajánlásra (Referral) utalnak.

aarrr modell

5. Retention

A szó az ügyfelek aktivitásának megőrzésére utal. Például retention mérőszámok a MAU és a DAU, melyek a “monthly active users” és a “daily active users” kifejezéseket hivatottak rövidíteni.

Ha pl. van egy alkalmazásod és 100 letöltésből (Acquisition) mondjuk van 80 regisztrációd (Activation), de csupán az emberek 3%-a tér vissza legalább 1x egy hónapban az appodba, akkor ott bizony retention problémák vannak. Ismerek viszont olyan céget is, melynek közel 1 millió regisztrált felhasználója van és a WAU-ja 33%, mely igen szép. (Gondolom mindenki kitalálta, hogy a weekly active userekről beszéltem és nem a kutyaugatás retention-jéről.)

6. High tempo testing

Ez a módszer egy igen hatékony és gyors módja annak, hogy rátalálj a céged/weboldalad/eladásaid növekedésének a motorjára. Ez is Sean Ellis nevéhez köthető, aki 2013-ban indította a growthhackers.com-ot, de az első pár hónapban azzal szembesült, hogy az oldal látogatottsága nem növekedett, hanem 90 ezer MAU-n megállt (1st world problems 🙄). Aztán elkezdte alkalmazni ezt a módszert és 11 hét alatt 152 ezer lett a MAU, mely igen szép eredmény.

A high tempo testing lényege, hogy heti sprintekben rengeteget tesztelj. Ez kezdődik egy ötletelés fázissal, melybe bedobálsz minden ötletet, melyeket érdemesnek tartasz tesztelni a növekedés érdekében. (Pl. a landing oldalon való változtatások, hirdetések A/B tesztje, hírlevél címének a tesztelése, stb.)

Ha ez megvan, akkor az “ICE” formulával rangsorolod az ötleteket. Vagyis megvizsgálod, hogy az adott ötletnek mekkora hatása lenne a növekedésre (Impact), milyen biztos vagy benne, hogy sikerül elérni az adott hatást (Confidence) és végül eldöntöd, hogy mennyire egyszerű véghezvinni az ötletet (Ease).

7. Marketing Funnel

Nyilván a szóösszetételt mindenki érti, csupán a mögöttes jelentése az, amihez érdemes még 1-2 gondolatot fűzni. Egy jó online marketinges sok esetben ilyen tölcsér modellekben gondolkodik.

Egy példán keresztül mindenki pontosan érteni fogja, hogy mire gondolok. Futtatsz Facebook hirdetést (1), melyre miután rákattintottak a userek (2), eljutnak a weboldaladra (3), melyen szeretnéd, hogy feliratkozzanak. Az oldalon megfelelő tájékoztatást adsz a miértekről (4), majd a végén egy call-to-action-el (5) megpróbálod őket rávenni, hogy hajtsák végre az adott kérést. Aki feliratkozott, azt elkezded puhítani email marketinggel, mely user oldalról kezdődik az emailed megnyitásával (6), folytatódik a benne lévő linkre való kattintással (7) és végződik egy sales oldalon való landolással (8), melyen megpróbálod őt rávenni (9), hogy vegye meg pénzért a termékedet (10).

your leads are now diamonds

Viszont van egy rossz hírem. Mind a 10 ponton fogsz veszíteni embereket ebben a funnelben, a kérdés az, hogy hogyan tudod ezeket a potenciális “churn” pontokat hatékonyan optimalizálni és minimalizálni a drop-off-ot.

8. Churn / Drop-off

Lemorzsolódás, user vesztés. Jellemzően olyan helyeken fordul elő egy oldalon, vagy appban, ahol érdeklődést veszíthetnek a userek és elhagyják az általad gondosan felépített felületet. A legismertebb “churn” a visszapattanási arány a weboldalon.

De amivel még sokszor találkoznak, főleg az ecommerce áruházzal rendelkező kollégák, az a kosár-checkout-vásárlás folyamatában történő lemorzsolódás, mely során igen bosszúsak tudunk lenni, ha a vásárlók száma nem egyezik meg az előző kettő lépésnél jelenlévő userek számával. (Mely valljuk be, csupán a tündérmesékben létezik.)

9. Mérés-alapú

Ennek kellene lennie az alapnak, mikor bárminek is nekiállunk, ami marketing. Sajnos sok esetben ez nem fontos, részben a technikai tudás hiánya, részben viszont a tudás hiányának elrejtése érdekében.

PRO Példa: Nyilván rá lehet mondani egy brand awareness kampányra, hogy hatékony volt, de azért egy Ad recall lift értéket érdemes lenne megvizsgálni, hogy az ügyfél valami kézzelfoghatót is kapjon.

Az eladást célzó kampányokról nem is beszélve. Ott pontosan kell tudni, hogy melyik hirdetés hozta az adott eladást, a vásárló milyen célcsoport tagja, mit csinált a weboldalon a vásárlást megelőző időben és így tovább.

10. UX/UI

Felhasználói élmény (user experience) és felhasználói interfész (user interface). Ahogy nekem a UX-es barátaim szokták magyarázni, a UX egy appnak, vagy weboldalnak a struktúrája, mely egyértelművé teszi számodra, hogy mit hol találsz. A UI pedig a dizájn rajta, beleértve a színeket és formákat. Persze nem mindig találkoznak az elképzelések:

ux vs ui

Ezt az igazán profi UX csapatok, akik komplex alkalmazásokat fejlesztenek, kutatókkal és pszichológusokkal végzik. Továbbá nagyon ritka az olyan szakmabeli, aki kellően jó UX-et tud tervezni egy pl. landing page-nek és a dizájn is kifogástalan. De semmi ok a pánikra, nálunk szerencsére van ilyen. 🙂

11. Marketing pszichológia

Csodálatos tudomány, az egyszer biztos. A vásárlói magatartás befolyásolásának művészete ősi tudomány, melyről manapság rendkívül jó könyvek születnek. Legyen szó a társadalmi bizonyítékról az oldaladon, vagy egy “urgency” technikáról az emailedben, a lényeg, hogy mivel tudunk úgy hatni a vásárló agyára online eszközökkel, hogy képesek legyünk megváltoztatni a gondolkodását előnyünkre.

Mi a 7 Digits-nél mindig is nagy hangsúlyt fektettünk a pszichológiára. Az email listánkon például az iparági 2%-kal szemben a látogatóink 12%-a akar rajta lenni…

12. Mikro szegmentálás

Ez polgári nevén a rendkívül pontos célcsoport meghatározás. Manapság a milliós nagyságú célcsoportok ideje leáldozott (kivéve, ha te vagy a Coca-Cola és globális brand awareness kampányt tolsz.) és a “new sexy” a sokkal pontosabban célzott hirdetés, melyet, ha a felhasználó meglát, akkor szinte tudja, miért jelentél meg neki.

Ebben az esetben garantáltan a CTR a csillagos egekben lesz, a relevancia szinted láttán pedig a medvék is kibújnak a barlangból.

mr bean

13. CTA

Call-to-action, vagyis olyan üzenet, mely valamilyen cselekvésre, tevékenységre próbál rávenni. Ez lehet bármilyen online, vagy offline felületen. A leggyakoribb előfordulása a weboldalakon és appokban lévő gombokon van, melyek megnyomása után a kívánt cél teljesül és általában egy következő lépésre visz.

A blogon már született erről egy remek cikk, hogy mik a bizonyított call-to-action trükkök, melyek a legtöbb esetben működnek. Hozzáteszem, a marketing pszichológia itt is nagy szerepet játszik.

14. Bounce rate

Valószínűleg a visszapattanási arány jut elsőként eszébe a legtöbbünknek, ha megkérdezik, hogy mondj egy Google Analytics mérőszámot. Ez méri, hogy 100 emberből hányan navigálnak el az oldaladról, anélkül, hogy bármilyen interakcióba lépnének vele.

Merő véletlen, de már született egy remek cikk a bounce rate-ről is, melyben Péter leírja, hogy mikor para és mikor nem baj, ha ez magas.

15. Drip kampány

Ez nem más, mint az automatizált email kampány, csak mi így becézzük. A drip szoftveréről van szó, mellyel helyettesítjük az automatizált email marketing kifejezést. Nyilván több olyan szoftver is van, mely ezt tudja, de mi ezt használjuk előszeretettel.

Engedj meg egy egyszerű példát. Van egy online ruhaboltod, melyben sportos, elegáns és fast fashion ruhákat árulsz. Van egy email cím listád, melyben lelkes, vásárlásra éhes nők várják 0-24-ben, hogy megkapják a heti hírlevelet tőled, majd kedvezményes áron vásároljanak. Viszont van egy kis probléma, mégpedig az, hogy vannak olyan nők, akik inkább a sportos ruhákat szeretik (és vásárolják) és vannak, akik a fast fashiont.

Ha te csak 1 hírlevelet küldesz ki 1-1 fajta ruha akcióval, ahelyett, hogy a megfelelő alcsoportoknak küldenél 3-3 releváns ruhát az adott szegmensben, akkor csökkented a vásárlás esélyét a teljes sokaságnál.

Itt jön képbe egy email automatizmus, mely az első hírlevél után elhelyezi az embereket további listákba (szegmentál), aszerint, hogy mire kattintanak az emailen belül. Vagyis, ha valaki a sportost nézte, akkor ezentúl több sportos tartalmat fog kapni.

16. Analytics esemény

Egy olyan mikrokonverzió a weboldaladon, melyet a Google Analytics-ban mérünk. Például az első részénél az oldaladnak rányom a felhasználó a “Tovább” gombra, mely lenavigálja őt a második részhez. Ez egy “esemény”, mely akkor váltódik ki (szakszóval “trigger”), amikor a user rányomott arra a gombra/linkre/részre az oldalon, melyet mérsz.

17. Ecommerce bekötés

Az e-kereskedelmi funkció segítségével a Google Analytics-ben pontosan tudni fogod, hogy a webáruházadban miből mennyit vásárolnak, milyen értékben. Ezt a “Konverziók”/”Elektronikus kereskedelem” almenüpont alatt találod az Analytics fiókban, melynek bekötéséhez némi fejlesztői know-how kell, vagyis kódban kell turkálni hozzá.

Ha ez be van kötve és ha metataggelt URL-t használsz, akkor pontosan tudni fogod, hogy melyik hirdetés hozza a vásárlókat és mennyi moneycash folyik be belőle. Webshopok esetén ez egy alapkövetelmény kell, hogy legyen, mert enélkül kizárt, hogy hatékonyan tudod elkölteni a marketing büdzsét.

18. Épített/metataggelt URL

Ez teszi lehetővé azt, hogy ha 10 hirdetést tesztelsz mondjuk Facebookon, akkor az Analytics-ban lásd, melyik hozza a konverziókat. Van a Google-nek egy saját URL építője, melyet itt tudsz elérni. Nem egy rakétatudomány felépíteni megfelelően egy linket, csupán arra figyelj, hogy konzisztens módon építsd őket.

A “website url” értelemszerű. A “campaign source” mindig az a csatorna, melyen futni fog a hirdetés, vagy poszt. (pl. facebook) A “campaign medium” mondjuk “cpc”, ha fizetett kampányban használod, vagy “email”, ha levelezőlistára küldöd ki. A “campaign name” mindig egyedi, ahogy elnevezed a kampányod. A “campaign content” -ben pedig a hirdetéseket különbözteted meg. (pl. ad1, ad2, stb.)

19. Piaci validáció

Ez az, amikor szignifikáns adatokkal alá tudod támasztani, hogy kell a cuccod az embereknek, ha nagyon egyszerűen akarom leírni. Szerencsére már szinte csak olyan ügyfeleink vannak, akik ezt pontosan értik és meg sem fordul a fejükben az, hogy alapos tesztelés nélkül döntsenek.

Korábban, a startup hajnalán még ezt szinte minden nap el kellett magyarázni az ötletet az egekbe magasztaló, de “go-to-market” stratégiával nem rendelkező titánoknak.

20. Product/Market fit

Ez az az ideális állapot, amikor a terméked által adott megoldások találkoznak egy piaci szegmens közönségével és szerelembe esnek. Viszont fontos tudni, hogy a szerelem múlandó és hamar ez a “fit” elcsúszhat, ahogy a piac változik, vagy a terméked fejlődik.

pm fit

Ebben a Quora feed-ben jobbnál jobb válaszok születtek ennek az elmagyarázására, így én inkább a szakikra hagyom, hogy kifejtsék ezt a manapság divatos kifejezést.

21. Lead mágnes

A lead mágnes valahol a “hideg érdeklődő” és a “meleg lead” között helyezkedik el, a szavak marketing vonatkozásában. Általában egy kisebb elköteleződést várunk el, ha azt szeretnénk, hogy letöltsék, vagy elolvassák a lead mágnesünket.

Ez jellemzően olyan ingyenes tartalom, melyben a piac számára értéket adunk és csak annyit kérünk cserébe, hogy adja meg az adott user az email címét, vagy a telefonszámát, hogy tovább tudjunk haladni a sales funnel-en.

A leggyakoribb példa, amikor egy ingyenes e-bookot le lehet tölteni az oldalunkról, cserébe a user email címéért. A user kap némi információ morzsát, mi pedig kapunk egy esélyt, hogy megfelelő email marketinggel, vagy email alapú célzással megbűvöljük és ügyféllé konvertáljuk.

22. CAC

Az ügyfélszerzési költség (customer acquisition cost) hárombetűs angol megfelelője, mely az egyik legfontosabb mérőszám a digitális marketingben. A számítása nem túl bonyolult művelet. Ha pl. egy hónapban 10 ezer dollárt költöttél marketingre és abból lett 3800 vásárlód, akkor a CAC 2,6 dollár.

Az más kérdés, hogy a CAC megéri-e üzletileg. Mert ha minden vevő átlagosan elkölt 2 dollárt nálad, akkor annyira nem (az előző példánál maradva), ha viszont többet költ, mint a költséged + a profit marginod, akkor már annál inkább.

23. cLTV

A “customer lifetime value” (magyar megfelelőt még nem hallottam) arra az értékre vonatkozik, melyet egy ügyfél képvisel, amíg az ügyfeled. Vagyis ha átlagosan nálad egy ügyfél 20 ezer forintot hagy, mielőtt felhagyna a szolgáltatásoddal (van aki 10 ezret, de van aki 30 ezret), akkor a cLTV ennyi lesz.

Ha a CAC mondjuk ebben az esetben 2 ezer forint, akkor ne sokat gondolkozz azon, hogy megéri-e abba a marketing csatornába önteni a pénzt, ami ezt a 2 ezres CAC-ot tudja hozni, mert még a végén bezárul az opportunity window.

24. MVT

A multi-variant testing azt a tesztelési módot jelenti, amikor nem csupán 1 dolgot tesztelsz 2 hirdetésen (Merthogy ez az A/B teszt), hanem több mindent egyszerre. Ilyenkor jellemzően sok képet összeeresztünk számos főcímmel és szöveggel, majd megmérjük, hogy melyik variáns a nyerő.

Ha esetleg te is hozzá tudnál járulni a growth hacking szótárunkhoz további ékes példákkal, akkor ne fogd vissza magad. 😉

facebook célzások
1024 536 Farkas Zsolt

Facebook Hirdetés Célzása Egy Mesterlövész Pontosságával – 2. rész – A legfejlettebb célzások

A legfejlettebb Facebook célzások 1. részében volt szó az alapokról, az engagement alapú retargeting célzásokról (példákkal tűzdelve), valamint belementünk a direkt célzások mikéntjébe is. De az igazán mély célzásokat még nem érintettük. Ez a cikk erről szól.

A Facebook hirdetéskezelőjében rengeteg mindent be tudsz állítani, de ha túl tágra, vagy pontatlanul állítod be a célzásodat, akkor csalódottan fogod nyugtázni, hogy a CPC az egekben, a CTR a béka segge alatt és a relevancia értéked konvergál a nullához. Így jobban teszed, ha egy kampány előtt, előbb alaposan átgondolod, hogy ki is lehet neked a célcsoportod. Olvass utána, hogy mások hogyan érték el őket, valamint teszteld le a célcsoportodat különböző variációkban.

PRO tipp: Olvasd Jon Loomer blogját, aki self-made Facebook zseni és nagyon részletesen ír minden újdonságról. Ez a blog az egyik legjobb, amit jelenleg találhatsz az interneten Facebook marketingről.

Legfejlettebb Facebook célzások

A Facebook két féle adat alapján tud szegmentálni. Amit ő gyűjt (Facebookon belül és a pixelen keresztül) és amit külsős cégektől vásárol.

Amit a Facebook gyűjt, azokat jellemzően a userek beállításaiból, a viselkedésükből és a többi userrel, valamint a Facebookon megjelenő külső tartalmakkal való interakcióikból veszi és raktározza el. Nem névhez párosítja az adatokat, hanem user ID-hoz köti az egyes adatmorzsákat. Ilyen adatok a kapcsolati státuszod (Pl. ha beállítod, hogy eljegyeztek, akkor rögtön bekerülsz a “Life events > engaged” kategóriába.), az iskoláid, a lakhelyed, a munkahelyed, hogy miket lájkolsz, hogy milyen cikkekre kattintasz az idővonaladon és, hogy honnan jelentkezel be bizonyos időközönként.

A másik adattípus az ún. “third-party data“, vagyis olyan adatok, melyeket a Facebook önmagában nem tudna meg a felhasználókról, így kénytelen megvásárolni azokat. Ezeket az adatokat jellemzően statisztikai cégek, valamint adatok elemzésével és eladásával foglalkozó vállalatok gyűjtik, rendszerezik és értékesítik számos iparágban. A Facebook miután megvásárolta ezeket, társítja a megfelelő user ID-kal.

Amikor ezekre az adatokra szűrünk a célzásban, akkor az ún. “Facebook Partner Kategóriákat” használjuk, melyek a legfejlettebb célzásokat teszik lehetővé.

PRO infó: A Facebook Partner Kategóriák korlátozottan elérhető adatok. Jelenleg csupán az amerikai, francia, német, angol, brazil és japán piacokról lehet rájuk célozni. Vagyis ez operatívan annyit jelent, hogy ezekben az országokban ülő marketingesek tudják csupán használni. (Meg én, de ezt már kifejtettem, hogy miért 🙂.) Azt pedig, hogy milyen országokban működnek pontosan ezek a célzások, az előbb felsorolt országokon kívül a Facebook nem teszi nyilvánossá. 

Menjünk bele a részletekbe és nézzünk pár esetet, amikor hasznosak lehetnek nekünk ezek az adatok.

Egy kocsikereskedésed van és szeretnél eladni nagy értékű autókat.

Vegyük az előző cikkben hozott példámat, csak Californiára vetítve. (Azért oda, mert oda sok szép emlékem kötődik.) Vagyis állítsuk be a 27 és 45 év közötti californiai férfiakat, akik frissen házasodtak. Azt már korábban megbeszéltük, hogy ez az életesemény egy remek alkalom új autó vásárlásra (nekünk meg az eladásra 😉 ).

legfejlettebb facebook célzások - Facebok partner kategóriák 1(A jelen beállítás a fent említett célcsoportot tartalmazza.)

Önmagában nem biztos, hogy nagy sikere lenne a hirdetésünknek, mert nem feltétlen akar mind a 110 ezer ember autót vásárolni. Viszont mi van, ha meg tudnánk mondani, hogy kik akarnak a következő fél évben kocsit venni?

legfejlettebb facebook célzások - Facebok partner kategóriák 2

(Szűkítés azokra, akik a következő fél évben terveznek autóvásárlást. Az adatot az Oracle Data Cloud szolgáltatja.)

És mi van akkor, ha azt mondom, hogy ezt még tovább tudom csavarni? Ugyanis olyan emberekre is tovább tudom szűkíteni a célcsoportot, akik mondjuk 100 ezer dollár feletti éves jövedelemmel rendelkeznek, vagyis feltehetően meg tudnának vásárolni egy pár tízezer dolláros autót.

legfejlettebb facebook célzások - Facebok partner kategóriák 3(Szűkítés azokra, akik a következő fél évben autót vásárolnának ÉS 100 ezer dollár feletti az éves jövedelmük. Az adat az Acxiom-tól van.)

Most evezzünk egy egészen más területre, mégpedig a tech kütyük világába. Itthon egyre több a crowdfunding kampány, mely iparágban szépen növekednek a bevont összegek. Míg pár éve néhány tízezer dollár még nagy hírnek számított, addig idén már inkább a párszázezer dollár bevont tőke az, amire az újságírók is felkapják a fejüket.

Szeretnél eladást generálni a Kickstarter oldaladon

Egy tech kütyüt fejlesztesz és szeretnél bevonni tőkét a Kickstarteren. Maradjunk Californiánál, meg a férfiaknál, (Ígérem, az utolsó példa a hölgyeknek fog szólni.) a korosztályt pedig egy picit tágítsuk mondjuk 23-tól 55-ig. Rögtön az első szűkítés egy partner kategória, mely kimondottan erre a célcsoportra lett kitalálva.

legfejlettebb facebook célzások - Facebok partner kategóriák 4

(Szűkítés a kütyü fanokra. Az Oracle Data Cloud által nyújtott adatok.)

Szűkítsük tovább a kütyü fanokat egy egészen kézenfekvő módon, vagyis célozzunk azokra, akik érdeklődési körében ott van a crowdfunding és a Kickstarter. Ezzel elkerülhetjük azokat, akik esetleg nem szoktak hozzá a közösségi finanszírozási platformokhoz és a rajtuk történő vásárláshoz.

legfejlettebb facebook célzások - Facebok partner kategóriák 5

(Szűkítés a Kickstarter és crowdfunding érdeklődésre. Ezek a lehetőségek itthon is rendelkezésre állnak.)

Így már egy viszonylag releváns célcsoportot kapunk, de még a biztonság kedvéért én betennék valamit. Mégpedig egy olyan szűrőt, hogy csakis olyanokat vegyen bele a listába, akik gyakran vásárolnak online. És itt elérkeztünk a másik kedvenc partner kategóriámhoz, az “online vásárlók”-hoz. Ugyanis a Facebook meg tudja mondani, hogy kinek van nagy vásárlás története, így ha rájuk célzunk, akkor nagyobb eséllyel fogunk kapni egy vásárolni képes és hajlandó célcsoportot.

legfejlettebb facebook célzások - Facebok partner kategóriák 6

(Szűkítés azokra, akiknek korábban sok online vásárlása volt. Ezt az adatot az Epsilon-nak köszönhetjük.)

Az már tényleg csak hab lenne a tortán, ha betennénk még azt a szűkítést, hogy akiknek a következő 1 hétben lesz a szülinapja. Ezeket egybevéve rendkívül relevánsan lehetne szövegezni a hirdetéseket és garantáltan jól konvertálna a célcsoport.

Ahogy ígértem, jöjjenek most a hölgyek egy igencsak testhez álló példával.

Luxus kategóriás kozmetikumokat árulsz

Régebben sokat gondolkoztam azon, hogy vajon miként lehetne azokra célozni, akik nem csupán érdeklődnek a luxus iránt, de meg is tudják fizetni azt. Mert hát hiába állítjuk be a célzásnál, hogy “Interest > Luxury products”, ezzel nem vagyunk beljebb. Hisz mindenki szereti nézegetni a luxusmárkák oldalait és a velük kapcsolatos híreket. A kérdésre van több szűkítési kategória, mely megadja a választ.

legfejlettebb facebook célzások - Facebok partner kategóriák 7

(Szűkítés olyan nőkre, akik rendszeres vásárlói kozmetikumoknak.)

Az első elég kézenfekvő. Olyan nőket szeretnénk itt célozni, akik rendszeres fogyasztói ezeknek a termékeknek. A kozmetikum kipipálva, de a luxus még hátravan.

legfejlettebb facebook célzások - Facebok partner kategóriák 8(Szűkítés azokra, akik rendszeres kozmetikum vásárlók ÉS luxusboltokban szoktak vásárolni.)

Ezzel a célzással megkapjuk azokat, akik mind a luxus, mind a kozmetikum feltételnek megfelelnek, vagyis megvan az ideális célcsoport. Jó, de azért gondolhattad volna, hogy nem állok meg itt. Ha már a tech kütyüknél annyit csavartam a dolgon, akkor ez se legyen ennyiben hagyva.

A vagyon egy remek indikátora, hogy az embernek milyen bankkártyája van. Mármint nem úgy, hogy VISA, vagy Mastercard, hanem a kártya besorolására gondolok. Ugyanis jellemzően az arany és platina kártyás felhasználók jobban keresnek, több pénz van a kártyájukon és nagyobb hitelkeret áll rendelkezésükre. Tehát szűrjünk rá erre.

legfejlettebb facebook célzások - Facebok partner kategóriák 9(Szűkítés olyan arany és platinakártyával rendelkező nőkre, akik luxusboltokban vásárolnak és rendszeres fogyasztói kozmetikumoknak.)

Most bepillantást kaptál a legfejlettebb Facebook célzások és technikák mögé. Valljuk be, ilyen célzásokkal azért elég hatékony tud lenni egy-egy marketing kampány, ha nem vagyunk teljesek amatőrök a szövegíráshoz és tudunk egy pár jó képet találni, ami illik a termékünkhöz/szolgáltatásunkhoz. Az tény, hogy a büdzséd max. 15%-a rá fog menni az adatokra, de főként magasabb értékű termékeknél igenis megéri ilyesmire költeni.

Mi már adtunk el így közel 3000 dolláros termékeket az amerikai piacon és szereztünk redkívül jó lead-eket B2B kampányok során. Ha esetleg ma olyanról olvastál, amit még eddig nem tudtál, akkor egy megosztásnak nagyon örülnék! 🙂

facebook hirdetés cover
1024 536 Farkas Zsolt

Facebook Hirdetés Célzása Egy Mesterlövész Pontosságával – 1. rész

A Facebook kampánycélokról és az engagement növelésről már volt szó, de most egy olyan szeletébe ássuk bele magunkat a Facebook hirdetés tudományának, mely az egésznek a lelke. A Facebook mesterlövész tanfolyam első részében pár retargeting, valamint direkt célzási technikáról olvashatsz.

Facebook hirdetés alapok

Aki Facebook marketingre adja a fejét, vagy erre keres embert, azok nagy átlagban a tartalom menedzselését értik ez alatt az első időkben. Az amúgy igencsak szegényes organikus elérési arányt felpörgetik némi zsetonnal, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kínkeservek árán megszerzett lájkolóknak csak súlyos forintok árán tudunk újra és újra kommunikálni posztjainkkal. Mert hát “a Facebook is pénzből él”, ahogy ezt egy kedves Facebooknál dolgozó ismerősöm mondta szarkasztikusan, amikor kiderült, hogy kb. 100 lájk felett nem igen tudsz meghívni ismerősöket manuálisan, hogy lájkolják az oldaladat, mert a Facebook (hivatalosan meg nem erősített információk alapján) lekorlátoz. Vagyis ott ahol ezt meg tudnád tenni, csak pörög a homokóra – persze nem hivatalosan.

A legegyszerűbb hirdetési forma, a post boost során a Facebook oldalad felületén tudsz célozni alap érdeklődési körökre, demográfiai és geográfiai adatokra, valamint a lájkolók ismerőseire. Aki jártas az Ads Manager-ben, az tudja, hogy ez mind szép és jó, de közel nincs ahhoz, amit a hirdetéskezelőben, vagy a Power Editorban tudunk produkálni.

PRO tipp: A Power Editornak akkor van értelme, ha pl. sok hirdetésen akarsz valamit megváltoztatni. Tehát ha mondjuk a “Learn more” gombot ki akarod cserélni “Shop now”-ra, akkor ahelyett, hogy az összes hirdetésedet egyesével szerkesztenéd, használd ezt és itt egyszerre tudod kijelölni és egyben módosítani a gomb cserét.

Retargeting Facebook hirdetés

PRO infó: Mielőtt valaki azt gondolná, hogy félreolvasta, nem, nem remarketinget akartam írni, mivel az különbözik a retargeting kifejezéstől. Kevesen tudják, de 2010 nyarán vezette be a Google a “remarketing” kifejezést a Google Display Network-ön való retargeting elnevezésére. Tehát a retargeting a szemlélet, amit akár használhatsz Facebookon is, viszont a remarketinget eredetileg a Google GDN kampányokra értjük, melyek olyan usereket céloznak, akik már jártak az oldalunkon. Erről szól egy elég részletes cikk a MOZ blogján.

Nézzünk pár példát az engagement alapú retargeting célzásokra. Ezt a közönségek menüpontban éred el, a “custom audience” kiválasztásánál legalul. (Nem magyarul használom az Ads Managert, nézzétek el nekem, plíz.) 

facebook célzások - retargeting 1

(Az engagement alapú retargeting kiválasztása.)

Az engagement alapú facebook hirdetés célzásának esetében 4 féle megoldást tudsz alkalmazni attól függően, hogy korábban milyen kampányaid futottak. Lehetőséged van videós hirdetés, “lead” hirdetés, canvas és a Facebook oldalon történő aktivitás alapján visszacélozni a mit sem sejtő felhasználókra.

facebook célzások - retargeting 2

(Az engagement alapú retargeting lehetőségek kiválasztása.)

A cikknek nem az a célja, hogy leírja az egyes lehetőségeket hogyan és miképp kell beállítani, mert arra magadtól is rá fogsz jönni, ha kellő szorgalommal huzogatod a kis “i” ikonokra az egeredet a Facebook dashboard-on. Sokkal fontosabb ennél az összefüggések megértése:

Ahhoz, hogy engagement alapon tudj hirdetni felhasználókra, korábban már hirdetned kellett a fent látott hirdetéstípusok egyikével. A lényeg, hogy itt azokat tervezed újra megszólítani, akik ugyan nem siklottak teljesen át a hirdetésed felett, de nem is hajtották cégre azt, amit te szerettél volna. (Pl. a lead hirdetésnél a feliratkozást, a canvas hirdetésnél pedig a tovább kattintást.)

Példa

Tételezzük fel, hogy volt már egy weboldal kattintásra optimalizált kampányod, melynek hatására 1000 felhasználót a weboldaladra tudtál csábítani, de ott csupán 100 adta meg az email címét. 10%-os konverziós arány még nem a világ vége, de azért kibírjuk ünneplés nélkül is. A kérdés, hogy a maradék 900 emberből hogyan lehetne minél nagyobb arányban kiimádkozni az elérhetőségét és utána egy konzisztens módon összerakott automatizált email kampánnyal békében megpuhítani annyira, hogy végül pénzt is hozzon az egész hajcihő a konyhára.

Az első amit én tennék, hogy erre a 900 emberre retargeting hirdetést állítanék be canvas típusú facebook hirdetéssel. Mégpedig azért, mert úgy látszik, elsőre a landing oldaladon nem sikerült kellően meggyőzni őket. Operatívan tehát visszacélzol a remarketing listára, melyből kizárod a már konvertálók email cím listáját.

Azért canvas hirdetést használunk, mert ez egyfajta mini landing oldalként funkcionál, melybe bármilyen sorrendben tehetünk be képet, videót, szöveget és gombokat. Tehát építesz egy landinget, csak a lehetőségeid korlátosabbak, mint mondjuk egy wordpress, vagy Unbounce oldalnál – ugyanakkor infód már van, és sokkal gyorsabban is megvagy vele.

PRO tipp: Ilyenkor más struktúrával és értékajánlattal érdemes próbálkoznod, mint korábban. Ne ugyanazzal az üzenettel találkozzon a felhasználó!

A canvasnak a nagy hátránya, hogy itt a látogató nem tudja megadni az email címét, így megint ki kell navigálni egy külső oldalra.  De legalább már másodszor sikerült odaterelni – hátha ezúttal beadja a derekát. Ilyenkor én csupán egy sima kontakt form oldalt javaslok, ahol 1 dolgot tud csinálni, megadni az elérhetőségét és pont. Feltehetőleg itt egy újabb adag elérhetőséget tudunk gyűjteni, persze nem mindenkiét…

Még egy csavar

Utolsó csavarként ugyancsak engagement alapú célzással próbálkoznék, de ez esetben a canvas hirdetésünkkel interakcióba lépő usereket céloznám, akik nem mentek tovább a kontakt formra. Eszközül pedig egy “lead” hirdetést hívnék segítségül. Vagyis Facebookon belül próbálnám meg elkérni az elérhetőségüket. Azt biztosan tudjuk már róluk, hogy legalább kétszer találkoztak az üzeneteinkkel, így tudják miről van szó. Most én egy egyedi ajánlattal próbálkoznék, mely lehet százalékos kedvezmény, ajándék, vagy egy speciális deal. A lényeg, hogy más legyen, mint a korábban látott üzenet és vessünk be valami motivációs faktort. Itt már nem kell magyarázni, hogy kik vagyunk, csupán a lead kártya egyik felén leírni a neki szóló egyedi ajánlatunkat, a másik felén meg bezsebelni az elérhetőségüket.

Ha valaki ezután sem törik meg, azt hagyni kell, menjen Isten hírével, örökre elveszítve a lehetőséget, hogy termékünk/szolgáltatásunk segítségével egy teljesebb, boldogabb és tartalmasabb életet éljen.

Facebook hirdetés direkt célzásai

Bevallom férfiasan, hogy én inkább a direkt célzásokban lelem az örömömet, mivel tavaly sikerült kiügyeskednem a Facebooknál, hogy olyan – külső statisztikai szolgáltató cégek által nyújtott – érdeklődési és viselkedési adatok alapján tudjak célozni innen kishazánkból, amikre egyébként csak az amcsi marketingesek képesek.

De aggodalomra semmi ok, a fent említett adatok hiányában is lehet lézerpontossággal célozni itthon. Lássunk erre néhány példát.

1. Facebook hirdetés banki dolgozókra

Pontosan rá lehet szűrni azokra a Facebook hirdetéskezelőjében, akik valamely bankot adták meg, mint munkahely. Gyakorlatilag annyi a dolgod, hogy egyesével beviszed azoknak a bankoknak a nevét, melyek alkalmazottaira szeretnél célzottan hirdetni. Tegyük fel, hogy hátkímélő ülőpárnát árulsz és tudod, hogy szegény alkalmazottak egész nap ülő munkát végeznek, így abban reménykedsz, hogy hasznos lesz a terméked és dőlni fog a lé.

facebook célzások - direkt célzás 1 (A demográfia kategóriában a “work” és az “employers” alatt megadhatod a bankok neveit.)

PRO tipp: Mindenképpen tesztelj több kreatívot. Példának okáért válassz ki 3 jó képet, 2 szöveget és 2 főcímet, mixeld őket össze és teszteld le mind a 12 db. hirdetést a célcsoporton. Várj legalább 500 elérésig hirdetésenként, ugyanis akkor írja ki a Facebook a relevancia értéket. Ha 5 alatti, akkor porszem van a gépezetben, vagyis nem elég relevánsak a hirdetéseid a célcsoportnak.

2. Német turisták Magyarországon

Ha olyan embereket szeretnél célozni, akik nem itt élnek, de jelenleg itt tartózkodnak, akkor két alapvető beállítást kell végrehajtanod. Egyrészt be kell állítani a nyelvet, amit beszélnek, másrészt pedig olyan emberekre kell célozni, akik legalább 200 km-rrel odébb jelölték meg az állandó lakcímüket és csak átmenetileg vannak Mo-on.

facebook célzások - direkt célzás 2

(A lokáció választásnál a ” People traveling in this location” opciót kell választanod a 4 opció közül.)

3. Friss házasok Budapesten

Ez azért egy izgalmas célcsoport, mivel egy házasság után számos ponton változás áll be 2 ember életében. Ez új élethelyzeteket, új viselkedési formákat és új használati eszközöket jelent a legtöbb esetben. És mit jelent ez egy leleményes marketinges számára? Lehetőséget. Mivel ezek az új dolgok feltehetőleg nem kevés költéssel is fognak párosulni. Vagyis ez a célcsoport érdekes lehet a költöztető cégeknek (új otthon), a bankoknak (nagyobb lakás hitelből), a biztosítóknak (új életbiztosítások) és még számos iparágban dolgozó cégnek. És a jóhír, hogy manapság egyre többen állítják át a státuszukat a Facebookon pillanatnyi kapcsolati állapotuk alapján, melyet a Facebook szorgosan figyel és nekünk, digitális mesterlövészeknek elad adat formájában.

facebook célzások - direkt célzás 3

(Ezt a célzást a “Life events” kategóriában találod, melyben pl. a friss jegyesekre is tudsz célozni.)

Ezek az életesemények tehát számos lehetőséggel kecsegtetnek nekünk, csak tudni kell őket jól használni. Nézzünk még további szűrési feltételeket a célzás pontosításához, mivel önmagában, ha valaki friss házas, nem jelenti azt, hogy érdekli bármi, amit az orra alá dugsz.

További szűkítési lehetőség

Szűkítsük tovább a célcsoportot egy még speciálisabb szegmensre, a várandós kismamákra. Tudjuk jól, hogy a várandós anyukák sok pénzt kifizetnek azért, hogy minden rendben legyen a gyerek körül és egészséges legyen a születésnél. Ilyenkor eljárnak kismama tornára, rendszeres kontroll vizsgálatokra és elkezdik feltölteni a kisbaba leendő ruhatárát és játék készleteit. Mindjárt találtunk 3-4 olyan termék-és szolgáltatáskategóriát, melyekre tudnánk hirdetést feladni.

facebook célzások - direkt célzás 4

(A friss házasokat tovább szűkítjük olyan érdeklődési körökkel, melyek a legjellemzőbbek a várandós anyukáknál.)

És mi van, ha például egy baba kiegészítőket gyártó cég még tovább szeretné szegmentálni a célcsoportot? Akkor érdemes tematikus termékeket kínálni és a tematika tartalmát még betenni szűkítésként a facebook hirdetés beállításánál.

facebook célzások - direkt célzás 5

(Ebben a célcsoportban olyan 24 és 50 közötti házas nők vannak, akik feltehetőleg várandósak és szeretik Tibi atyát.)

Ha tehát Tibi atyás cumisüveget szeretnél eladni a Facebookon, akkor én így próbálkoznék első körben. Mivel a célcsoport elég kicsi, ezért hamar el fogod érni a teljes sokaságot viszonylag kevés pénzből, utána pedig lehet törni a fejedet, hogy milyen retargeting megoldásokkal tudod a hölgyeket vásárlásra késztetni.

Összegzés

A Facebook rengeteg opciót kínál nekünk a megfelelő célcsoport megtalálásában és a pénzünk hatékony elköltésében. A kérdés csupán az, hogy van e türelmünk, időnk és főleg pénzünk ezeknek a megtalálására és folyamatos optimalizálására. És mindezt addig, amíg ki nem tudunk építeni magunknak egy olyan automata pénzcsináló gépezetet, melybe beöntünk X-et és pár nap múlva kidob nekünk 10x-et. A 7 Digits-nél mi ezt fejlesztjük folyamatosan mind ügyfeleinknél, mind pedig saját magunk számára. Ja, és akkor még a legfejlettebb célzásokról nem esett szó. De ígérem a 2. rész csak erről fog szólni! 🙂

facebook kampánycélok
1024 536 Farkas Zsolt

Facebook Kampánycélok 2017-ben – ha többre vágysz, mint a “post boost”

Ha fel tudsz sorolni legalább 5 darabot a Facebook kampánycélok közül a “Traffic” (korábban “Website Click”) és a “Conversions” célokon kívül, akkor ez a cikk már nem neked szól. Ha többet gondolkodtál, mint 10 másodperc és a Facebook hirdetéstől szebb jövőt remélsz, akkor neked szól!

Alapvetően a Facebook kampánycélok három kategóriába sorolhatóak, ezeken belül pedig összesen 11 db. célnak megfelelő kampányt tudunk beállítani. Sorba vesszük mindet, hogy a végére kristálytiszta legyen, melyik cél milyen típusú kampányhoz illik igazán.
read more

közösségi média
1024 536 Farkas Zsolt

Hogyan Lehetsz Népszerű A Közösségi Médiában?

Rengeteget emlegetjük, sokan mégsem tudják pontosan, hogy mi is az az “engagement” és miért is olyan fontos ez a kifejezés a közösségi média dzsungelében.

Az “engagement” szót bevonódás-nak lehetne lefordítani magyarra – de ne erőltessük. Főként akkor használjuk, amikor valamilyen tartalom alatt, fölött, mögött lévő aktivitásról, reakcióról beszélünk. Az engagement-be tartozik a Facebook lájk, a Linkedin megosztás, a Twitter retweet, a Yelp review megírása, vagy egy komment.

Tipikus jelenség, hogy egy cég tartalommenedzsmentbe kezd Facebookon (népiesen posztol, mint a vadmalac), de a posztok alatti kommentek, megosztások és reakciók száma a legtöbb esetben konvergál a nullához – magyarán szólva kutyát nem érdekli, min feszülnek éppen. Persze ez nem tántorítja el a céget attól, hogy folytassa ezt az egyébként teljesen felesleges, időrabló, haszontalan tevékenységet – de legalább nekik olyan, mintha dolgoznának.

Ha meg akarjuk érteni az engagement mögött húzódó misztikus erőket, akkor 2 dologra kell fókuszálni: A matekra és a marketing pszichológiára.

Matek

A hüvelkyujj szabályok szerint a lájkoló bázisod 2-5%-a fogja látni a posztjaidat (ez az organikus elérés) és az átlagos engagement szint pedig 6% körüli. Tehát ha van 10 ezer lájkolód, akkor 200-500 embernek az idővonalán fog megjelenni a posztod. Ezeknek átlagosan a 6%-a, ha valamilyen reakcióba lép vele, ami 12-30 reakciót/lájkot/kommentet jelent – ez minősül átlagosnak.

De mi van ha többet szeretnél? Akkor két dolgot tehetsz. Az egyik, hogy megboostolod minden posztodat (azaz hirdetsz), így akár pár ezer forintos posztonkénti költéssel el tudod érni az egész közönségedet és az engagement emelkedhet. A másik megoldás, hogy olyan tartalmat teszel eléjük, melyben benne van a virális faktor és jó eséllyel elkezdik megosztani, mellyel további organikus elérést fogsz tudni generálni. Jah, virális faktor, mi? És mégis hogyan? Itt jön képbe az:

Engagement trükkök

Mielőtt belevágnánk a tartalom mágikus összetételébe fontos tisztázni, hogy embert próbáló feladat olyan tartalmat gyártani, mely átüti az egyre dagadó digitális apátia ingerküszöbét és elkezdenek az emberek véleményt nyilvánítani reakciók, megosztások, vagy kommentek formájában. Mégis, vannak olyan technikák, melyekkel rendesen alá lehet fűteni a hozzászólás-vágynak.

Érzelmek

Az első ilyen, hogy érzelmet váltasz ki az olvasó közönségből. Az érzelmeinkért és a hosszútávú memóriánkért felelős szervünk az agyunkban rendesen össze van huzalozva, így ha valami érzelmeket generál, akkor arra később jobban emlékszünk, az adott pillanatban pedig hajlamosabbak vagyunk reagálni az ingerre. Amíg világ a világ, egy cuki kiskutyás kép mindig több lájkot fog kapni, mint a hír a hatékonyságnöveő B2B szoftvered új feature-éről, amivel épp kijöttél az appod 2.0-ás verziójában. Viszont mi van akkor, ha egy olyan képpel együtt teszed ki a hírt, amin egy kódoló kutya van? Ha már az előbb kutyát említettem. Sejted, hogy mire akarok kilyukadni?

Autoritás

A második technikához az olvasók fejével kell gondolkodni. Olyan tartalmat rakj eléjük, melyet ha megosztanak, akkor okosnak, tájékozottnak, vagy egyszerűen csak cool-nak fognak tűnni az ismerőseik szemében. Most őszintén, nem ezért osztunk meg valamit? A megosztás egy véleményformáló eszköz – de egyben vélemény is. És mit számítana a véleményed, ha azt nem mások előtt nyilatkoztatod ki? Ehhez persze ismerni kell a saját (lájkoló) közönségedet, hogy őket mi foglalkoztatja.

Pro tipp: Ajánlom az Audience Insights-ot, mely a Facebook belső eszköze közönség profilozásra. A hirdetéskezelőben találod meg, melyben a “People connected to your page” opciót kell választani és ha beállítod az oldaladat, akkor megkapod, hogy a közönséged milyen koreloszlású, milyen demográfiai és geográfiai jellemzőkkel bír és miket lájkolnak még a te oldaladon kívül – minek találgatni, ha el lehet olvasni?

Egy vicces tartalom a legtöbb esetben működik. Nyilván nem lehet minden nap vicceset posztolni, de havonta pár alkalommal belefér. Az sosem árt, ha nem egy karótnyelt corporate képe marad meg az emberekben a céges profilodról, hanem néha derülhetnek a posztjaidon. Igazán profi pedig akkor vagy, ha a humort bele tudod csempészni abba, amivel foglalkozol. Egy, a szakterületeddel kapcsolatos humoros poszt garantáltan növelni fogja a céged ázsióját és az autoritásodat.

Adj Értéket

Gondold végig, hogy azoknak, akik követik a céges faladat mi lehet olyan, ami megkönnyíti az életüket? Vagy akár csak egy apró problémájukat megoldja. Lehet ez egy hasznos információ, vagy egy olyan digitális tartalom, termék, mely időt spórol nekik. Az értékadás mindig egy nyerő taktika, mert a viszonosság elve alapján az emberek szeretnek cserébe adni valamit, mely jó eséllyel fog testet ölteni egy megosztásban, vagy reakcióban.

Engagement profi módra

Érdemes minden hét, vagy hónap elején előre átgondolni, hogy mi lesz a tartalom-stratégiád, és azt is, hogy mivel tudsz kiváltani minél nagyobb aktivitást a közönségedben. Ugyanis az engagement szinted befolyásolni fogja azokat, akik először találkoznak majd az oldaladdal és azt fogják elsőre megnézni, hogy a posztjaid alatt milyen az aktivitás. Hamarosan közreadunk egy esettanulmányt arról, hogyan lett virális egy egyszerű FB posztunk az Újvilágban a világ egyik legerősebben versengő iparágában. Addig is sok engagement-et!

A Marketing Magasiskolája

Heti egy mail, csak az online marketing és az üzleti pszichológia legújabb fogásai.

Contact Us

We'll send you newsletters with news, tips & tricks. No spams here.

    Oszd meg valakivel, akinek jól jöhet:

    RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
    Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
    Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
    A LEGFRISSEBB GROWTH HACKING TRÜKKÖK A POSTLÁDÁDBA HETENTE EGYSZER - HOGY NE MARADJ LE A VERSENYTÁRSAK MÖGÖTT!
    RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
    Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
    Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
    RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
    Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
    Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!