Brandépítés tartalommarketinggel

Gucci, Prada, Burberry – mégis mi kerül egy — még oly jó alapanyagokból is készült és mesteri hozzáértéssel megvarrt — szoknyában, blúzban, öltönyben több ezer, néha több tízezer amerikai dollárba? A címke? Egyáltalán nem! Következzen némi betekintés a brandépítés kulisszatitkaiba:

Lehet-e értelmezni az Apple termékeinek ár-érték arányát anélkül, hogy figyelembe vennénk a brandet mögötte? Nem igazán.

A brand egy történet, egy sztori, amelyet először is el kell képzelni, meg kell alkotni, majd folyamatosan „felnevelni”. Ha elég erős és jól pozicionált, akkor a termék részévé válik: a termék sikere többé nem lesz értelmezhető a mögötte álló brand nélkül.

De hogy jön ide a tartalommarketing?

A tartalommarketing az online világban az inbound marketing része, mellyel egy vásárlót az írott, vagy képi tartalmaink segítségével végigkalauzolunk egy úton (consumer decision journey). Az út utolsó előtti állomása a vásárlás, a végtelenített utolsó állomás pedig a lojalitás a termékhez és a WoM (Word of Mouth) marketing-re vonatkozó hajlandóság a vásárló részéről.

Az amerikai marketing részlegek közel fele a buyer journey 3-5 állomását támogatja tudatos és specifikus tartalommarketinggel.

Egy jól kidolgozott journey-vel egy biztos pontot nyújtunk az online információtengerben elveszett vásárlónak arra vonatkozóan, hogy mentálisan hova pozícionálja az adott brand-et. Ha pontosan célzunk és  bizalomépítésünk sikerrel jár, akkor hűséges vásárlót és talán márkanagykövetet kapunk. Az értékes, hasznos tartalom önkéntes megismerésen alapuló folyamat bizalmat épít, ami hosszú távon a legjövedelmezőbb faktor, hiszen a bizalom egy erős érzelem.

Brandépítés = a vágy megteremtése

A brand hatalma a „részese akarok lenni” érzés vágya — a brandépítés a vágyakozás és a vágyottság érzéseire játszik rá, a brand körül csoportosuló vélt, vagy valós közösséghez tartozást ígéri.

A tág értelemben vett tartalommarketing mindig is jövedelmező befektetés volt, de a helyzet ma alapvetően így néz ki: akinek a legtöbb pénze van arra, hogy a jól kitalált történeteit/tartalmait először népszerűvé, majd világhírűvé tegye, az idővel erős, ismert brand-dé válik — ezzel pedig gyakorlatilag bármit el tud adni.

Mivel azonban a brandépítés drága, a legtöbb cégtulajdonos joggal gondolkodik úgy róla, hogy ez a nagy cégek — legfőképpen pedig a nagy divatcégek — játszótere. Ahhoz ugyanis, hogy egy minél több ember által ismert arca legyen a vállalkozásodnak, mindenekelőtt tőkére van szükség, nem igaz? Nos, egyre kevésbé…

Brandépítés mikro szinten

Ami a tartalommarketinget összeköti a mikroszintű brandépítéssel, az a közösségi média — és pont ez teszi lehetővé  a brandépítést kicsiben — amennyiben jól csinálják. A közösségi média ugyanis képes pontos célzással, relatíve olcsón célba juttatni a tartalmakat, amik — ha valóban minőségiek —, akkor önálló életre kelve építik a márkát, arról nem beszélve, hogy ideális felületet nyújtanak a rajongók megszerzésére és meglétük promóciójára.

A tartalommarketinggel történő brandépítéssel egyetlen baj van: időigényes műfaj. Tartalom-gyártást, online tesztelést, finomhangolást, valamint kreativitást igényel, ráadásul a verseny is öldöklő — naponta jelennek meg új tartalmak szinte minden témában. Ha mindez nem ijesztett el a saját márka építésétől, akkor így tudsz nekiállni:

Az online brandépítés alapjai

1. trendek költséghatékonyan

A brandépítés előszobájának tekintett piackutatás szép és hasznos, de megint csak egy olyan terület, ami rendesen megtizedelheti az anyagi erőforrásaidat — de lehet ezt kicsiben is csinálni, olcsón.

Facebook eszköz: Az audience insights-cal azonban simán kikutathatod, hogy melyek azok a paraméterek, amelyek a közönségedet bővebben jellemzik, például megtudhatod, hogy milyen jellegű oldalakkal szimpatizálnak leginkább — ami nyilván az egyik legértékesebb információ, ha brandépítésről van szó.

Ezt követően már csak egy kattintás (traffic) alapú kampánnyal kell letesztelned egy rakás kreatívot és szöveget, hogy megtaláld azt a kombót, amivel és akiknek olcsón és eredményesen tudsz brand-et építeni.

2. A „hozzá tartozás” vágyának megteremtése

A brand olyan, mint egy valós személy. Hasonlóan az emberi karakterekhez, nehéz azt pontosan meghatározni, hogy mitől lesz szimpatikus, miért szeretnél a közelébe kerülni, miért akarod, hogy hasonlíts rá, miért akarod, hogy a barátod legyen. Egy valami azonban biztos: túl azon, hogy az arc(ulat)nak összhangban kell állnia a képviselt értékrenddel, a hozzászokás egy jelentős faktor, így a célcsoportodnak többször (jellemzően 7-9 alkalommal) kell találkoznia a márkáddal ahhoz, hogy megjegyezzék.

Facebook eszköz: Pontosan erre való az engagement alapú retargeting, amivel az ismertség és a bevonódás mértékét tudod növelni. A sikert — a születőben lévő márkád integritását a Facebook követőid aktivitásán keresztül fogod tudni lemérni.

Amennyiben ez akadozna, akkor nézd végig az összes kontentedet, és elsősorban a következő kérdésekre fókuszálj:

Mennyire erős a képek és a szövegek közötti kohézió?

Mennyire egységes a kontentek stílusa?

Mennyire van összhangban a Facebook oldal stílusa a weboldal stílusával?

3. az első néhány irányvonalat tesztelned kell

Még a leghülyébb dolgok is tudnak rezonálni bizonyos fogyasztói csoportokkal, a mainstream termékek esetében pedig több tízmillió fős piacokról beszélünk. Amíg azonban nem tudod, hogy hol van a product-customer fit, addig folyamatosan tesztelned kell, lényegében pénzen kell információt venned, ha meg akarod találni azokat, akiknek a gondolkodása összehangban van a márkád sztorijával.

Facebook eszköz: A FB poszt engagement-re optimalizált hirdetések — egész pontosan szponzorált posztok — arra valók, hogy lemérd, mennyire releváns a tartalmad az egyes csoportok számára.

Fontos megjegyezni, hogy az „engagement” nem feltétlenül lesz látható a hirdetésedben/posztodban: bár a lájkok, kommentek, reakciók (szívecske stb.), megosztások beletartoznak az engagement fogalmába, de nem kizárólag ezek alkotják azt a halmazt, amelyet a Facebook engagement-nek ismer el. Elsőre furcsának tűnhet ez a jelenség, de a tapasztalat azt mutatja, hogy hosszú távon mégis érdemes hinni a Facebook fejlett algoritmusának.

4. a brandépítés sikerességét nyomon kell követned

A Facebook-nak arra is van módszere, hogy nyomon tudd követni, milyen hatékonysággal halad a brandépítés.

Facebook eszköz: Miután megtaláltad a közönségedet és azonosítottad azt a stílust, amely közöttetek megépíti a hidat, egy „ad recall lift” hirdetéssel időről-időre mérni tudod, hogy milyen arányban fogják felismerni a hirdetést azok, akik néhány nap múlva újra látják majd azt. Egy jól szövegezett, profi vizuális kreatívval rendelkező, releváns hirdetés jó esélyekkel indul, de idővel a legjobb kreatív is megkopik és a felejtés ködébe vész.

Amennyiben a brandépítésed sikeres, akkor azt kell észrevenned hosszú távon, hogy a jól sikerült hirdetéseid ad recall liftje növekszik — hiszen az emberek egyre kevésbé látják különálló hirdetésként, mintsem egy ismerős brand részeként.

A brandépítés megtérülése

Sokan azzal a gondolattal adják fel a brandépítést, hogy nem elég, hogy sokba kerül, de a megtérülését jó, ha az unokák látni fogják. E mögött  a gondolat mögött sokkal gyakrabban a mérést illető tanácstalanság van, mintsem a kincstári pesszimizmus. Ha ugyanis sikerül konzisztensen felépítened egy márkát, akkor a megtérülés a több visszatérő vásárló (retention), az egy vásárló hosszútávú ügyfél-értékének (LTV) növekedése, illetve az ajánlás révén mérhető.

Valóban nem hónapokról, hanem évekről és évtizedekről beszélünk, de igazából nem nagyon van választása annak, aki nagyra akar nőni egy B2C iparágban: vagy megépíti azt a márkát tudatosan, vagy évtizedekig kénytelen lesz egy bizonytalan, középszerű márkával lavírozni az ismeretlenség és a bizonytalan márka-ismertség határvidékén.

Te próbáltál már brand-et építeni? Ha van kedved, oszd meg a tapasztalataidat kommentben!:)