Válságforgatókönyvek – Interjú Kalocsai Zsolttal, az RSM elnök-vezérigazgatójával

Válságforgatókönyvek a magyar piacra

Egyik napról a másikra köszöntött be egy komoly gazdasági válság – milyen válságforgatókönyvek vannak a közeljövőre?

Örök optimistaként nem látom a jelenlegi helyzetet túl rózsásan, már ami a gazdasági helyzetet illeti. Ugyanakkor nagyon nehéz megmondani, hogy a közeljövő mit tartogat számunkra, mivel egyenlőre a koronavírus első hullámán vagyunk túl, a második hullám valószínűsíthetően érkezik, de annak mind az egészségügyi, mind a további gazdasági hatása rendkívül sok bizonytalanságot hordoz, vakcina pedig egyelőre még nincs.

A munkaerőpiaci tendenciákat szemlélve az idei év mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára kifejezetten rögös út lesz, nem egy egyedi magyar sajátosságról van szó, nemzetközi viszonylatban is ugyanezek a fejlemények láthatóak.  A kezdeti optimista V alakú gazdasági kilábalásban egyre kevesebben reménykednek, az optimisták is egyre inkább U, a pesszimisták pedig egy elhúzódó lassú kilábalást prognosztizálnak, személy szerint jelenleg az utóbbit tartom valószínűbbnek…

Mikorra várható a kilábalás a válságból?

Amíg nem lesz vakcina, addig biztosan nem térhetünk vissza a korábban megszokott életünkhöz. Kérdés az is, hogy ha rendelkezünk vakcinával, mennyire gyorsan felejti el az ember, hogy milyen sebeket okozott a válság. Sajnos az ember egyrészt gyarló, másrészt gyorsan felejt, így attól tartok, hogy a mértéktelen fogyasztás és a profithajszolás belátható időn belül visszatér – józanul átgondolt válságforgatókönyvek ide, vagy oda. Pedig most lenne rá idő, hogy bizonyos dolgokat átgondoljunk, újra- vagy átértékeljünk.

Visszatérve a vakcina előállítására a fő kérdés már csak az, hogy ez reálisan mennyi időt vesz igénybe. Az elmúlt évek vakcinafejlesztési menetrendjét alapul véve ez több évet is igénybe vehet, de a helyzet most nagyon más. Ha csak arra gondolunk, hogy korábban a vakcinafejlesztés egyes fejlesztési fázisainak az átugrása elképzelhetetlen volt, azért börtönbüntetés járt, most vannak olyan országok, ahol például az állatkísérleti fázist átugrották és azonnal megkezdték az emberi tesztelést. Ez nagyon felgyorsíthatja a fejlesztést, ugyanakkor jelentős kockázatokkal is jár. Mindezektől függetlenül nem hiszem, hogy 2021 végére már a teljes kilábalásra pukkanthatjuk a pezsgőt, arra  2-3 évre is szükség lehet.

Említetted, hogy sokan optimista szcenárióban reménykednek. Hogy nézne ki ez az egész mondjuk egy optimista 70 napos, V-alakú visszaesés esetén?

Ha erre nagyon rövid választ vársz, akkor nézd meg az amerikai tőzsdét – nos pont úgy. Ez persze csak a tőzsdére igaz, az amerikai gazdaság esetében is azt gondolom, hogy a nehezebb hónapok még csak most következnek. Nem hiszek egy ilyen típusú gyors kilábalásban, a fundamentumok számomra válságforgatókönyvek egy másik verzióját jelzik előre.

Vannak európai szintű becslések a várható károkra?

Egy friss elemzés az európai vállalati csődök tekintetében azt prognosztizálja, hogy a kifejezetten jó állapotban lévő, egészséges cégek közül is körülbelül 15% csődbe fog menni. Magyarországon is hasonló a helyzet, az első csődök már tapasztalhatóak. Sajnos a következő hónapokban – korábban akár jól működő cégek esetén is – további súlyos működési problémák várhatóak.

A 2020 év elejéig tapasztalható időszakot az „ingyen pénz” jellemezte, ami azt jelenti, hogy nagyon alacsony kamatszinten tudtak a cégek eladósodni, a pénzükért pedig a bankok sok esetben negatív kamatot „fizettek”. Ez a vállalatok zömét nem a takarékos, előrelátó üzletmenetre sarkallta, ehhez járult még az is hozzá, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás is rekord szinteken járt, gazdasági eufória jellemezte az elmúlt éveket. A cégek zöme nem készült fel egy válságra, nem születtek átgondolt válságforgatókönyvek – pláne nem egy ilyen, eddig nem tapasztalt kínálati és keresleti sokkhatást végiggondolva.

A magyar középvállalati szektorban mennyi tartalék van?

A kicsikhez képest lényegesen több tartalék van – különösen a családi középvállalatoknál, de ők sem bírnak ki 6-8 hónapot. Nem csak azzal kell tervezni, hogy a válság első hullámát ezek a vállalkozások túléljék, hanem azzal is, hogy ha a válságforgatókönyvek közül a lassabb felívelés valósul meg, akkor azt az időszakot is finanszírozni tudják. Sok vállalat fog olyan helyzetbe kerülni, hogy bár a válság első fázisát likviditásból, tartalékaiból túléli, de a lassú felívelés alatti veszteséges működés kivéreztetheti. Számos olyan generációváltás előtt álló cégvezető lesz majd olyan helyzetben, hogy bár a vállalata túléli a válságot, azonban az újrainduláshoz szükséges erőfeszítéseket, amelyek akár évekig is tarthatnak már nem fogják vállalni.

Mennyire voltak hatékonyak a kormányzati és jegybanki intézkedések?

A jegybanki lépéseknek mind az időzítése, mind a kerete rendben volt. Ahogy az várható volt, elkezdődött a pénznyomtatás, számos hitel- és tőkeprogram indult.

Ami azonban sajnos félrecsúszott, az a bértámogatás rendszerének a bevezetése. Ennek az első változatát csak nagyon kevés cég tudta igénybe venni, és a második sem lett sokkal jobb. Ha összehasonlítjuk a hazai lépéseket más európai országok bértámogatási törekvéseivel, akkor azt látjuk, hogy a magyar megoldás egyrészt későn jött, másrészt nem elegendő, harmadrészt túl adminisztratív – ennek a hatását a válságforgatókönyvek készítésekor komoly súllyal kell figyelembe venni.

A cégek vártak egy ideig, de ma már sajnos látni lehet, hogy az első változat után elkezdődtek az elbocsátások, a második módosított bértámogatási rendszer után, pedig tovább nőtt a munkájukat elvesztők száma. Egy munkahelyet megőrizni sokkal alacsonyabb költséggel jár, mint a későbbiekben újakat teremteni.

Mi várható a munkaerőpiacon?

A munkanélküliség Magyarországon 2010 év elején volt a mélyponton 11.3%-kal. Innen sikerült a Kormánynak 3,4%-ra levinnie a munkanélküliséget. Bár egyelőre még csak márciusi adatokat látunk, de már prognosztizálható, hogy a munkanélküliség meg fogja haladni a 11.3%-ot.

Az amerikai munkaerőpiac amúgy egy jó lakmuszpapír a válságforgatókönyvek elkészítéséhez: múlt héten már több, mint 30 millió ember volt munka nélkül az USA-ban. A munkanélküliek száma a tengerentúlon várhatóan 1-2 héten belül eléri a  a 35 milliót – ez pedig  már több mint duplája a 2008-as válságot követően tapasztalt legrosszabb helyzetnek.

A munkanélküliségi adatok a válságforgatókönyvek melyikét valószínűsítik?

A munkanélküliség mind a válság mélységét, mind a várható hosszát tekintve értékes indikátor. Kiválóan leképezi, hogy mit várnak a vállalkozások. A legtöbb vállalat most úgy gondolkodik, hogy a leépítésekkel a visszatéréshez szükséges likviditást biztosítja, így inkább elküldi az embereket, mert arra számít, hogy majd a konjunktúra kezdetén ebből a likviditásból lesz képes újra felépíteni a munkaerőt. Ez legjobban a nullára fékeződött iparágakban látszik, de ott is számolgatnak serényen, ahol nem állt meg minden. A nagyobb cégek már most elővették a válságforgatókönyvek legsötétebbikét és beruházási stoppot rendeltek el az idei évre, de ha az „Excel tábla úgy dönt”, akkor jönnek a további leépítések is.

Mi lesz ennyi munkanélkülivel?

2010-ben komoly közfoglalkoztatási program indult, most is az várható, hogy ennek valamilyen formája kerül majd bevezetésre. Ez lehet átmeneti gyógyír, de csak átmeneti. A hazai helyzetet rontja, hogy a válság kezdetén rengeteg ember áramlott haza nyugatról, akik a vendéglátásban, turizmusban, építőiparban dolgoztak. Ez kettős kihívás elé állítja a kormányzatot: egyrészt rövid távon még több munkanélküli lesz, másrészt azonban középtávon most nyílik egy lehetőség arra, hogy ezt a tapasztalt munkaerőt megtartsa az ország.

Előállhat persze egy olyan helyzet is, hogy a válságkezelésben sikeresebb országok még erősebb elszívó hatást produkálnak majd. A védekezést alulról szervező, különutas Svédországot és a válságkezelésben jelesre vizsgázó Szlovákiát lesz érdemes figyelni.

Mikorra fogjuk ezt látni?

Ez jó kérdés. Most mindenki elkezdett lazítani, mi is elkezdtük május elején. A nagy kérdés, hogy jön-e az a második hullám? Fegyelmezettség hiányában gyorsan eljöhet, ez pedig gazdaságilag egy újabb sokkot generálna, ami a különböző válságforgatókönyvek közül a valódi tragédiával fenyegetne.

Mennyi lesz a mínusz?

Nagyon megoszlanak a vélemények, hiszen nehéz ezt megbecsülni. Jelenleg 3-8%-os visszaesést várnak 2020-ra. A munkanélküliségi ráta véleményem szerint sajnos meg fogja dönteni a 2010-es negatív rekordot.

Recesszió akkor van, amikor a szomszédod elveszíti az állását, depresszió pedig akkor amikor te veszíted el” – Harry S. Truman

Sok cég számít arra, hogy Q4-re minden rendeződni fog. Mennyire reális ez?

Ez nagyrészt szektorfüggő. A leginkább érintett ágazatok meredeken álltak a földbe – lényegében egyik napról a másikra. A két legfontosabb kérdés, hogy mennyi ideig tart még ez a bénult állapot és, hogy a lazításokat követően mennyi ideig tart majd a csökkentett üzemmódú fázis. A különböző válságforgatókönyvek közül talán most az látszik leginkább reálisnak, hogy idén július-augusztusra juthatunk el oda, hogy a szakadék fázison túl vagyunk és szép lassan elkezdődhet a visszabővülés, ez azonban még nem jelenti azt, hogy mindenkinek visszatér majd a válság előtti árbevétele.

Mit tehetnek a cégvezetők, hogy enyhítsék a fájdalmat?

Számos dolgot lehet tenni, a cégvezetők első reakciója a költségek visszafogása, racionalizálása volt, ami érthető. Azonban közép- és hosszú távon a költségek megvágásából nem lehet túlélni, ahhoz sokkal inkább a bevételi oldalra kell koncentrálni. Ezt persze könnyű mondani, viszont annál nehezebb megcsinálni, hiszen számos szektorban teljesen újra kell gondolni a teljes működést.  

Az első pár hét a sokk ideje: Csörögnek a telefonok, az ügyfelek kedvezményt kérnek, beruházásokat stoppolnak le, kivárnak. Utána azonban beáll egy hosszabb, még mindig takaréklángnak tekinthető fázis, ahol a tartalékok már kevésbé számítanak, mint az új ügyfél-akvizícióra képes értékesítés – ezt a fázist csak így lehet túlélni. Tegyük fel, hogy megfontolt és takarékos voltál, jól vezetted a céget, vannak tartalékaid. A válságforgatókönyvek szempontjából még ekkor is kérdés, hogy mennyire fogyatkoztak meg az ügyfeleid.

Tehát önmagában a tartalék sem életbiztosítás?

Tételezzük fel, hogy az embereid 20-30%-ának nem tudsz munkát adni, ugyanakkor szerencsés helyzetben vagy, mert a likviditásod megengedi, hogy őket tovább foglalkoztasd. Mit teszel? Elküldöd őket? Megtartod? Vagy elosztod a munkát? Inkább spórolsz és majd ha lesz megrendelés akkor ismét bővítesz?  Komoly menedzsment feladatokkal fognak szembe nézni még azok a cégek is, akiket a válság amúgy nem taglózott le teljesen. A bevételek biztosítása és a foglalkoztatás tehát nagyon lényegesek. A jó cégek azok lesznek, akik tudnak foglalkoztatni és a munkavállalóiknak értelmes munkát biztosítani, ez évekkel túlmutat minden aktuális problémán.

Az értékesítés felpörgetése és a likviditás biztosítása sem lesz azonban elég; a legtöbb cégnél az új, home office központú foglalkoztatási forma egészen új menedzsment kihívásokat is jelent majd.

Azok a szerencsések, akik most tartalékból, a lassú kilábalás idején pedig erős stratégia révén túlélnek, és képesek lesznek megugrani az új menedzsment kihívásokat is, azok elkezdhetnek távolabbra tekinteni és a 2022-23-as éveket szem előtt tartva innoválni- ez talán a negyedik legfontosabb kihívás.

Egyre többen beszélnek második hullámról, ami például a spanyolnátha idején sokkal halálosabb volt, mint az első. A válságforgatókönyvek közül melyik valósulna meg egy ilyen második hullám esetén?

Nem kérdés, hogy lesz második, sőt harmadik hullám is – egészen addig, amíg nem lesz meg a vakcina. Erre most fel kell készülni, mert emberileg sokszor nehezebb átállni, mint technológiailag, ugyanakkor a második, harmadik, stb. hullámot azok a cégek sokkal jobban le fogják reagálni, amelyek az elsőt már sikerrel vették.

Azt, hogy egy esetleges második hullám idején lesz-e elég megbízás, ügyfél, árbevétel – na, ezekért most, a válság terhei mellett kell megküzdeni – kutya nehéz menedzsment feladatok ezek. Ebben a helyzetben a tapasztalat néhány pozícióban komolyan fel fog értékelődni.

Van még kormányzati, vagy jegybanki eszköz az élénkítésre?

Lehetőség további intézkedésekre mindig van, a kérdés inkább az, hogy van-e erre rendelkezésre álló forrás, illetve szükségesek-e ezek a további intézkedések. Az eddigi magyarországi intézkedések mértéke számos régiós, illetve OECD ország válságkezelő csomagjait nem érte el, ugyanakkor óvatosnak kell lenni, mert nem érdemes az összes puskaport a válság jelenlegi fázisában elsütni, hiszen az nehezen behatárolható, hogy mikor és milyen ütemben lesz szükség további intézkedésekre.

A jegybank széles körű fegyverarzenállal rendelkezik, így számos további eszköz áll rendelkezésére, szükség esetén további monetáris lazítások is elképzelhetőek, azonban ezen lépések előtt a lehetséges válságforgatókönyvek pontos elemzésére lesz szükség, hiszen már most is egy rendkívül laza monetáris környezetben élünk. A kormányzati intézkedések vonatkozásában a bértámogatás rendszerének a további átalakítása válhat szükségessé, illetve a munkabéreket terhelő adók esetében van még tér további adócsökkentésre, amennyiben a nemzetközi benchmark-okat nézzük és ahhoz mérjük magunkat.

Melyik ország válságkezelése számít jó példának?

Szlovákia például gazdasági értelemben gyorsan és megfelelő mértékben reagált, hiszen szektorsemlegesen és a magyar bértámogatásnál lényegesen bőkezűbben lépett közbe. Hasonlóan ki lehet emelni az osztrák válságkezelést is, mind mértékében, hatékonyságában illetve gyorsaságában, ugyanakkor majd az idő fogja eldönteni, hogy melyik ország milyen típusú válságkezelése lesz a „befutó”, hiszen a jelenlegi válságkezelésre nincsen bevált recept. Minden egyes ország úgynevezett kockázati profilja is lényeges hatással van arra, hogy a különböző válságforgatókönyvek alakulása során milyen eszközöket és milyen mértékben szükséges alkalmazni.

A csökkenő adóbevételekkel mit kezd a Kormány?

A költségvetési oldalon a kieső adóbevételek már most is hiányoznak, a helyzet nem lesz más  2021-ben sem. A hiányt lehet ugyan a költségvetési oldal kiadási oldalán csökkenteni, az adósságot növelni, vagy akár még a válság alatt is adóbevételeket generálni (különadók bevezetése). Jelenleg mindhárom megoldással operál a Kormány, hiszen a 3%-os hiánycélt a kormány elengedte, a kiadási oldalon számos tételhez hozzányúlt, vagy éppen a bevételi oldalon kivetésre került a kiskereskedelmi különadó vagy a bankadó. Ezen felül ne felejtsük el azt sem megemlíteni, hogy a rendkívül laza monetáris politika fűti az inflációt, az pedig ugye az adóbevételek mértékére kedvezően hat…

Ha megosztanád a cikket valakivel, aki fontos számodra, akkor az alábbi gombok csak Rád várnak – és mi sem leszünk hálátlanok!