Dióhéjban a szellemi tulajdon védelméről

„Világszabadalmat akarok”

De ha nem létezik világszabadalom és az ötletet nem tudjuk levédeni, akkor mit lehet? Hogyan válasszuk meg a stratégiát és mikor érdemes egy vállalkozásnak az iparjogvédelmi lehetőségeket feltárni? Kezdjük az alapoktól!

‘Ötletvédelem’ nem létezik

Mi is az öltet? Az ötlet nem más, mint egy gondolat, egy vállalkozás kiindulópontja lehet, amit ideális esetben a vállalkozás megvalósít. Egy olyan problémára talál megoldást, ami remélhetőleg egy adott fogyasztói réteg keresleti oldalán merül fel. Az ötletnek tehát testet kell öltenie – így már oltalom alá tudjuk helyezni. 

Nézzünk egy valós példát: Senkinek sem kell bemutatni a Facebookot, a világ jelenleg legnagyobb közösségi hálózatát közel 3 milliárd regisztrált felhasználóval. A Facebook 2004-ben kezdte meg a működését és nem az első közösségi hálózat volt. Talán sokan emlékeznek arra, hogy Magyarországon már 2002-ben volt közösségi weboldal, akkori nevén wiw, később iwiw.

Az iwiw 2005 és 2010 között a leglátogatottabb magyar weboldal volt, majd szépen lassan mindenki átregisztrált a Facebookra, míg végül 2014-ben végleg lekapcsolták az iwiwet. Még sokáig sorolhatnám, hogy a Facebook előtt hány másik közösségi háló létezett, tehát magát az ötletet Mark Zuckerberg sem tudta levédeni és Magyarországon is több közösségi háló versengett egymással – mindaddig, amíg mindet le nem tarolta a Facebook. 

Mi volt a fogyasztói igény? Az internet terjedésével egyfajta virtuális közösséget létrehozni. 

Mi volt az ötlet? Közösségi hálózat, amin keresztül az ismerőseimmel tudok kommunikálni, tartalmat megosztani, virtuálisan töltünk időt együtt. 

Ezt az ötletet tehát több cég megvalósította és számos egyéb tényező volt, ami miatt végül a Facebook szinte egyeduralkodóvá vált. 

De akkor mi a világszabadlom, a logó, a know-how és társai? Egyáltalán miért kell akkor védelem alá helyezni az innováció és a kreativitás termékeit?

Miért nincs világszabadalom?

Először is tisztázzuk, mi is az a szabadalom. Magára a termékre vagy eljárásra vonatkozó műszaki megoldás a találmány és amennyiben a találmány bejelentője oltalmat is kap rá az illetékes hivataltól, akkor szabadalom lesz. A szabadalmi oltalom alapján jogosult kizárólagosan hasznosíthatja a találmányt vagy erre engedélyt adhat. A szabadalmi oltalom húsz évre szól, ezt követő idő elteltével közkinccsé válik, bárki hasznosíthatja.

Fontos tudni, hogy a szabadalom tárgya iparilag alkalmazható, új és feltalálói tevékenységen alapuló találmány lehet. Módszerek, felfedezések általában, tervek (pl. üzleti tervek), elméletek, esztétikai alkotások és a szoftverek is ki vannak zárva a szabadalmaztatható találmányok köréből.

Amikor valakiben felmerül, hogy esetleg szabadalmaztatható találmánya van, egy adott területen jártas szabadalmi ügyvivőt érdemes megbíznia. Az ügyvivő újdonságkutatás keretében feltárja, hogy a találmány világszinten is újdonságnak számít valamint valóban kielégíti a feltalálói tevékenység követelményét.

Mennyibe kerül?

Egy nemzeti (magyar) szabadalom felé megtett első lépések is már komoly kiadásokkal járnak. Egy európai szabadalom, vagy nemzetközi szabadalom esetén már milliós, tízmilliós nagyságrendről beszélünk, ugyanakkor Magyarországon is léteznek pályázatok, amelyek utólagosan megtérítik a vállalkozások számára a szabadalmi eljárással járó költségeket. Az eljárások legalább 2-3 évig, bizonyos területeken akár tíz évig is (pl. gyógyszerszabadalmak esetén) eltarthatnak. 

Többféle nemzetközi szabadalmi együttműködési rendszer létezik a világon, de egyik sem fedi le a világ összes országát. A nemzetközi együttműködési rendszerekben részes államok országai egyenként folytatják le az engedélyezést, ami természetesen további költségeket is jelent a bejelentő számára: ügyvédi költség, fordítási díj, eljárási díj.   

Védjegyek

Amikor azt halljuk ’logó’, legtöbbször a nagy márkák azonosítói jutnak eszünkbe: nevek, ábrák stb. Valójában a védjegyről van szó, amely tehát áruk és szolgáltatások jelzője, ez alapján tudjuk beazonosítani a ’márkákat’, összekötni az előállítójukkal. Kevesen tudják, de ma már a védjegy rendkívül sok lehetőséget takar, nem csak szavakat, ábrákat tudunk oltalom alá helyezni, hanem léteznek például hangvédjegyek (MÁV szignál), színvédjegyek (Milka lila), mozgásvédjegyek (Vodafone-nak van).

Ténylegesen sokkal több védjeggyel találkozunk a hétköznapokban, mint az gondolnánk. A nagy márkák a legkelendőbb termékük minden apró részletét védjegyoltalom alá helyezik: például egy üdítő nevét, a címkét, a címkén szereplő jelmondatot, akár az üveg formáját. 

A védjegyoltalom tárgya lehet tehát a szó, szlogen, ábra, amelyet az illetékes hivatal bizonyos osztályok tekintetében közhiteles nyilvántartásba vesz, megkapja az oltalmat. A védjegyoltalom tíz évre szól, viszont korlátlan alkalommal megújítható. A ’bizonyos osztály’ azt jelenti, hogy az adott ’logót’ tehát a termékünkkel, szolgáltatásunkkal kapcsolatban használjuk és ezekre nézve igényeljük az oltalmat: például ruhákra (Zara), szoftverre (Microsoft), egészségügyi szolgáltatásra (Medicover) stb.

Ügyfeleim sokszor keresnek meg azzal, hogy egy egyszerű szót, jelmondatot jelentsük be védjegyoltalomra. Ilyenkor mindig arra biztatom őket, hogy egészítsék ki egy ötletes ábrával vagy stilizált betűkkel jelenítsék meg a szót, nevet. Óriási a verseny a fogyasztók figyelméért és minél feltűnőbb egy megjelölés, annál inkább megmarad az emlékezetünkben.

Hogyan történik a védjegyeztetés?

– Ügyvédnő, le kéne védetni a logómat! 

– Védjegykutatást végeztek már? 

– Igen, beírtam a keresőbe és nem találtam ilyet. 

– 🤦‍♀️

Százmilliónál is több védjegy létezik jelenleg a világban, így nem meglepő, hogy az Európai Unióban

minden ötödik védjegybejelentés ellen felszólalnak.

A felszólalás azt jelenti, hogy létezik egy korábbi hasonló védjegy, amelynek tulajdonosa tiltakozik az illetékes hivatalnál a bejegyzés ellen. Itt tehát a hangsúly a hasonló szón van. Sikeres felszólalás esetén elutasítják a véjdegybejelentést az addig felépített brandet pedig meg kell változtatni – nyilván megint csak komoly költségek árán.

A védjegykutatás során azt szoktuk tehát megnézni, hogy létezik-e hasonló megjelölés azokban az osztályokban, amelyre nézve az oltalmat igényelnénk. Ez egy hosszadalmas, aprólékos munka, számos adatbázisban kutatunk (tehát nem csak simán beírjuk a keresőmotorba a szót). Néha rendkívül érdekes, szórakoztató bejelentésekre bukkanhatunk, ami mutatja, a védjegybejelentők fantáziája korlátlan! Az alább olvasható védjegybejelentéseket védjegykutatások során találtam, tehát valósak, azt viszont nem árulhatom el, hogy ezek valóban bejegyzést nyertek-e…

A védjegybejelentést érdemes megtenni még piacra lépés előtt. Ebben az esetben nem kell nagy összegű kiadással számolni, még egy európai uniós védjegy esetében sem.  Akárcsak a szabadalom esetében, itt is választhatunk a megcélzott piac függvényében nemzeti, európai uniós és nemzetközi védjegy nyújtotta lehetőségek között. Szeretném itt is hangsúlyozni, hogy minden országra kiterjedő nemzetközi védjegy nincsen. Van nemzetközi hivatal (WIPO), de a WIPO-ban részes államok hivatalai egyenként folytatják le az eljárást és akárcsak a szabadalom esetében, ez plusz költséggel is járhat. 

A dizájnról dióhéjban

Véleményem szerint a formatervezési minta méltatlanul alulértékelt. Miről van szó? A formatervezési minta az áru külső megjelenését oltalmazza. A következő képen a Ferrari egy 1992-es modelljét látjátok abban a formában, ahogyan bejelentették formatervezési mintaoltalomra: 

De hogy magyar vonatkozásút is mutassak, az Unicum klasszikus zöld üvege oldalnézetből:

A formatervezési minták esetében is áruosztályokra kapja meg a bejelentő az oltalmat. A fenti példáknál maradva az üveg a ’palackok’, a Ferrari a ’szállítóeszközök’ osztályában.

Megjegyzem, hogy van ugyanakkor átfedés a védjegyek és formatervezési minták között. A nagy márkák például sokszor három dimenziós védjegyként és formatervezési mintaként is oltalmazzák a termék megjelenését. Bár a lenti képeken nem ugyanarról a termékről van szó, szépen szemlélteti, hogy milyen sokféle lehetőség áll a vállalkozások rendelkezésére:  

Omega védjegye:    

Omega formatervezési mintája:

Akárcsak a védjegyek és szabadalmak esetében, a formatervezési mintáknál is nemzeti út, európai uniós út és nemzetközi oltalom között választhat a bejelentő. 

Hogyan kapcsolódik az iparjogvédelemhez a know-how? 

A know-how-t vagy magyarul védett ismeretet jelenlegi jogrendszerünk üzleti titokként kezeli. Kapcsolódik a fenti iparjogvédelmi formákhoz abból a szempontból, hogy szellemi alkotásnak tekinthető (gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat), átruházható, hasznosítási engedélyt is lehet rá adni, akárcsak a védjegyre, szabadalomra vagy a formatervezési mintára. Különbözik ugyanakkor abban, hogy a lényege valóban az, hogy védett marad, minél kevesebben ismerik, annál jobb. A fenti felsorolt oltalmak a közhiteles lajstromba bejegyzéssel keletkeznek, bárki számára megtekinthetők. 

Óva intenék azonban bárkit attól, hogy bármely ötletét know-how-nak minősítse.

A know-how egyértelműen beazonosítható, írásban rögzített és a társaság könyveiben is feltüntetésre kerül. 

Biztos most az a kérdés merül fel benned, hogy jó, de akkor végül is mi a know-how? Talán a világ legértékesebb know-how-ja a Coca-Cola receptje: közel 150 éves, bár több ráncfelvarráson keresztül ment, de az egyedi, valóban utánozhatatlan íz mögött álló recept mai napig is titkos. 

Üzleti döntés lehet tehát az is, hogy a műszaki megoldás know-how-ként titokban maradjon vagy szabadalmi eljárásra bejelentik és ezáltal nyilvánossá válik – ebben az esetben azonban húsz év múlva megszűnik az oltalom. Ki tudja, hogy ha az akkori jogszabályok alapján szabadalmaztatható lett volna a Coca-Cola receptje, akkor ma is ilyen sikeres lenne-e a cég?

A fent kifejtett iparjogvédelmi oltalmi formák felsorolása nem kimerítő, de a többi jog viszonylag speciálisabb. A szerzői jog a szellemitulajdon-védelem egy másik ága, nem tartozik a lajstromba vehető iparjogvédelmi jogok közé.

Záró gondolatok

A magyar vállalkozások töredékrésze fordít figyelmet szellemi alkotása védelmére, holott a kizárólagos jogokat biztosító iparjogvédelemi oltalom versenyelőnyt teremt és megkönnyíti a jogérvényesítést is.

Sokszor akkor keresnek meg ügyfeleim, amikor már baj van: az addig teljes egyetértésben dolgozó fejlesztők, kreatívok között valamiért elmérgesedik a helyzet, nem tudni, hogy ki és mit alkotott vagy esetleg fel kell lépni versenytársakkal szemben, akik jogosulatlanul hasznosítják a vállalkozás szellemi termékét.

Számos eljárás áll rendelkezése az utólagos jogérvényesítésre, de az előzetes jogvédelem kevesebb kiadással és főleg kevesebb bizonytalansággal jár egy vállalkozás életében.

A szerző Ügyvéd és Iparvédelmi szakjogász, a Kocsomba Nelli Ügyvédi Iroda alapítója.