Webes Szabványok és Keresőoptimalizálás

A szabványos weboldalt jobban szereti a Google, egységesebben jelenik meg a különböző böngészőkben, és még a fejlesztés is könnyebbé és költséghatékonyabbá válik általa. De akkor miért nem szabványos már minden weboldal? Ennek egyik fő oka talán az lehet, hogy sokan nem értik, miért is lenne fontos a webes szabványok betartása. A dolog megértéséhez a legjobb szemléltetőeszköz épp a keresők működése.

Keresőoptimalizálás és a szabványok

A keresőalgoritmusok eredményeit – a Google esetében legalábbis – emberi beavatkozás nélkül teszik közzé a találati listán. Ehhez az emberi intelligenciának csak az algoritmus megalkotása terén van köze. A keresőalgoritmusnak a találati lista összeállításakor egyáltalán nincs egyszerű dolga, valamilyen módon értelmeznie kell ugyanis az oldalon található információkat, szövegeket – és a médiaelemeket sem hagyhatja figyelmen kívül. A keresőalgoritmus tehát nagymértékben a webes szabványokra támaszkodik. A szabványok ugyanis nem csak arról szólnak, hogy helyesen használtad-e az adott HTML elemet, hanem van egy jelentésleíró szerepük is.

A webes szabványok értelmezése

A szabványok két szinten értelmezhetőek. Van egy technikai oldaluk, amely könnyen elemezhető. Erre eszközt is ad a kezünkbe a World Wide Web Consortium (W3C), mellyel ellenőrizhetjük, hogy a weboldalunk elemei helyesen vannak-e megadva. Itt elsősorban szintaktikai elemzést tudunk futtatni. Ez azonban még kevés!

A szabályozásoknak ugyanis van egy másik oldala is, amely arról szól, hogy az egyes elemekbe milyen jellegű információ kerüljön. A HTML egy szerkezeti elemként indult útjára, és a fő szerepe ma is az, hogy a weboldal felépítését határozzuk meg általa. A különböző HTML elemeket azonban sokszor hibásan használják.

H1, H2, H3

Az egyik ilyen tipikus hiba a H1, H2 stb tagok helytelen használata. Ezek az elemek a szöveg tagolására vannak kitalálva, és ami a legfontosabb, hogy a keresők számára is ez a kiindulási pont egy szöveg értelmezésekor. Valahogy így kell elképzelni a helyes használatot:

H1 – Az oldal címe, amelyből minden aloldalon csak egy szerepel.

H2 – Bekezdések címei, több is szerepelhet az oldalon

H3, H4, H5, H6 – Bekezdések további tagolására szolgál. Fontos szabály hogy a helyes struktúra megtartása érdekében ügyelnünk kell a sorrendre. Azaz a H3-as tagot ne H5-tel bontsuk tovább, hanem a H4-es taggal.

Példák a helytelen használatra

• A H tagokat elsősorban formázásra használjuk. Ne tegyük, a formázás a CSS feladata. A H tagok szerepe a tartalom tagolása
• Több H1 címke egy oldalon. Adódhat az előző pontból, de az is lehet, hogy a szinteket nem jól határoztuk meg.

Gyakran felmerülő kérdés ezzel kapcsolatban, hogy ajánlott-e a az oldal nevét, vagy a cégnevet H1 taggal formázni. A válasz egy hangos és egyértelmű nem. A név valószínűleg megjelenik minden oldalon, és ha mindegyik esetben ezt jelöljük meg címként, akkor a tartalom valódi címe csak mint bekezdés fog tudni megjelenni (mivel a H1-et szabályosan szeretnénk felhasználni). Az oldal nevét tehát formázzuk CSS-sel, és az aloldal címét tegyük a H1 tagok közé.

Más szempontok

Ha a fenti szabályokat betartjuk, és ügyelünk a weboldal helyes kódolására, akkor számíthatunk rá, hogy a kereső pontosabban fogja tudni meghatározni azt, hogy miről is szól az adott oldal. A kulcsszavak megfelelő pozícióban történő megjelenítése pedig még ráerősíthet erre a hatásra. A keresőoptimalizált szövegírás lényege pont az, hogy az emberek számára írt szöveget annak tudatos felépítésével a kereső számára is emészthetővé tesszük.

A keresőoptimalizálással nem foglalkozóknak is érdemes a szabványkövetést bevezetnie, hiszen a szabványok kidolgozásának eredeti oka az egységes megjelenítés volt különböző böngészőkön.

Az internet hajnalán gyakori volt, sőt, néha még manapság is problémát okozhat az, hogy egy weboldal nem jelenik meg egységes formában minden böngészőben. Az első időszakban néhány böngészőgyártó meglepő módon nem foglalkozott a szabványosítással, aminek köszönhetően külön le kellett kezelni néhány népszerű böngészőt.

A helyzet megváltozott, viszont sokan mégis inkább különböző nyakatekert módszereket vetnek be annak érdekében, hogy mindenhol ugyanazt lássa a látogató.

Ha betartjuk a szabványokat

Ha a szabványos jelöléseket és formázásokat használjuk, akkor többé-kevésbé egységes lesz minden böngészőben a megjelenés, de ha véletlenül nem is ugyanúgy fest, a lényeg megmarad. A tartalmat a felhasználó ugyanúgy el fogja érni, és ez a weboldalak tulajdonosának célja, és egyben jól felfogott érdeke is. Egyébként is sokkal költséghatékonyabb fejlesztési eljárás az, ha követjük a szabályozást, és törekszünk a validált kódra, mint hogy különböző trükköket használjunk.

Mit tegyek ha validált kódot szeretnék?

A weboldalad fejlesztőjének is nyitottnak kell lennie a dologra, ami a túlzott leterheltség miatt időnként nehézkes. Weboldal tulajdonosként azonban, könnyen meggyőződhetünk mi magunk is arról, hogy a honlapunk szabványos-e: ellenőrizhetjük a weboldal szabványosságát a weboldal URL címének megadásával ezen a linken.. Innen már tudni fogjuk, hogy mekkora a probléma, és valóban egyeztetnünk kell e a webfejlesztővel egy kis rendrakásról.

Ezt a vendégcikket Horváth Sándor SEO szakértő jegyzi. Még több információt találsz Sándorról és az ITZen-ről ezen a linken.