SEO tanácsok, amiktől sírva röhögünk

A szakmai ismeretek megszerzése, fenntartása és a tudásátadás bármely területen nehéz feladat. Az online felületek viszont mára sokaknak lehetőséget adnak arra, hogy aktívan megosszák a tudásukat. Mivel azonban nincs objektív kontroll az elkészült tartalmak felett, így esetenként némely SEO szakértő jóvoltából téves információk jelennek meg itt-ott. Ezek pedig vicces – rosszabb esetben egyensen kínos – SEO tanácsokhoz és bakikhoz vezetnek. Ebben a cikkben kigyűjtöttem néhány olyan SEO „tanácsot” és megoldást, amiket érdemes távolról kerülni.

1. Klasszikus keresőoptimalizálásra mindenképpen szükség van

Persze, minden SEO szakértő szeretné értékesíteni a szolgáltatását. A keresőoptimalizálás pedig egy nagyon hatékony megoldás, hogy ügyfeleket szerezzünk online, csakhogy…

…van az a helyzet, amikor tök felesleges SEO-ra áldozni a pénzt (elsősorban kis, lokális cégek esetében, akik nagyokkal versenyeznek).

Néhány hete például a lakásunkhoz közeli zöldségesnél vásároltam, amikor a láthatóan digitális világhoz korlátozottan értő tulajdonosokat hallottam, hogy azon tanakodtak, érdemes-e nekik Instagramon profilt létrehozni és követőket gyűjteni, mert valaki azt mondta nekik, hogy így lehet új vevőket szerezni. Hát nem! És “klasszikus” SEO-ra se költsenek. Ablakon kidobott pénz lesz, ezt garantálom.

Egy ilyen kis cégnek a weboldal is teljesen felesleges. Nem fog plusz információt adni az ügyfeleiknek, ha statikus az oldal, és évekig nem frissül. Ha pedig folyamatosan frissítik (mondjuk az árakat), az egyszerűen kidobott idő lesz. Egy ingyenes tárhelyen (mindenkilapja, olcsotarhely és hasonló helyeken) létrehozott weboldal meg inkább kínos lehet idővel, mint hasznos.

Egy ilyen cégnek ehelyett a local SEO való – vagy mondjuk a Facebook hirdetések – de minden bizonnyal egyszerűen nem lehet profitábilis, ha havi több százezer forintot áldoznak saját honlapra, tárhelyre, meg keresőoptimalizálásra.

2. Nem kell SEO szakértő – elég ezt a fejlesztőre bízni

Ha csak 1 forintot kaptam volna, ahányszor azt hallottam, hogy

“majd a webfejlesztő megSEO-zza az oldalt”

…akkor most nagyjából ingyen mehetnék 1 napra a Szigetre bulizni. Hány esetben sült el ez tényleg jól? Elég ritkán. Mielőtt a keresőoptimalizálásba belevág valaki, tudnia kell, hogy ez nem csak a “SEO-barát weboldalból” áll. Ez szükséges feltétele a jó Google helyezéseknek, de nem elégséges. Az igazi munka csak ezután kezdődik a kulcsszókutatással, a tartalmi keresőoptimalizálással és a linképítéssel.

És az már a jobbik eset, ha tényleg keresőbarát oldalt kapnak a megrendelők… Vannak olyan elvetemült esetek, ahol még a weboldalt is nehéz használhatónak hívni, nem hogy SEO szempontból megfelelőnek. Ott van a Pick Pack Pont példája, ahol elfelejtették fejlesztés után robots.txt-ből törölni a crawling tiltását, ezért a keresőkben csak ezt lehetett látni hónapokon keresztül:

Azóta ezt persze észrevették és kivették a helytelen Disallow opciót, de így is hónapokig volt a Google-ben megtalálhatatan az oldal. Most már meg lehet találni – épp csak a főoldal esetében nem jó a meta leírás:

Egy másik tipikus probléma szokott lenni a lenni a szép képekkel, videókkal telepakolt – cserébe rettenet lassú – oldal. Majd amikor a felhasználók még azelőtt elhagyják az oldalt, hogy az betöltene, jön a nagy meglepődés. Hiába szép az oldal, technikailag azt értük el, hogy 30-35 MB-os oldalt töltsenek be mondjuk mobilról, 3G-s internettel.

Apróbb hiba szokott lenni továbbá, hogy nem figyelnek a meta adatokra. Az Apacuka esetében a fejlesztők azt is rögtön elárulták, hogy WordPresst használnak mint CMS. Néhány hónapja ezt a screenshotot lőttem az oldalról: “Apacuka – … egy újabb WordPress honlap”.

Itt egész egyszerűen nem lett a template kód felülírva. Aztán írtam nekik, de nem válaszoltak. Majd pár hónappal később mégis módosult az oldal címe. De most meg a meta leírásba került ugyanaz a szöveg. 😀

3. Content is king (a tartalom a Király)

Az állítás alapvetően nem téves. A jó tartalom az alapja a SEO-nak – ez kétségtelen. Csakhogy a legtöbbször kiderül, hogy nagyon mást értünk a “content is king” alatt.

Én biztosan nem azt, hogy hetente írok egy 5 bekezdés hosszú posztot, kirakom, majd várok, hogy az jól teljesítsen. Ezt neveszek post & pray, vagy publish and pray módszernek. Kirakjuk, majd imádkozunk, hogy jöjjön a forgalom.

A „publish & pray” módszer sosem működött.

Az egyik legrosszabb SEO szakértő „bölcsesség”, amit valaha hallottam, hogy

“posztolj gyakran friss tartalmat, mer’ a Google azt szereti”.

Ez a mondás sok SEO szakértő szájából elhangzik, mégis alapvetően téves – és sokakat összezavar. A tartalmat stratégiai céllal kell tervezni, előállítani és publikálni. Majd a megfelelő csatornán kell terjeszteni ahhoz, hogy valóban értelme legyen az írásnak. Igen, ez azt jelenti, hogy nem csak úgy előállítjuk a minőségi tartalmat, hanem minden egyes darabnak konkrét célja van.

Az írást egy alapos elemzés előzi meg, aminek része a kulcsszóelemzés, de azt is illik megvizsgálni, hogy mire lesz szükségünk ahhoz, hogy aztán később az a tartalom forgalmat is generáljon az oldalunkra. A tartalomírás sokszor generál vitát. Ma sokan hangoztatják, hogy a usernek kell szólnia a tartalomnak, nem a keresőknek. Ezért a SEO copywriting hülyeség.

Értem miért mondja ezt számos SEO szakértő, de nem értek vele egyet. Nem szabad megkülönböztetni a kettőt egyáltalán. Olyan tartalomra van szükség, ami a usernek szól és egyúttal betartja az alapvető SEO szabályokat is. A publish & pray módszer helyett érdemes legalább minimális disztribúciót alkalmazni. A minimálisról pedig mindenki döntse el, hogy számára mi az, ami belefér, hogy a tartalmára szánja.

Szerintem a közösségi média – legalább ingyenes – használata kimondottan ajánlott. Osszuk meg a tartalmat az ismerőseinkkel, követőinkkel, használhatunk fizetett hirdetést is. Emellett az email feliratkozóinknak kiküldeni percek kérdése, mégis több száz vagy ezer emberhez el tudunk jutni így. Sokan mégse teszik ezt meg. Ami nagyon durva, hogy én az időm több mint felét töltöm egy tartalom tervezésével, kommunikációjával, megosztásával. Ha 1 napig írok egy cikket, akkor ugyanannyi megy abba bele, hogy az eljusson a megfelelő helyre.

Egy jól SEO-zott tartalom tervezésébe és disztribúciójába több időt kell tenni mint magába a megírásába.

Az érték ugyanis nem abban van, hogy írtál egy jó cikket, hanem abban, ha azt el is olvassák. Ezért tartom kifejezetten károsnak a “content is king” és a “posztolj minél gyakrabban jó tartalmat” tanácsokat. Mert félrevezetnek. Elképesztő energia megy bele olyan cikkekbe, amit senki nem fog olvasni!

Emellett persze azt is érdemes megemlíteni, hogy a tartalommarketing megtérülését mennyire nem mérik a cégek. Pedig erre van módszer és nagyon sok pénzt lehet spórolni a tervezéssel és annak visszamérésével. Én például éves szinten 20 millió forint körül spórolok a blogommal a SEO-val az Adwords költéshez képest.

4. Használd a fókusz kulcsszavakat – ahol csak lehet

Ezt érintettem az előző pontban már. A tartalmat az olvasóknak, és nem a keresőnek készítjük. Természetesen fontos, hogy egy fő kulcsszó megjelenjen a cikkben a megfelelő helyeken, de nem szabad túlzásba vinni. A kulcsszó túlhasználása, a keyword stuffing egy olyan technika, ami nem hogy pozitív hatással nincs a tartalomra, de inkább hátráltatja azt.

Nyugodtan lehet szinonimákat, vagy LSI (latent semantic indexing) kulcsszavakat használni, hogy elkerüljük a folyamatos szóismétlést, ha esetleg nem szándékosan említjük rengetegszer a kulcsszót a tartalomban.

Nagyon sok SEO szakértő által használt eszköz mutatja meg azt az értéket, hogy mekkora a kulcsszó sűrűsége (keyword density) egy cikkben, blogposztban. Ez a mutató önmagában nem káros, de azok a cikkek, amelyek konkrét keyword density értéket és sávot adnak meg, azokat 2018-ban szerintem nem szabad komolyan venni.

5. Használj meta kulcsszavakat

Az egyik legrosszabb SEO tanács, ami mai napig fel-felbukkan. Ha túl sok időd van, égesd nyugodtan. Ha hasznosan szeretnéd eltölteni, akkor inkább fordítsd másra az energiád. Ez a keyword stuffing egy olyan válfaja, amivel a nem látható tartalmat módosíthatjuk. Kvázi megmondhatjuk a keresőnek, hogy miről szól a tartalmunk, ezáltal milyen kulcsszavakra szeretnénk rankelni… Legalábbis így volt ez 15 éve, a keresők őskorában.

2009 óta hivatalosan sem rangsorolási tényező a meta kulcsszó – egy magára valamit is adó SEO szakértő ezt jól tudja. Egyszerűen a keresők ma már képesek értelmezni a szöveget anélkül is, hogy meta kulcsszavakat használna bárki a weboldalán. Ezért felejtsük el őket egyszer s mindenkorra!

Fontos, hogy nem szabad összetéveszteni a meta kulcsszavakat a meta címmel és a meta leírással. Utóbbi kettőnek igenis van szerepe a google keresőoptimalizálás területén – még ha nem is közvetlen. A Black Cab burger a tökéletes példa arra, hogyan ne csináljuk: ne a meta kulcsszavakat rakjuk a meta leírásba!

Ha pedig egy SEO szakértő szándékosan tanácsolja ezeknek a használatát, ráadásul akár elgépelt formában is, azt a SEO „szakértőt” azonnal ki kell rúgni. Ezt egy weboldal forráskódjában találtam 2017-ben:

A meta adatok között speciális szerepet töltenek be az Open Graph adatok, még akkor is  ezek SEO szempontból semlegesek. Mégis, ha ezek hibásak, én mindig jelezni szoktam. Közösségi médiában ennek nagy szerepe van és ritkán figyelnek oda erre. Például a Portfóliónál is érdemes lenne kicsit módosítani az OG leírást, hogy ne derüljön ki azonnal a szponzoráció, inkább a tartalomról adjanak bővebb információt. Az egyik cikkük során Facebookon furcsa szöveg jelent meg a megosztás alatt. Így megnéztem Facebook Debuggerben hogy milyen adatok vannak megadva a cikkhez. Ezt találtam:

6. Van egy több százas PBN-ünk – csatlakozz te is!

Ha a Google felfedez egy bloghálózatot, akkor keményen megbünteti. Akár algoritmikusan, akár manuálisan (manual penalty). Ennek ellenére nagyon sok SEO szakértő alkalmazza ezt a technikát, mert úgy érzik rövid- és középtávon többet nyernek vele mint veszítenek. A PBN-nel talán addig nincs is probléma, amíg az ott megjelenő tartalom nem vékonyodik el, hanem minőségi marad. Viszont tisztán linképítésre használni az egy black hat technika, ami hosszú távon kudarcra van ítélve.

Az a probléma a nagy PBN-ekkel is, hogy nagyon sok a rossz tartalom és a spammy linkek. Számtalanszor láttam, hogy (elméleti) ruhaüzlet honlapján jelent meg poszt a keresőoptimalizálásról. Ráadásul olyan tartalommal, ami közel sem állja meg a helyét. Ennek egyértelműen a linképítés a célja, azonban ha valaki ész nélkül csinálja, kockáztatja a domainjét és az ügyfeleit is. Könnyen össze lehet így szedni egy büntetést, ami után nagyon nehéz helyreállítani a weboldalt.

Van egy trükk, hogy sokéves domaineket vásárolnak SEO szakértők, vagy cégek, ahonnan linkeket adnak a saját fő domainjüknek. A régi weboldal hitelességét így próbálják meg átadni a saját oldaluknak.

Ha ez témában releváns és valódi tartalmat hordoz, akkor még indokolt is lehet, de általában nem ez szokott lenni a helyzet. 20-30-as Domain Authority körüli domaineket vesznek sokan, és utána random tartalommal töltik fel, vagy az egész oldalt 301 redirectelik egy másik domainre. 10-15 éve ez még működött, ma nem javaslom senkinek, hogy ezzel töltse az idejét.

Ha pedig már PBN-ek… az eddigi legviccesebb SEO reklámot is ezen a területen láttam. Egy cég autón hirdeti a Google szempontjából illegális tevékenységét. Értem hogy miért, de szakmailag szerintem nem túl bölcs megoldás…

7. Szerezz backlinkeket a közösségi médiáról

Nemrég találkoztam egy nagyon nagy (mindenki által ismert) cég vezetőjével, aki mesélte, hogy a SEO szakértő és csapata a weboldalának LinkedIn linkeket épít. És milyen sokat dolgoztak már rajta, de az eredményét nem igazán látja. A konklúzió az volt, hogy „a keresőoptimalizálás nem működik” – sajnos nem egyedi esetről van szó…

A hiteles és jó linképítés nehéz. Ehhez kétség sem fér. De amikor cégek átverik az ügyfeleiket akár tudatlanságból, akár szándékosan, az nagyon káros. Nem csak számukra, de az egész iparág számára. Linképítést csak megfelelő forrásból, jó ütemben és volumenben érdemes csinálni. Viszont a közösségi média nem számít klasszikus backlinknek, teljesen külön szoktuk kezelni.

A közösségi média oldalak nofollow linket adnak, amin a felhasználó átjön ugyan, de a Google nem számítja bele a rangsorolásba őket. Szóval lehet ilyen linkeket szerezni.

De ez nem SEO alapú linképítés – ez az ügyfél nettó átverése.

Extra tanács: elkel egy SEO szakértő, mielőtt kimegy élesbe a weboldal

A weboldal fejlesztését ne kezdd el egy SEO szakértő véleményének kikérése előtt. Akár csak 1 órára is érdemes bevonni egy szakértőt, ami anyagilag is megtérül, hiszen nagyon sok dologra fel tudja hívni a figyelmed, amit később nagyon drágán tudsz csak kijavítani. Vagy ha már nem vontál be menet közben SEO szakembert, mielőtt élesbe megy az oldal kérd meg, hogy írja össze a legdurvább hibákat, amit lát az oldalnál.

Nagyjából 3 hónapig figyeltem Magyar Nemzeti Kereskedőház új weboldalát, amikor kirakták élesbe. Látszott, hogy dolgoztak vele, de a meta adatai között igazi baki-aranybányára leltem.

Hol a meta cím, hol a meta leírás volt rossz. Néha magyar tartalom és url jelent meg az angol honlaphoz. Erősen érződött rajta, hogy egy “teszt” vagy “fejlesztési” verzió került ki élesbe. Pedig nagyjából 2-3 óra munkával ezeket bármelyik SEO szakértő kijavította volna…

Hogy kerüld el ezeket a hibákat?

A fenti hibák nagy része egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne – ha pedig nincs kedved vacakolni vele, akkor egy valódi szakértő bevonása segíthet. Itt azonban érdemes tudatosnak lenni: figyelj arra, hogy milyen szakemberrel kezded el a weboldalad építeni és előre mérd fel, hogy mire van szükséged és az mibe is fog kerülni.

Van egyáltalán szükséged SEO-ra? Illeszkedik a marketing stratégiába?

Vedd tudomásul, hogy a jó keresőoptimalizálás nem egyszeri feladat, hanem folyamatos, kitartó és konzisztens munka eredménye. A jó SEO nem olcsó, a rossz meg nem működik! Ha egy SEO szakértő nagyon olcsó szolgáltatást nyújt, akkor az legyen gyanús. Nagyon gyanús. Itt van például ez a hirdetés, amibe a minap futottam bele a Facebookon.

Szakmailag nehezen tudom értelmezni, hogy mit nyújt és ajánl. De abban se vagyok biztos, hogy ő érti egyáltalán. De ha kalandvágyó vagy, akkor tegyél bátran egy próbát. 🙂

Ha nem vagy ennyire bevállalós, akkor olyan SEO szakértőt bízz meg a munkával, aki tudja, hogy mit csinál. Mert másnál már eredményesen megcsinálta. És erről fel is tud referenciákat mutatni.

Nyugodtan olvass utána a témának, nagyon sok bejegyzést találsz arról, hogy mit kell tudnia egy jó szakembernek és ne félj tesztelni őt, mielőtt megállapodtok – a félkegyelmű SEO szakértő ugyanis több problémát okoz, mint amennyi organikus találatod lesz a munkájából!