A Javascript (JS) a HTML és a CSS mellett világ legelterjedtebb programozási nyelve, a weboldalak 98%-a használ Javascript-et – ma már lényegében minden weboldalon használatban van. Nem csak webes megjelenítésre használható, hanem lényegében bármi leprogramozható JS-ben is. Mivel a JS nem elsősorban megjelenítésre szolgáló nyelv, a HTML leírónyelvvel és a CSS-el közösen e triumvirátus a weben található weboldalak alapját képezi.
Alkalmazása
A JS-t ma főleg a DOM manipulálásra használják. A DOM a Document Object Model rövidítése, ami a látogató által látott oldal felépítését jelenti. Ennek a szerkezetének a manipulálására,adatok lekérésére, beillesztésére és megjelenítésére használatos a programnyelv. A HTML eredeti céljának megfelelően egy úgynevezett markup language, azaz leíró nyelv, ami semmi mást nem csinál, mint megjeleníti a más kódok által létrehozott tartalmat – lényegében egy megjelenítést társít az adatokhoz.
A JS ezzel szemben egy teljes értékű programozási nyelv, mely a dinamikus tartalmak megjelenítését teszi lehetővé a weboldalakon. JS-re alapul minden böngészőben futó játék, a média streaming, a login és a form funkciók, az analitikai kódok, a hirdetések követőkódja és a weboldalak elemeinek animációja is. A HTML és a Javascript nélkül ma a webfejlesztés elképzelhetetlen, hiszen a DOM manipulálás az alapja a modern webes élményeknek.
Története
A Netscape Navigator 1994-es megjelenése után gyorsan piacvezető lett, azonban a böngésző a betöltés után lényegében csak statikus tartalmat tudott megjeleníteni, a webfejlesztők részéről pedig egyre nőtt az igény a dinamikusan megjeleníthető tartalom iránt, ezért egy évvel a megjelenést követően a Netscape gy döntött, hogy scripting nyelvvel bővíti a lehetőségeket.
Így került 1995 szeptemberében béta verzióban a Netscape böngészőbe a LiveScript, mely a decemberi hivatalos release alkalmával már JavaScript néven mutatkozott be a nagyközönségnek. A Java-előtag már a kezdetek kezdetén zavart okozott a rendszerben, hiszen a szerveroldali JAVA már akkor is létezett; az elnevezés azonban semmiféle kapcsolatot nem takar s noha soha nem ismerték el, ez valószínűleg csak egy felemásan sikerült marketing fogás volt a Netscape részéről.
A Microsoft természetesen visszafejtette és JScript néven létrehozta a saját változatát, ami még csak véletlenül sem volt kompatibilis a JavaScript kódjaival – végül ez vezetett az internet hajnalán nagyon széles körben hazsnált „Best viewed in Internet Explorer” és „Best viewed in Netscape” feliartokhoz.
A 2000-es évek elejére a Microsoft dominanciája egyértelmű lett a böngészők piacán, így a JScript vált a de facto kliens-oldali standarddá. A hegemóniát a Netscape utód Firefox törte meg, mikor 2005-ben a nyílt ECMA standard felé fordulva csatlakozott az ECMA International projekthez és megkezdődött az ECMA for XML fejlesztése. Több ECMA verzió után és nem elhanyagolhatóan a Chrome térnyerésének köszönhetően végül a Microsoft is késznek mutatkozott az együttműködésre egy egységes standard kidolgozása kezdődött meg a böngésző gyártók részvételével.
A Javascript elsajátítása
A Javascript az egyik legegyszerűbb programozási nyelv, amit könnyen el lehet sajátítani – legalábbis az alapjait. Hátránya, hogy önmagában túl sokat nem ér, szinte mindig HTML-el és CSS_el együtt használják. Léteznek hatalmas, nagyon elterjedt Javascript library-k (könyvtárak) – ilyen például a JQuery, ViewJS, React, Angular vagy a szerveroldali NodeJS.
Tényleg rengeteg library kezelő és modul kezelő áll rendelkezésre, melyek ingyenesen elérhetőek, így a legtöbb funkciót nem szükséges lefejleszteni, hisz azok nagy valószínűséggel már léteznek a JS könyvtárak valamelyikében. Amit jelenleg Javascript gyűjtőnéven használunk ma, az lényegében ezeknek a – sokszor önálló brand-el bíró – könyvtáraknak a tartalma. A library-k kódjait nem használó, csak egyedileg írt JS kódokat tartalomazó oldalakat nevezi a szakma „Vanilla JS”-nek.
A programnyelv korlátai
Léteznek a Javascript-nek olyan furcsaságai, amik a kód fejlődéséből fakadnak; például nem szereti a típusokat – ellentétben a komolyabb programnyelvekkel – és ennek köszönhető például, hogy lehetővé teszi az úgynevezett SQL injekciós támadásokat. Biztonsági szempontból egyébként egyetlen progrannyelv sem tökéletes, a JS veszélyét pont az jelenti, hogy olyannyira elterjedt.
A Javascript-tel kapcsolatban az elérhető library-k mérete jelenti a másik olyan kérdéskört, ami a mai, sebességre oly érzékeny világban problémákat okozhat, ha kevésbé tapasztalt programozók erdeménytermékei túl sok ilyen kódot tartalmaznak.
Javascript az online marketingben
Ami dinamikus az online marketingben, az Javascript alapú. A pluginek, az egyedi funkciók kivitelezése, az animációk és a teljes méréstechnika JS-alapokon nyugszik, így a modern, adatvezérelt online marketing alapjának tekinthető ez a programnyelv. Nélküle az online marketing lényegében a web hajnalának állapotába térne vissza és mind a hetékonysága, mind az élményfaktora drasztikusan visszaesne.
Animációk
A legtöbb animáció ma Javascript-alapú, külön erre épült például a GSAP library. Léteznek ugyan már HTML5 animációk is a weben, mégis a Javascript egyelőre sokkal elterjedtebbnek számít animációs fronton is.
Összevetése Python-nal
A Python egy struktruált, objektum-orientált programnyelv, mely általános elterjedtsége miatt gyakran merül fel a Javascript alternatívájaként. Mindkettő használható ugyanarra, bár a Python-t inkább PWA-k és hardverközelibb feldatok megoldására szokták használni. Mások a kettő megkötései, például a Python szintaxisa kötöttebb és a learning curve-je exponenciális, azaz nehezebb elsajátítani. A Python versus Javascript kérdés azonban sokkal inkább hitvita – nagyon sok mindent meg lehet csinálni mindkét programozási nyelvben.
Webfejesztésnél alapvetően elkerülhetetlen a JS használata, ráadásul elképesztő mennyiségű infomráció áll róla rendelkezésre. Python-ban maga a tanulási folyamat tovább tart és a böngészők értelmezése szempontjából is kevésbé elterjedt, bár ugyanolyan több évtizedes múltra visszatekintő nyelvről van szó, mint a JS esetében.
Mi köze a JAVA programnyelvhez?
Ahogyan fentebb is említettem, a JAVA egy szerveroldali, objektumorientált programnyelv, melynek alternatíviái a Kotlin, a Scala és még egy sor más szerver-oldali programnyelv; a JAVA azonban valahol mindengyikek az alapját képezi. A JAVA és a Javascript elnevezés a Netscape marketing fogása, a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz, a JS elnevezés mindössze arra utal, hogy a complier-alapú JAVA tulajdonságaiból próbáltak kiindulni a kliens-oldali megoldás fejlesztése során.
A Javascript jövője
Jelenleg nem létezik olyan technológia, mellyel a Javascript teljes mértékben és általánosan kiválható lenne, így várhatóan ez a programnyelv még sokáig velünk marad. Amíg böngésző alapú a web működése, addig a JS része lesz a mindennapi böngészései élményeinknek.