Pszichológiai Technikák Olcsójánosok Ellen

“Mi minőségi terméket / szolgáltatást árulunk, de nem tudunk érvényesülni a sok Kókler miatt, akik olcsóbban adják a vállalhatatlan retek terméküket / szolgáltatásukat”

…bár annyi millióm lenne, ahányszor a piaci árverseny nyomásának harmatgyenge kifogását hallottam vállalkozóktól a siker elmaradására.

Amennyire 25 év vállalkozói tapasztalattal a hátam mögött meg tudom ítélni, szinte minden iparágnak megvannak az Olcsójánosai. Sokan a vállalkozás indítása után gyorsan meg is találják a Kóklerekben minden baj forrását és inkább ritkaságszámba megy, amikor egy vállalat menedzsmentje megfelelő stratégiával érdemben és tartósan meg tud küzdeni ezekkel az alacsony árral dolgozó /adócsaló / feketén foglalkoztató entitásokkal – és a növekedés útjára tud lépni.

Azoknak, akiknek ismerős a probléma, de még nem találtak megoldást rá, összegyűjtöttem azoknak a marketing pszichológiai technikáknak a sorát, amelyek segítségével le lehet győzni a Kókler / Olcsójános / Adócsaló / Feketéző konkurenciát.

Mielőtt azonban ezeket a technikákat sikerrel alkalmazhatnád, muszáj egy rövid pszichológiai alapozót tartanunk az árazásról, mert amíg abban a szent meggyőződésben élsz, hogy az ár egy igen jelentős tényező egy gazdasági tranzakció során, addig finoman szólva is múlt századi a közgazdaságtani képzettséged – úgyhogy vágjunk is bele…

Pszichológiai technikák alapozója

Talán az már senkinek nem újdonság, hogy a fogyasztók nem racionálisak – és nem csak B2C-ben nem, hanem B2B-ben sem azok. Mindegy, hogy az ügyfeleid cégek, vagy magánszemélyek, a vásárlási döntést végül mindkét értékesítési modellben pontosan ugyanolyan emberi agytekervények hozzák meg – mégpedig érzelmi alapon. Nem kérdés, hogy az árnak szerepe van a vásárlási döntés során,

csak épp nem azon a módon és nem olyan mértékben, ahogy a legtöbben azt hiszik.

Az ár köztudottabbik szerepe, hogy behatárolja a fizetőképes keresletet. Nincs az a marketing, mely Natuzzi kanapékkal képes megtölteni Magyarország összes nappaliját, S Mercedesekkel az összes garázst és soha nem lesz minden háztartásban Miele mosógép sem, mert a nagy többség egyszerűen vagy nem tudja ezeket megfizetni, vagy  pedig e termékeknek a megszerzése aránytalanul nagy nélkülözést jelentene számukra más olyan dolgok tekintetében, amik egyébként hasonló öröm-faktort képesek kiváltani náluk. Ugyanakkor, hallottad valaha a fent említett márkákat kóklerekre panaszkodni? A Gucci-t, a Louis Vuitton-t, vagy a Prada-t a kínai gagyi táskagyártókat hibáztatni? Nem, és nem véletlenül…

Igen, az ár valóban behatárolhatja a piacodat – de csak azért, mert drágább vagy a konkurenciánál, még korántsem biztos, hogy sikertelenebbnek is kell(ene) lenned, ugyanis az alacsony ár éppúgy behatárolja az Olcsójános versenytársad piacát, mivel szűkebb profitjukból ezek a vállalkozások nem képes annyit marketingre költeni, sem ugyanolyan szolgáltatást nyújtani, vagy épp az embereiket képezni, stb.

A másik fontos dolog

…az, hogy ár csak az érzékelt minőség kontextusában jelent bármit is a vevőnek. Vegyünk egy példát a hétköznapi életből: ha például az vállalkozói tudásodat szándékozol pallérozni egy jó könyv által, akkor a döntésedben szerepet játszik majd a szerző ismertsége és elismertsége, a könyv borítója, a vastagsága, az illusztrációk közérthetősége, az összefoglaló és esetleg a tartalomjegyzék – csupa olyan dolog, amit megfelelő pszichológiai technikák segítségével befolyásolhatsz.

Ugyanakkor számít, hogy az egyik 4 900 Ft a másik meg 6 900? Valószínűleg mindaddig nem, ameddig úgy érzed, hogy a 6 900 forintos kétszer, ötször, tízszer akkora értéket ad Neked. Amennyiben azonban az érzékelt minőség hasonló, akkor nyilván megveszed az olcsóbbat, csak hogy ne érezd magad baleknak. Egy dolgot biztosan nem tudsz megtenni a könyvesboltban téblábolva: nem leszel képes mindét könyvet az elejétől a végéig elolvasni, vagyis fogalmad sem lesz, milyen minőséget veszel – vélt minőséget fogsz látni, nem valódit, és vélt minőség alapján fogsz dönteni, nem pedig valódi alapján. Így van ez majdnem minden vásárlásnál a szappantól egy online marketing ügynökség több évre szóló milliárdos megbízásáig. Márpedig a vélelem pszichológiai technikák segítségével befolyásolható…

Na, ennyi alapozó után tényleg jöjjenek a konkrét technikák, hogy mit tehetsz, ha túl sok Olcsójános konkurenciád van:

Pszichológiai technikák

Figyelem fókusz technika

Háttér: Még az internet hajnalán készült az a felmérés, hogy egy matracokat értékesítő webshopnál A/B-teszteltek két fotót. Az egyik esetben az oldal kezdőképén pénzérmék voltak, a másiknál pihe-puha felhők.

A figyelem-fókusz technika arra a jelenségre épül, hogy minden emberi döntést nagyobb mértékben befolyásol egy olyan tényező, mely a döntéshozó figyelmének fókuszában van éppen a vásárlást közvetlenül megelőző időszakban.

Amikor a látogatók felhőt láttak, akkor a kényelemre fókuszáltak, amikor pénzérméket, akkor az árra. Amennyiben prémium terméked, vagy szolgáltatásod van, javaslom, hogy nézd át a vásárlást közvetlenül megelőző online, vagy fizikai környezet körülményeit, és teremtsd meg annak a tulajdonságnak a fókuszát, amivel épp el akarod adni a termékedet. Még érdekesebb tény, hogy minél erősebb ez a fókusz, annál szélsőségesebbek az értékítéletek a vásárlók részéről.

Így használd: A fókuszra építő pszichológiai technikák lényege, hogy a terméked, vagy szolgáltatásod megjelenítésénél (lehet ez weboldal, Insta oldal, szórólap, vagy egy prezentáció az ügyfélnek) vizuálisan és kontextuálisan arra a paraméterre fókuszáld a vevő figyelmét, amiben erős vagy. Ha drágán dolgozol, de mindig adsz számlát, akkor az elszámoltathatóságra, a jótállásra, vagy akár az adófizetési prudencia közösségépítő hatására. Ha magasabb árakon, de jobb minőségben dolgozol, akkor a tartósságra. Ha a versenytársad az Alsóbivalyborzasztói telephelyével tud olcsóbb lenni, akkor a gyorsabb kiszállításra és a kényelemre – és így tovább.

Különleges tulajdonságok hangsúlyozása

Háttér: Egy másik pszichológiai technika a kizárólag az alacsonyabb árral érvényesülni próbáló konkurencia ellen, amikor különleges terméktulajdonságokat kommunikálsz egy termékkel, vagy szolgáltatással kapcsolatban.

Ezen pszichológiai technikák megértéséhez képzeljünk el egy piacot, ahol az egyik paradicsom-árus kiírja, hogy Ő nem permetez a rákkeltő glifozáttal. A következő lépésben a vevők – bárhol is vásárolnak – minimum rá fognak kérdezni a glifozátos permetezésre, de egy részük simán csak vélelmezni fogja, hogy az olcsóbb paradicsom nyilván glifozátos is…

Hősünk másnap sem áll meg a pszichológiai technikák alkalmazásának rögös útján, és kiírja, hogy az Ő paradicsoma Coralina és Marmande keverék, amiben 30%-kal több a likopin – ugyanazzal a mozdulattal pedig 20%-kal megemeli a paradicsom árát. 

Bár az egyszeri vásárlóknak halvány lila fogtömése sincs arról, hogy, mi az a likopin és mire jó, az olcsóbb konkurensek helyett egy részük mégis megveszi majd a 20%-kal drágább paradicsomot, hiszen ezzel 30%-kal több likopint nyer (amiről nem tudja, hogy miért jó), ugyanakkor nem teszi ki magát a glifozát veszélyének (amiről tegnap hallott életében először)… és így tovább. A versenytársak először folyamatos magyarázkodásra készülhetnek, majd a tehetősebb vevők elvesztésére. Mi történt?

Az történt, hogy paradicsom árus hősünk hiteles(nek tűnő) információforrássá vált a konkurenciával szemben, ezért a glifozátos, likopinos és egyéb átverésektől rettegő vevők mind tőle vásárolnak – amennyiben pénzügyileg azt megtehetik. Amennyiben nem csalódnak a “minőségi” termékben, fellép bennük – minden más emberhez hasonlóan – saját vásárlási döntésük igazolási igénye, ezért elkezdik mondogatni a családnak, meg a szomszédnak, hogy bizony ők a Józsitól veszik a paradicsomot, mert glifozát, meg likopin…

Amennyiben Józsi konzisztensen jó minőségű és hasznos információkat nyújt a vásárlóknak a paradicsomról (receptek, paradicsom-hazaszállítási tippek, stb.), és felturbóza ezeket a fentebb leírt pszichológiai technikák sorával is, akkor egy idő után a maga piaci szegmensében brand-é válik. Ekkor a saját vásárlói biztosította magasabb hosszútávú ügyfélérték lehetőséget nyújt Józsi számára, hogy a drágábban megszerezhető vevőket is elcsábítsa, így – ha képzett üzletember -, akkor például hirdetni kezd, míg az olcsójános versenytársainak erre a szűkebb profit-margin és az alacsonyabb LTV miatt nem lesz lehetősége.

Így használd: Ezek a szofisztikáltabb pszichológiai technikák csak inbound marketinggel működnek igazán jól és lényegében bármilyen vállalat használhatja őket, ha elindít egy minőségi céges blogot. A saját online felületen aztán kedve szerint edukálhatja mindenki a piacát a termékének, vagy szolgáltatásának minden olyan részletéről, melyre a versenytársak nem fektetnek kellő hangsúlyt.

Beetető termék / szolgáltatás

Elméleti háttér: Tőlünk nyugatabbra lévő bevásárlóközpontokban tucatszámra lehet látni promóciós pultokat, ahol ingyen termékmintákra építő pszichológiai technikák fogadnak bennünket. Az éttermek előtt sem ritka, hogy különböző falatkákkal kínálják meg az arra járókat és nincsenek megsértődve, ha ennek ellenére sem mennek be az étterembe – vajon miért?

A válasz egy általánosan jellemző emberi viselkedési mintában keresendő, ez pedig a viszonosság.

A viszonosság elve azt jelenti, hogy ha kapunk valamit, akkor tudat alatt igényt érzünk arra, hogy azt viszonozzuk. Ha elfogadtuk a falatkát és éppen kajálni készült a Család, akkor nagyobb eséllyel megyünk be az adott étterembe. Aki a falatkák után sem megy be az étterembe, az nagy valószínűséggel másik vendéglátó helyre sem fog, így a falatkák igazából a járókelők és az éhes járókelők elválasztására szolgálnak.

Így használd: A viszonosságra épülő pszichológiai technikák lényege, hogy adj valamit a reménybeli vásárlóidnak ingyen, ami valódi értéket képez számukra. Az online világban ez jellemzően egy lead mágnes. Ha a konkurenciádnál magasabban árazol, akkor lesz egy olyan határ-profit margin, ahol ennek az ingyenes „ajándéknak” a létrehozásával a versenytársad nem lesz képes anyagilag lépést tartani, különben már veszteségbe fordulna.

Horgony-árazás

Elméleti háttér: A horgony-árazás a pszichológiai technikák egy nagyon régi fajtája; lényege, hogy egy adott terméket, vagy szolgáltatást az értékesítést megelőzően jóval magasabb árkategóriába pozícionálunk. A konkrét használatnak ezer meg egy módja van, a sima kedvezménytől az Arieli-hatás használatáig. Ennek a technikának az egyik Nagymestere Steve Jobs volt, ezen a videón élőben megnézheted, hogyan is kell horgony-árazni egy prezentációban (1.06 – 1.26 perc között van a lényeg).

Így használd: Ha kipróbálnád a horgony-árazást, akkor mindenekelőtt ne feledd, hogy a vevő által érzékelt értéknek ilyenkor nem a végső árral, hanem a horgony-árral kell kontextusban lennie! Magyarul hiába írod ki egy kanapéra, hogy másfél milla, majd húzod át és hirdeted büszkén, hogy csak ma csak neked csak 250 rugó, ha ezt egy alulfűtött, roskadozó, faluszéli bútordiszkontban teszed, akkor nem fog működni az egész, mert teljesen hiteltelen lesz a horgony-árral a teljes kontextus.

Decoy-effektus

Elméleti háttér: A Decoy-hatás lényege az egyszerű, bináris választások befolyásolása egy előnytelen harmadik opcióval. Ez a videó pontosan elmagyarázza, hogy milyen ár-pozícionálással lehet rávenni az embereket a moziban a legnagyobb pattogatott kukorica megvásárlására – még akkor is, ha drágának tartják és akkor is, ha nincs is rá szükségük.  A pszichológiai technikák közül ez az, ami ugyan saját márkás prémium termékeknél nem működik, mégis hatásosan tudod alkalmazni az olcsójános konkurencia ellen, mégpedig ezért:

Amikor a termékedben, vagy szolgáltatásodban bármilyen upsell opció van (felszereltségi szintek, változatok, eltérő méretek), akkor a decoy-effektus alkalmazásával komoly árbevétel növekményt tudsz elérni, míg az olcsójános versenytársad nem lesz képes ilyen automatikus upsell-re, mert  az ő kommunikációjának központjában pont, hogy az alacsony árak állnak. Ha a magasabban árazott opciókat promótálná, akkor pont a versenyelőnyét veszítené el.

Így használd: Simán csak vizsgáld felül az árazásodat és teremtsd meg a decoy-hatást az egyes opciók kiegyensúlyozásával és egy közbülső, kedvezőtlen ál-alternatíva megadásával. Nem csak termékvariációkkal működik, hanem bármilyen plusz kiegészítő értékesítésével is. Csempéhez a ragasztó, szoftverhez a beüzemelés / tanácsadás, de ugyanezt a decoy-hatást felfedezheted autókereskedők árképzésénél is…

Pszichológia technikák összefoglalása

Amikor a Kóklerekre kened a növekedés elmaradását, olyankor általában az történik, hogy az egód talált egy kényelmes kifogást a hiányzó branding-edre, a vacak marketingedre, vagy a generálisan rossz piacmeghatározásodra. Olyan van, hogy rossz piacot célzol, és ezért vagy üzletileg sikertelen, de olyat én még nem láttam, hogy prémium terméket, vagy szolgáltatást ne lehetett volna eladni a megfelelő pszichológiai technikák rendszerét alkalmazó marketinggel egy olyan piacon, ahol amúgy a kereslet létezik rá.

Ne ess ebbe a hibába, mert ez bármelyik vállalkozásnak korai halált, de minimum sok év szenvedést jelent. Nem a kókler, áfacsaló, olcsójános, gagyi konkurencia miatt vagy sikertelen, hanem azért nem vagy képes tarolni a piacon, mert hiányzik a márkaismertséged, rossz az ár-pozícionálásod, rossz piaci szegmensre célzol, vagy egyszerűen csak nem vagy képes bemutatni a saját terméked, vagy szolgáltatásod prémium voltát, vagyis az ár és az érzékelt érték kontextusában valóban túlárazott a terméked, márpedig arra nem lehet hosszú távú bizniszt alapozni, hogy több pénzre húzod le az ügyfeleidet, mint amennyi értéket adsz nekik… A marketing pszichológia abban nem fog segíteni, hogy érdemtelenül gazdagodj meg, de abban igenis segíthet, hogy kemény munkával az olcsójános versenytársaid fölé kerekedj!

Sok bátorságot kívánok a fenti technikák sikeres alkalmazásához, még több árazási pszicho trükköt itt találsz és nagyon-nagyon örülök minden hozzászólásnak! Ha tetszett a cikk, kérlek, honoráld a munkánkat egy megosztással – előre is hálásan köszönöm! 🙂