ELŐSZÓ
Az online B2B marketing kurzus anyagához
Ennek az oldalnak a tartalma megegyezik a 7Digits 6 napos, ingyenes webshop marketing email kurzusának tartalmával, melyet a kurzust korábban elvégző szakemberek számára tettünk nyilvánossá – a formátumból adódó minimális módosításokkal. Ennek megfelelően az alábbiakban közölt tartalom a webshop indítás módszereiről rettenet hosszú és egyben olvasásra csak a legkétségbeesettebbeknek ajánlott. Amennyiben – immár több, mint tízezer marketing szakember, vállalkozó, webshop tulajdonos és felsővezető kollégához hasonlóan – inkább 6 nap alatt, darabokban végeznéd el ezt a kurzust, javasoljuk, kattints az alábbi gombra:
Ha mégis belevágnál, vagy simán csak újraolvasnád, akkor íme, a webshop indítás kurzusunk teljes anyaga:
WEBSHOP MARKETING KURZUS
Írta és szerkesztette: Dr. Kádas Péter
GAZDASÁGI ALAPOK
E-kereskedelmi kurzusunk legelső részében fussuk át a gazdasági alapokat, mert minden további rész ennek a gazdasági logikának a megvalósítására fog épülni. Egy százas szög egyszerűségével fogom kezdeni, de ígérem, a végére bőven lesznek komplexebb összefüggések is.
Az alapok
Egy webshop sikerét alapvetően hat elsődleges teljesítmény-indikátor (szaknyelven KPI, Key Performance Indicator) határozza meg, melyeket havi bontásban szoktunk vizsgálni:
Az árbevétel (angolul GMV, azaz Gross Merchandise Volume) és a vásárlók száma teljesen triviális mindenki számára, ezek hányada adja meg a harmadik mutatót, az átlagos kosárértéket:
Nettó árbevétel / Vásárlók száma = Nettó átlagos kosárérték
Ezeken felül még elsődleges mutatószám az átlagos árrés, de az utolsó kettő lesz számunkra az igazán izgalmas:
Merthogy…
Van két olyan mutató, amit a magyar webshop tulajdonosok elvétve nézegetnek, pedig ha van kulcsa a sikernek, akkor ezek azok: Az egyik a CAC (Ügyfélszerzési költség, vagy angolul Customer Acquisition Cost), vagyis az az átlagos összeg, amit egy vásárló megszerzésére fordítasz.
Lényegében a marketingköltséged nem beruházás és nem licenc (1) jellegű része osztva a vásárlók számával. Nem tévesztendő össze a CPA-val, ami a Cost per Acquisition rövidítése, és az új látogatók árát fejezi ki (míg a CAC az új vásárlókét).
A másik nagyon fontos szám – és itt véget is ér a száraz alapozás – az LTV, vagyis az ügyfélérték (Lifetime Value), ami arról mesél, hogy egy vásárló mekkora összeget fog otthagyni a webshopodban hosszabb távon (az elején számolhatod 12 hónapra, később, amikor már vannak adataid, akár 2-3-5 évre is – a piacod sajátosságaitól függően).
Példák
A CAC-LTV páros annyira fontos az e-kereskedelemben, hogy nézzünk is rá egy példát:
Tegyük fel, hogy a kifli.hu csak és kizárólag hirdetésből szerez új vásárlókat (ez persze nem igaz, de most egyszerűsítsünk a példa kedvéért). Egy új látogatót 600 forintért visznek az oldalra (CPA = 600 Ft) és minden huszadik fog vásárolni, így ebben az esetben
600 x 20 = 12 000 Ft a CAC, vagyis az ügyfélszerzési költségük.
(Húsz látogatót termeltek a hirdetések, egyenként 600 forintért, ebből 19 köszönte szépen és továbbállt, a maradék egy látogató azonban vásárolt.)
Egy átlagos vásárlás értéke mondjuk 15 000 Ft (ezt hívjuk ugye átlagos kosárértéknek) és aki egyszer vásárol a kifli.hu oldalon, az 50% valószínűséggel még tízszer fog vásárolni a következő egy év során. Az LTV, vagyis az ügyfélérték ekkor
15 000 + 10 x 15 000 x 0.5 = 90 000 Forint.
Vagyis a példában szereplő kifli.hu-nak minden egyes új vásárló 12 ezer forintba kerül (ez a CAC) és 90 ezer forint árbevételt ér (ez az LTV). Biznisz a köbön – illetve nem…
A gyakorlatban a “hirdetek, eladom, dől a lé” típusú e-kereskedői stratégia nagyjából 2017 óta már itthon sem működik, tőlünk nyugatabbra pedig ezt a szemléletet nyugodtan irányítsd át az esélytelen.hu-ra.
Az együgyű hirdetősdi azért nem működik, mert az e-kereskedelmi piacok többségén már itthon is növekvőben a verseny, így a legtöbb sikeres szereplő különböző marketing- taktikákkal megemelte a vásárlók LTV-jét, és ez, illetve különböző középtávú technikák, amikről majd holnap lesz szó, lehetőséget biztosítanak számukra, hogy magasabb licittel hirdessenek, vagyis, folyamatosan olyan magasan tartsák a hirdetések díjait, hogy az a kisebb, alacsony LTV-vel bíró szereplőknek már ne érje meg.
Ha a kiflinek 90 ezer forintot ér egy vásárló, Neked pedig csak 30-at, akkor a kifli.hu marketingesei vihogva túllicitálnak téged az online hirdetéseknél, akár a teljes árrésedet is meghaladó ügyfélszerzési költséget is simán bevállalva, és páholyból nézik végig, ahogy kiszárad a boltod. És ez majd’ minden kompetitív piacon így van már Magyarországon is, nemhogy a nagyobb nyugati országokban…
De akkor mit lehet tenni?
Azt lehet tenni, hogy már a webshopod indulásának másnapján (leginkább kora reggel, de mindenképpen délelőtt) rendkívüli körültekintéssel elkezded csökkenteni az ügyfélszerzési költséget és növelni az LTV értékét – azokkal a technológiai, tartalmi és egyéb marketing megoldásokkal, amikről a holnapi taktikai fejezetben fogsz többet megtudni.
Most felmerülhet benned az a remek kérdés, hogy ha a hirdetgetés önmagában nem működik, neked pedig az induláskor a hirdetésen kívül nem túl sok egyéb lehetőséged lesz a forgalomterelésre, akkor vajon nem leszel-e eleve veszteségre ítélve?
A válasz az, hogy nem, mert a piac ügyfélszerzési költség szempontjából sem homogén. Vannak olcsóbban és vannak drágábban megszerezhető ügyfelek, és a megfelelő stratégia mentén az induláskor meg tudod találni az előbbieket, és különböző technológiai, tartalmi és üzleti innovációk révén fel tudsz nőni oda, ahol már a drágábbak is meg fogják érni neked – ehhez azonban technológiára lesz szükséged. Hogy milyenre, azt a harmadik leckében el fogom magyarázni.
Másodlagos metrikák
A profi marketingesek persze nem elégszenek meg a fenti öt elsődleges teljesítmény-indikátorral, hanem sok-sok másodlagos mutatót is használnak, úgy, mint például a látogató/vásárló arány, a kosárelhagyások aránya, a kosárba tétel aránya, az új és visszatérő látogatók aránya, a csatornákra lebontott konverziós arány, …, ROI (Return on investment), ROAS (return on ad spending) stb. – nem untatlak a száraz felsorolással, ezekből a legtöbbet később még úgyis elő fogjuk venni a negyedik fejezetben, – ezen a napon ugyanis a nyerő stratégiáról lesz szó.
De térjünk vissza
…a CAC és az LTV összefüggéseire, mert ez a kulcsa minden webshop sikerének, ráadásul e két mutatóból egy profi marketinges úgy olvas, mint indián sámán a csirkecsontokból.
E két mutató határozza meg például a növekedési potenciálodat egy végtelennek feltételezett piacon – márpedig az e-kereskedelem egy folyamatos növekedési kényszer alatt működő biznisz, így nagyon nem mindegy a növekedés üteme sem.
A CAC ezen felül amolyan realitás-szemüveg is: minden más e-kereskedelmi metrika csak ezen keresztül értelmezhető igazán jól. Nézzünk három villámgyors példát arra, hogy hogyan mesél egy hozzáértőnek a CAC értéke:
Példák a CAC alkalmazására
Első példa: Induló webshopnál (tehát kizárólag fizetett forgalmat feltételezve) a teljes hirdetési büdzsédet elosztva a CAC értékével, máris megkapod a kiszolgálható piac vásárlók számában kifejezett méretét (angolul: SOM, azaz Serviceable Obtainable Market). Ezt összehasonlítva a teljes kiszolgálható piaccal, máris megvan a pillanatnyi piaci részesedésed is.
Második példa: Az ügyfélszerzési költség a piac méretének kontextusában is fontos mutató: Kicsi és kompetitív piacon például a magas CAC azt mutatja, hogy további hirdetgetéssel nem sokra fogunk menni. Kicsi piacon ugyanis a gyorsan emelkedő CAC felzabálná az árrésedet – ez a toxikus növekedés iskolapéldája, ilyenkor más taktikákhoz kell folyamodni.
Harmadik példa: mindig érdemes vetni egy pillantást az LTV / CAC arányra is, ugyanis ennek 3 alatti értéke egy olyan árazási, vagy működési hibára utal, amit érdemes tovább nyomozni, ha hosszabb távon is növekedési pályán akarunk maradni.
Hirdetési túlsúly a CAC szemüvegen keresztül
A fentiek alapján már valószínűleg érted, hogy amikor egy webshop tulajdonosa /vezetője / marketingese / ügynöksége addig jut el fejben, hogy fix büdzséből próbál minden áldott hónapban egyre több és több vásárlót kifacsarni, akkor az erőforrásait lényegében a CAC rövid távú, ráadásul egyre inkább marginális mértékű optimalizálására fordítja, miközben könnyen lehet, hogy három gyógypedagógiailag is jóváhagyott mozdulattal duplázhatná az LTV-t – és ezen keresztül a középtávon számolt nyereségét is, vagy nyithatna más csatornák felé az akvizíciós források diverzifikálásának céljával.
Más szavakkal: egy lyukas vödör fölött próbálja mosdószivacsként facsargatni a rézből készült, bágyadtan csöpögő kerti csapot, miközben a mögötte duzzadó slagon trónolva sopánkodik a semmirekellő marketingeseken…
A másik végletből is látni szép számmal: magas árrés, de alacsony LTV / CAC arány mellett a profittól megrészegült főnök úr all-in-t tol a hirdetési büdzsére, hogy aztán (figyelem, megtörtént eset következik) havi félmillió dolláros (igen, jól olvastad) hirdetési költésnél döbbenjen rá, hogy az időközben az egekbe szökő CAC miatt igazából abból él, hogy vasárnap zárva tart…
Csináld inkább így
Ahogyan azt majd a negyedik leckében látni fogod, az LTV / CAC hányados szélesre nyitása mellett a PPC költések ciklusokban történő, szabályozott növelése szinte állandó feladat az e-kereskedelmi marketingben, csakhogy ezt valahogy úgy kell összehozni, hogy közben profitot is termeljünk, sőt, középtávú taktikákra is maradjanak források.
Ehhez kiegyensúlyozottan növekvő, többcsatornás vevőszerzés (szaknyelven: akvizíció) szükséges, amit előrelátóan megtervezett és professzionálisan kivitelezett e-kereskedelmi marketing taktikákkal tudunk elérni. Hogy mik ezek a taktikák és hogyan működnek, azt a következő leckében részletesen el fogom magyarázni.
Hivatkozások, források és segédletek
[1] A licenc-et én sz-el írtam volna, de a szerkesztőm hajthatatlan volt…
Meggyűlt a bajod valamilyen szakkifejezéssel? Segítünk:
A WEBSHOP MARKETING TAKTIKAI RÉTEGE
Most, hogy már ismered az elsődleges metrikákat, valamint a CAC és az LTV legfontosabb összefüggésein keresztül azt, hogy mit kellene csinálnod, rá is térhetünk a hogyan kérdésére. Ma a leggyakoribb e-kereskedelmi marketing- taktikákat fogjuk elemezni, hogy profi eszköztár álljon rendelkezésedre a növekedéshez. Vágjunk is bele:
Taktikákról általában
A B2C online marketingben háromféle taktikát szoktam megkülönböztetni aszerint, hogy milyen távlatban számíthatsz megtérülésre belőlük: rövid, közép- és hosszú távú taktikákat. Ezeknek a viszonyára hoztam is neked bemelegítésnek egy hétköznapi példát:
Tegyük fel, hogy holnapután lesz életed randija; legbelül érzed, hogy ez sorsdöntő lehet, így szeretnéd nagyon odatenni magadat. Milyen opcióid vannak?
Elmész fodrászhoz – az ápolt külső alap, anyagilag sem rokkansz bele, ez jó ötlet. Néhány új ruhadarab, vagy egy nagy alvás ugyancsak működhet, elvégre jól akarsz festeni.
Konditeremnek – amit utoljára öt éve láttál (kívülről) – van értelme? Az égvilágon semmi, ugyanis két nap alatt legfeljebb az izomláz lesz meg, a beach body biztosan nem. Művészettörténeti gyorstalpaló, hogy műveltebbnek tűnj a randin? Két nap alatt? Álmodban… sem!
OK, akkor most csavarjunk egyet és tegyük fel, hogy a randid nem holnapután, hanem hat hónap múlva lesz. Fodrász? Értelmetlen – addig pont még hatszor nő ki a hajad. Új szerelés? Hülyeség – addigra pont ellenkező évszak lesz. Konditerem? Igen, ez működhet: hat hónap alatt, ha keményen dolgozol, láthatóan jobban fogsz kinézni. Művészettörténet? Ez is jó: ha elvégzel egy három hónapos privát gyorstalpalót, sokat olvasol, bejárod a múzeumokat, akkor egy fél év alatt akár fel is szedhetsz használható ismereteket egy-egy területéről…
Na, pont így működnek a taktikák az e-kereskedelemben is: a rövid távú taktikák apró, rövid távú előnyöket eredményeznek, a közép- és hosszú távon megvalósítható taktikák hatása jelentősebb, de ezeket csinálni kell, és nem fogod látni az eredményüket azonnal.
És hogy mikor van a “randi” a vásárlóiddal az e-kereskedelemben?
Minden Áldott Nap!
…akár több száz alkalommal is; holnapután és hat hónap múlva egyaránt – úgyhogy térjünk is rá a konkrét taktikákra:
Rövid távú taktikák
A rövid távú taktikák azok, amik szinte azonnal javítják a webshop teljesítményét, de egyszeri alkalmak az optimalizálására, hosszabb hatásuk nincsen.
Ide tartoznak például a hirdetések: ha megduplázod a Google Performance Max (Régi nevén: Smart Shopping) hirdetésekre költött büdzsét, akkor azonnali eredményre számíthatsz. Ugyancsak rövid távú taktika minden konverzió-optimalizálási lépés is: ha például az átlagos 69.8 %-os (1) kosárelhagyást egy exit-intent felugró ablakkal meg pár egyéb ravasz taktikával lecsökkented mondjuk 54.5 %-ra, akkor az árbevételed rögtön közel 150%-ra emelkedik (100 / (1 – 69.8%) x (1 – 54.5%)).
Vicces kis adalék
Ha azt mondom egy webshop tulajdonosnak, hogy jól mennek a hirdetések, a számok azt mutatják, hogy lehet havi 2500 dollárral többet költeni, mert profitábilis lesz, akkor az emberek szó nélkül tolják be az emelt összeget – még egyszer mondom: havonta.
Ezzel szemben, ha azt mondom a döntéshozónak, hogy költsön egyszeri 2500 dollárt (újra jelzem: egyetlen egy alkalommal) a konverzió optimalizálására, aminek pont ugyanez a 150%-os növekedés lesz az eredménye, akkor addig halogatja a döntést, amíg csak tudja…
Ugyancsak a rövid távú taktikák közé tartoznak még a technikai SEO bizonyos részei (például a sebesség optimalizálása), a promóciós kampányok többsége, illetve a marketing-automatizáció néhány taktikája: kosárelhagyás, upsell e-mailek, welcome e-mail kampányok stb. – lényegében bármi, ami azonnal hoz a konyhára, de amint abbahagyod, addicionális távlati hatása nincsen.
A rövid távú taktikákat egy csomó mindenre lehet használni: termőre fordítják az épphogy csak elindult webshopot, ki lehet velük mozogni a holt szezont, kisöpörni a készletet, szélesíteni a vásárlói kört, új piacokat nyerni, konverziót helyre rakni stb.
Aki azonban csak rövid távú taktikákkal operál (a példánkra visszautalva: fodrászhoz járkál), az egy idő után versenyhátrányba kerül azokkal szemben, akik már jó ideje alkalmaznak közép- és hosszú távú taktikákat is (a randi példával élve: művelődnek és közben veszettül sportolnak), méghozzá ezért:
Ha X webshop középtávú taktikákat is alkalmaz, Y pedig nem, akkor X 18-24 hónapon belül annyira alacsony CAC és oly magas LTV értékekkel fog bírni, hogy keresztben lenyeli a versenytársát. Épp ezért élet-halál kérdése egy webshop tulajdonos számára, hogy megértse, muszáj középtávú taktikákat is alkalmaznia, még akkor is, ha ezek nem térülnek meg azonnal. Lássuk, mik is ezek:
Középtávú taktikák
Az ide tartozó taktikák beruházásnak is tekinthetők. Többnyire nem eredményeznek azonnali forgalomnövekedést, vagy ha igen, akkor sem olyan mértékben, hogy az indokolná a költségeiket. Gyakran indirekt hatásúak, középtávú megtérülésük azonban többszöröse annak, amit rövid távú reszelgetéssel el lehet érni.
A legismertebb középtávú taktika az organikus (keresőkből származó ingyenes) forgalom növekedését célzó tartalomfejlesztés és SEO (magyarul: keresőoptimalizálás), ami üzleti szempontból az átlagos CAC csökkentését célozza. Mindent elmond a közép- és hosszú távú taktikák erejéről, hogy az amerikai webshopok három vezető forgalmi forrása a direkt, az e-mail és a keresőkből származó ingyenes forgalom (2) – tehát nem a hirdetés!
Így már talán érthető, miért nézek Bud Spencer-nyire összehúzott szemekkel, amikor azt erőlteti egy friss webshop tulajdonosa, hogy Ő márpedig “SEO-s” (értsd: ingyenes) forgalmat akar, nem pedig fizetettet. Az egyik ugye rövid-, a másik középtávú taktika… A fizetett forgalommal tűpontosan be lehet lőni a célcsoportot, de skálázni csak akkor tudom az értékesítési volument, ha valamilyen középtávú taktika (itt például SEO) révén közben alacsonyan tartom az átlagos CAC-ot. (A negyedik, stratégiáról szóló leckében ezt a kérdést nagyon részletesen fogjuk tárgyalni.)
Ugyancsak középtávú taktika például az e-mail automatizmusok azon halmaza, ami a vásárlási élményt növeli: míg egy upsell automatizmus, vagy hírlevél azonnali eredményt produkál, addig egy vásárlói visszajelzést kérő e-mail szekvenciából, egy úgynevezett replenishment (fogyó termék pótlására ösztönző) automatizmusból (3), egy szülinapi kupon automatizmusból, vagy egy ehhez az e-mail-kurzushoz hasonló oktató anyagból egy árva fillér sem fog bejönni rövid távon.
Az ismételt vásárlás arányát és a kosárértéket – ezeken keresztül pedig az LTV-t – azonban az ilyen középtávú taktikák érezhetően megemelik, épp csak nem azonnal, hanem majd hónapok múlva, vagy akár egy éven túli időtávon.
Középtávú taktikának tekinthetők még a piaci edukáció bármilyen megoldása (e-book, kvíz, oktatóvideó), vagy az online szolgáltatások, amilyen például a fashion iparágban a visszaküldési arányt mérséklő interaktív méret-kalkulátor.
(Persze feltehetsz egy nyüves PDF-et is a méretekkel, de ha a versenytársad úgy csinálja meg, mint az Untuckit, a Monki, vagy az Abercrombie, akkor egy idő után nála kisebb lesz a visszaküldési arány, azaz nála kinyílik az LTV / CAC olló, nálad pedig egyszer csak “este van, este van, ki-ki hazamegyen”, és sötéten bólogat a mínusz a hegyen…)
Ugyancsak középtávú taktika egy, a checkout oldalon elhelyezett videó, – tartalmától függően – az influencer marketing, vagy a mély-perszonalizáció.
Hosszú távú taktikák
A hosszú távú taktikák közé tartozik minden, ami
- Márkát épít
- Vásárlói lojalitást növel, vagy esetenként olyan dolgok is, amik a
- Webshop back-office működési hatékonyságát javítják.
Ezek a taktikák lassan – jellemzően évek, vagy akár évtizedek alatt – képesek kifejteni hatásukat, ezért majd’ minden webshop-tulajdonos teljesen kihagyja őket az online marketing mixből – pedig nem szabadna…
Bár a hagyományos branding eszközök (TV hirdetés, PR, masszív display kampányok, mega-influencerek) tényleg úgy passzolnak az átlag magyar webshop-tulajdonos pénztárcájához, mint ipari áram a gyermekpszichológiához, teljesen elhanyagolni a hosszú távú taktikákat nagyon sokba kerülő hibának számít.
Főleg azért van ez így, mert a márkaérték biztosította bizalom, a vásárlók lojalitása és a működési hatékonyság innovációi azok a tényezők, amik a piac változásai (például egy gazdasági válsághelyzet) során felszínen tudnak tartani egy vállalkozást – míg a többiek tönkremennek. Márpedig egy válság által simára gyalult piacon lehet csak igazán növekedni… 😉
Olyan egyszerű dolgokkal is lehet márkát építeni, mint egy-egy jótékonysági cél felkarolása, folyamatos fejlesztések egy zöldebb működésért, munkahelyi programok bevezetése, speciális körnek szóló rendezvények, szakkifejezések szótára, stb.
A hosszú távú taktikák közül más és más illeszkedik a saját márkás webshopokhoz és a multibrand webáruházakhoz, és mivel ezek hosszú távú költségeket is jelentenek, nehezen mérhetőek, és csak hosszú távon térülnek meg, így e taktikákat minden esetben profi ügynökséggel, vagy márkaépítésben gyakorlott marketingvezető irányítása alatt érdemes csinálni.
Mikor melyiket
Az e-kereskedelmi taktikák közül célszerű a rövid- és középtávú taktikákkal kezdeni és később beemelni egyre több hosszú távú taktikát a mixbe. A holnapi leckében részletesen levezetem majd, hogy például a marketing automatizáció miért kötelező, azt pedig, hogy a keresőoptimalizálással miért kell kezdetektől fogva foglalkozni, azt talán a fentiek alapján már magad is érted… (azért, mert csökkenti az átlagos CAC-ot: mivel megnő az ingyenes, organikus forgalom, így a fizetett forgalom relatív súlya változatlan büdzsé mellett is csökken.)
Csakhogy…
Nem minden taktika valósítható meg minden webshopnál. Azt, hogy ki milyen taktikai étlapról dolgozhat, alapvetően a webshop motor és az azt kiegészítő martech megoldások határozzák meg. Tegnap átbeszéltük a mit kérdését, és épp most értél a végére a hogyan fejezetnek. Holnap következik a mivel rész: webshop motorok és martech eszközök az üzlet kontextusában.
[1] Baynard Study
[2] Big Commerce Online Shopping Statistics
[3] A korábban rendelt termék valószínűsíthető fogyása alapján küldött, az újrarendelésre biztató e-mail-szekvencia.
[4] A technika részletes leírása
WEBSHOP MOTOROK ÉS MARTECH ESZKÖZÖK AZ ÜZLET KONTEXTUSÁBAN
Remélem, a tegnapi taktikai étlap meghozta a kedvedet az e-kereskedelem szofisztikáltabb működtetéséhez. Immár tudod, hogy mit kellene csinálni és azt is, hogy hogyan – ma megbeszéljük azt, hogy mivel tudod ezt megcsinálni, azaz átvesszük a technológiai részt, mert ezen nagyon sok múlik. Vágjunk is bele:
A webshopok szíve… és egyéb belsőségek
Minden webshop egy kereskedelmi szoftverre, az úgynevezett webshop motorra épül. A hazai kínálat legismertebb szereplői a Shoprenter és az Unas, a nemzetközi mezőny millió játékosa közül a teljes világpiac 23,4%-át [1] kitevő WooCommerce-ről, a high-end kanadai Shopify-ról, a Squarespace-ről, a PrestaShop-ról, az OpenCart-ról és a Magento-ról (új nevén Adobe Commerce) már biztosan hallottál, hogy a rengeteg egyedi webshop motorról ne is beszéljünk.
A technológiai háttér azonban a motornál nem ér véget. Bár a fizetési kapu, a szállítási megoldás és a számlázás hármasa minden webshopnál kötelező elem, ezek marketing szempontból most nekünk kevésbé fontosak – az ügynökséged kívülről fogja fújni, hogy melyik webshop motorhoz melyik kombót ajánlja.
Marketing oldalról is vannak azonban további, rendkívül fontos kiegészítő technológiák, amiket nem hagyhatsz ki: ma már alapfeltétel az e-mail marketing automatizáció, a szegmentációra képes popup megoldások, az integráció árösszehasonlító oldalakkal, valamint számos piacon a wishlist, előrendelés, chat support, esetleg kész affiliate megoldások, loyalty programok, SEO bővítmények, influencer marketing platform, közösségi média dashboard, content governance eszköz, videó hosting platform, stb. – az alkalmazott taktikák függvényében több ezer martech megoldásból válogathatsz.
Aztán persze mérni is kellene majd valahogy a webshop működését, ugyanis amit nem tudunk mérni, azon nem is tudunk javítani; Analytics, Facebook, Search Console integráció, HotJar és Google Optimize nélkül behozhatatlan versenyhátrányban leszel. Data Studio, Databox, vagy bármi egyéb adatvizualizációs megoldás nélkül pedig elképesztően nehezen tudsz majd jó döntéseket hozni… Nem ragozom, pedig tudnám: a webshop motoron kívül is több tucat technológiára lesz szükséged – de kezdjük az elején…
A webshop motor
Minden webshop-tulajdonos első fejfájása a webshop motor – nem véletlenül, ugyanis tengernyi szempontot kell mérlegelni. Minden motornak van előnye és hátránya, s talán épp ezért túl sok webáruház-tulajdonos szédül bele annyira az egészbe, hogy a végén a minden lehetőséget (látszólag) nyitva hagyó egyedi webshop fejlesztés mellett dönt – na, ez pont az a döntés, amivel csapágyasra járatod magad alatt a szopórollert – úgyhogy kezdjük is ezzel:
Egyedi webshop motor
Egyedi webshop motort fejleszteni csak és kizárólag a legnagyobb, sok millió dollár havi forgalommal bíró vállalkozásoknak éri meg – és nekik sem mindig. Amennyiben egy fejlesztő cég egyedi webshop motor fejlesztést prédikál egy magyar KKV-nak, azt vagy azért teszi, mert üzleti és marketing területen teljesen dilettáns, vagy azért, mert rosszhiszeműen saját magához akarja kötni az ügyfelet egy életre – egyik eshetőséggel sem fogsz jól járni, azt garantálom…
Tudnod kell, hogy a már a piacon lévő, ismert e-kereskedelmi motorok mindegyike képes ellátni az alap funkcionalitást: termékek és kategóriák megjelenítése, kosár, checkout, számlázás, készletkezelés, szállítások és visszáru kezelése, termék- és vásárlói adatbázis, logisztika, komissiózás, mérés, riporting, tetszőleges frontend design, stb.
Mindezt nulláról lefejlesztetni, vagy jobb esetben is egy pár fős fejlesztőgárda kitudjamijét reszelgetni – ahelyett, hogy havi pár tízezer forintért a profi megoldást bérelnéd, vagy nyílt forráskódú motor esetén egy ingyenes alap-funkcionalitásból kiindulva testre szabatnád – egyszerűen olyan, mint személyi hitelre megvenni egy Boeing 747-est az ingyen palackos vízért…
A másik ok, amiért élből felejtsd el az egyedi motorokat, az az, hogy ha integrálnád bármilyen más modern, nyugati martech eszközzel, akkor az esetek többségében az integrációt is mindig külön le kell fejlesztetned – ahelyett, hogy egy applikációval, vagy bővítménnyel egyszerűen csak összekapcsolnák neked a két szoftvert.
OK, lehúzás kapitány kipipálva – de akkor mi marad?
Shoprenter és Unas
Az e-kereskedelem magyar vitézei hosztolt megoldásokat kínálnak; ez azt jelenti, hogy nem a saját szervereden fut a webshop, csak béreled (saját domain-ed persze mindegyiknél lehet). Gyors indulást biztosító megoldás mindkettő, és sok hazai webshop fut ezeken a motorokon, még nagyobbak is – pénzügyi értelemben sikerrel. Csakhogy…
Mi a 7Digits-nél élből nemet mondunk minden ügyfélnek, ha magyar webáruház motorhoz ragaszkodik – méghozzá a fentebb említett integrációk hiánya miatt!
El lehet ugyan karistolni a Shoprenter, vagy az Unas motorjaival is, de pont a legprofitábilisabb technológiáktól és üzleti megoldásoktól fogsz elesni integrációk nélkül, így ha jön egy high-tech konkurens, akkor pár év és bezár a bazár.
Márpedig egy ügynökségnek nyernie kell, ettől függ ugyanis a jó hírneve, így úgy vagyunk vele, hogy ha sajnálod a pénzt lapátra, akkor mi sajnáljuk az időt ásásra. Ha nem áll rendelkezésedre profi technológia, akkor örömmel megépítjük, de ha ez sem lehetséges, akkor passzolunk.
A magyar rendszerekkel az a baj, hogy “bezárják” a tulajdonosukat, és bár megpróbálnak minden funkcionalitást ímmel-ámmal saját maguk biztosítani, minőségben és tudásban messze elmaradnak az élvonalbeli webshop motoroktól; nem azért, mert a magyarok fogalmatlanok, hanem azért, mert a Shoprentert pár tucat mérnök fejleszti, a Shopify pedig 20 ezernél is több app developer-re támaszkodik. Ugyanez a walled-garden elnevezésű megközelítés érvényes a tartalomkezelésben amúgy nagyon profi Squarespace-re is – épp ezért nálunk ez is kuka.
Külföldi webshop motorok
Ezer és egy ügyfélnél láttuk, hogy a legjobb döntés a nagy külföldi webshop motorok egyike. A legerősebb szereplők a Világ összes webshopjának 11%-át [3] működtető, gyors skálázódásra optimalizált Shopify és a nyílt forrású, WordPress-alapú WooCommerce. Kiváló és robusztus megoldás a Magento (Adobe Commerce) is, de elég borsos lesz az ára, mire ugyanazt a funkcionalitást eléred. Bizonyos, itt nem részletezett üzleti feltételek esetén pedig a BigCommerce lehet a jó választás, ami szintén egy kiváló és egyre népszerűbb motor.
Alapból Shopify-t szoktunk javasolni, ez alól négy kivétel létezik:
1. ha az angol backend megugorhatatlan nehézséget okoz
2. Ha a webshop nagyon alacsony árréssel dolgozik
3. Ha olyan régi vackokkal kell integrálni, amihez nagyfokú fejlesztői szabadság szükséges.
4. Ha Plus plan-hez még kicsi vagy és nagyon fontosak a csomagpontok a piacodon.
Ezekben a kivételes esetekben általában WooCommerce + valami fejlett builder, Adobe Commerce, vagy BigCommerce a megfelelő választás.
A webshop motor kiválasztásánál – ha rám hallgatsz – menj el bármelyik e-kereskedelemben járatos online marketing ügynökséghez, és kérj 1 óra tanácsadást; egy tucat – a terméket, piacot, versenytársakat firtató – kérdést követően megmondják neked, hogy melyik megoldást válaszd és miért.
(Tipp: nyilván olyanhoz menj, amelyik nem csak egyetlen webshop motorral dolgozik, ugyanis a kalapácsok esetenként hajlamosak mindent szögnek nézni…)
A motoron túli technológiák
Ha megvan a webshop motor, jöhet a fizetési kapu, a szállítási és számlázási megoldások és – ha maga a motor nem tudja, akkor – a logisztika, de ezek sokkal inkább érintik az operációt, mint a marketinget, úgyhogy ezt most engedelmeddel átugornám. Van azonban még egy kötelező technológia, ami érdemben fogja befolyásolni a webáruházad üzleti sikerét, ez pedig a…
Marketing-automatizáció
Az amerikai webshopok 49%-a [2] használ valamilyen marketing- automatizációt. Ez utóbbi azért kötelező, mert a maga 44-szeres átlagos megtérülésével az e-mail-marketing több mint egy évtizede a legprofitábilisabb marketing csatorna és a majdani marketing csapatod / ügynökséged első számú eszköze lesz az LTV növelésére és a skálázódás megteremtésére.
A marketing-automatizációk lényege nemcsak az automatizálhatóság, hanem a vásárlói adatok tárolásán keresztül a szegmentáció és a perszonalizáció lehetőségének megteremtése. A jobbak e-mailen, SMS-en és a Facebook, valamint a Google hirdetési felületein keresztül is képesek személyre szabottan kommunikálni a vásárlóiddal.
Az e-mail azért a legfontosabb ezek közül, mert ez az organikus és a direkt forgalom mellett a harmadik ingyenes csatorna, ráadásul teljes mértékben perszonalizálható, mérhető és optimalizálható. Ha például egyszer összeraktunk egy jó cart abandonment (kosárelhagyóknak szóló) automatizmust, az az idők végezetéig 20% feletti CTR-rel termeli a vásárlókat egy tök ingyenes csatornán… És ez csak egyetlen egy abból a 20+ olyan automatizmusból, amit az e-kereskedelemben rutinszerűen alkalmazunk…
E-commerce-ben fejlett marketing-automatizáció nélkül dolgozni ma olyan, mint az éjszaka közepén lótuszülésbe kucorodva meditálni az M7-es belső sávjában: kétségkívül eredeti ötlet, de csak idő kérdése, hogy rossz vége legyen!
Automatizációt, de melyiket?
Amennyiben Shopify mellett döntesz, akkor automatizációs rendszernek válaszd a Klaviyo-t, mert ez épp olyan mennyei párosítás, mint a brazil angus filet mignon a szarvasgombás vajjal. Amennyiben más webshop motort használsz, akkor a Klaviyo-nál vannak olyan olcsóbb és könnyebben kezelhető megoldások is, mint például az OmniSend, a Drip, vagy az ActiveCampaign.
Ha nagyon szűk a budget, akkor is köttesd be valamelyiket az ügynökségeddel, mivel a licencköltséget jellemzően a tárolt e-mail-címek száma dönti el, így kezdetben úgyis megkapod a rendszert üveggyöngyökért és ha nem is kezdesz velük semmit, legalább az adatok gyűlnek a perszonalizációs taktikákhoz.
Egyebek, de még mindig fontosak
Ami majdnem minden webshop esetében fel szokott még merülni marketing technológiai igényként, az a keresőoptimalizálás, a vásárlói visszajelzések kezelése, az UGC (User-generated content) menedzselése, a közösségi média integrációk, videó-marketing, többnyelvű működés, loyalty programok, kvízek, promóciók, dinamikus árazás és a konverzió optimalizálás különböző funkcionális elemei. Ne is ragozzuk, mert ezekről mindössze két dolgot kell megjegyezned:
- A nagy nemzetközi webshop motorokhoz mindegyikre van sok-sok remek megoldás – jellemzően applikációk, vagy bővítmények formájában, tizen-huszon dollárokért, vagy akár ingyen is.
- Ezeket majd szép sorban, egyenként, egy-egy alaposan átgondolt, üzleti igényekből levezetett és profi marketing szakember által összeállított taktika technológiai rétegeként kell bevezetned, nem pedig egyszerre, ajtóstul a házba módra, ugyanis:
Egy funkció profi módon = valami eredmény + branding.
Akárhány funkció középszerűen = semmi eredmény + negatív branding.
Shopify-hoz több mint 7300 app, WooCommerce-hez 7800 körüli bővítmény létezik – ha a fentieken kívül bármilyen problémád, igényed, ötleted merül fel, arra is lehet találni, vagy legrosszabb esetben is fejleszteni valamit, így hát akármit is találsz ki üzletileg, légy nyugodt, hogy azt a nagy platformokon mindig meg lehet oldani technológiailag.
Összefoglaló
Az e-kereskedelem ma már egy technológiai “sport” – ha a versenytársad profi webshop motorral, tűpontos analitikával, automatizációval, mesterséges intelligenciával, és más egyéb, pár tíz dollárért licencelt űrtechnológiával száll harcba az okosba’ toldozott-foldozott webáruházad ellen, és Klaviyo-t vonultat fel a Webgalambod ellen, akkor idő kérdése csupán, hogy mikor aláz le a pályáról!
A fentiek alapján technológiai téren talán már nem fogsz bedőlni bárminek…
Ugyanakkor csúcstechnológiával is lehet rettenetes üzleti döntéseket hozni, és veszteséges webshopot üzemeltetni – ezért holnap rátérünk az e-kereskedelem stratégiai vonatkozásaira, és végigmegyünk a növekedés módszertanán. (Spoiler: NEM a „hirdetek, jön, megveszi” lesz a nyerő stratégia…)
[1] Statista, 2021
[2] Hubspot marketing statisztikák
[3] Shopify Statisztikák
A NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJA
Az elmúlt három fejezetben felvértezted magadat az üzleti alapokkal, a marketing taktikákkal és a martech háttérrel, így a játékszabályokat már tudod. Nincs más hátra, kezdődjön egy próbajáték, jöjjön egy kis stratégia:
Csak hogy közös nevezőn legyünk
Egy minden webshopra működő stratégia ugye pont olyan, mint a minden lábra és alkalomra megfelelő cipő – azaz: nem létezik. Az iparág, a piac, a versenytársak, a beszállítók, a tőkehelyzeted, sőt, a pillanatnyi üzleti klíma ismerete nélkül stratégiát gyártani lehetetlen.
Ezért az alábbiakban inkább elveket és módszereket fogok a kezedbe adni, amiket követni tudsz; egy olyan keretrendszert, amit majd az ügynökségeddel, vagy CMO-dal közösen ki tudtok színezni. Kezdjünk is hozzá…
Ha nagyon leegyszerűsítem…
…akkor a legtöbb webshopnál nagyjából ugyanazt az egyre duzzadó mókuskereket kell meghajtani sok-sok egymásra épülő ciklusban. Tegyük fel, hogy van egy átlagos webshopunk nyugati webshop motorral, átlagos konverziós aránnyal – nem túl retek, de nem is az év honlapja…
Első lépésben generálnunk kell némi fizetett forgalmat hirdetések révén – más lehetőségünk amúgy sem nagyon lenne forgalomterelésre az indulást követően. A hirdetések megtérülését, azaz a ROAS (Return On Ad Spending) értékét fogjuk használni a ciklusok lekövetésére.
A ROAS [1] egy Amerikából származó metrika, és árbevétel / hirdetési büdzsé a képlete. Ha most azt mondod, hogy “Ácsi, ácsi, az árbevétel még nem megtérülés”, akkor monetáris értelemben teljesen igazad van, a ROAS értékét az e-commerce-ben mégis ezzel számolják, méghozzá azért, mert így egyszerűbb; az árbevétel, mint adat, mindig kéznél van, míg az árrést kalkulálgatni kell például termékcsoportonként.
Itt én is árbevételre (a tengerentúlon: GMV, vagy Gross Merchandise Volume) fogom számolni, dacára annak, hogy az árrések ismeretében nyilván mindig vissza szoktam számolni monetáris értelemben vett megtérülésre is, hiszen minden webshop tulajdonos a nap végén a pénzügyi megtérülést tartja szem előtt.
Első lépések
Szóval elkezdünk hirdetni, és amíg el nem érjük az 5-6-os ROAS-t, addig csak optimalizációs taktikákat alkalmazunk aszerint, hogy hol látjuk a legnagyobb esést az analitikában. (Ha a te konkrét piacodon az 5-6x ROAS veszteséges, olvass tovább nyugodtan, ki fogok térni erre is).
Ha például hasítanak a hirdetések és hozzák a látogatókat, de a Holdon is többen jártak, mint ahányan a webáruházadban a kosárba tettek bármit, akkor a termékoldalt kell polírozgatnunk valamilyen rövid távú taktikával, ami lehet sima konverzió optimalizálás, vagy jobb képek a termékekről, 360 fokos videók, profibb leírás, vásárlói vélemények, bizalmi faktorok, FAQ, chatbot, stb. A Google analytics ilyen könnyen érthető, funnel-szerű módon a szádba rágja, hogy hol ereszt a bili, csak tudnod kell, hogy mit nézz:
Az előző példával szemben, ha például telerakják ugyan a kosarat, de az átlag 69%-kal [2] szemben 99% a kosárelhagyási arányod, akkor vagy a checkout oldalhoz nyúlunk, vagy beizzítjuk a kosárelhagyó e-mail automatizmust, vagy belehúzunk az akár 1300 %-os megtérüléssel is futtatható [2] retargeting hirdetésekbe.
Bármilyen taktikával is dolgozunk, ha jól csináljuk, akkor egy idő után a hirdetések ugyanolyan büdzsénél is elkezdenek több pénzt hozni (mert ugyanannyi látogató mellett nő a konverzió) és a ROAS felkúszik mondjuk 10 fölé.
Ilyenkor szokott az lenni a kotta tébolyfalván, hogy szuper, akkor a következő hónapban legyen 12-es ROAS…
Hát, ha rajtam múlik, biztosan nem lesz, mert egyenesen nem is kell lennie! 7 feletti ROAS azt jelenti, hogy hirdethetnél nagyobb büdzsével és ugyan a ROAS újfent lecsökkenne, abszolút értékben mégis több profit maradna a zsebedben.
Ha ezt most matematikailag csípőből átlátod, akkor olvass tovább, ha nem, akkor nagyon melegen ajánlom, hogy kattints ide, mert ez annyira fontos, hogy csináltam rá egy mindössze két perces videót, ahol egy egyszerű példán számokkal is levezetem.
Ismétlem: kulcsfontosságú, hogy ezt értsd, úgyhogy a legkisebb bizonytalanság esetén kattints az alábbi videóra és két perc alatt jön a megvilágosodás, aztán jöhetsz vissza olvasni. A videóban található a szűk árréssel dolgozó webshopok alternatív ROAS szabálya is:
OK, vegyük úgy, hogy érted – tehát teljesen világos, hogy 10-es ROAS-nál miért kell akár 50-100%-ot is majomszerű fürgeséggel rátolni a hirdetési büdzsére. Ettől azonnal több látogatód lesz, nő az árbevétel, nő a nyereség abszolút értéke is, de visszaesik a ROAS…
Király – akkor most hogyan tovább?
Megint megnézzük az analitikát, megint kiválasztjuk, hogy az attribúció melyik lépésében van nagyobb bezuhanás, és oda kitalálunk egy újabb taktikát. Ettől a ROAS megint felkúszik, megint növeljük a hirdetési büdzsét, ROAS visszaesik. Megint új ciklust kezdünk: optimalizálás, ROAS fel, büdzsé növel, ROAS le – és így tovább…
Ezek a ciklusok forgalomtól függően lehetnek 2-3 hónaposak, nagy büdzséknél pedig akár 2-3 hetesek is – minden attól függ, hogy mekkora forgalommal (mekkora hirdetési büdzsével) dolgozunk, illetve, hogy hány rövid távú taktikai fogásunk maradt az éppen aktuális lépcsőre, és azokat mennyire időigényes megvalósítani.
Második stratégiai alapelv
Bármely lépésben azonosított magas lemorzsolódás esetén úgy választunk taktikát, hogy minimum költség, maximum hatás. Tehát nem kezdünk piaci edukációval próbálkozni, meg influenszerek körül gravitációs pályára állni, amíg például egy nyamvadt, kosárelhagyóknak szóló e-mail sincs beizzítva.
Értelemszerűen egy idő után az egyszerű és holtbiztos taktikákat ki fogjuk ugyan maxolni és bonyolultabbakhoz (és ennek megfelelően drágábbakhoz) kell nyúlnunk, de addigra már a magasabb volumen szorozva a kimaxolt LTV-vel lehetővé fogja ezt tenni. Apropó LTV…
Üzleti vonatkozások
Hogyan is kapcsolódik az első leckében felvázolt CAC-LTV párosunk ehhez a ROAS nevű metrikához? Amikor megnő a ROAS, az ugye azt jelenti, hogy ugyanakkora hirdetési büdzséből több vásárló jön, tehát az egy vásárlóra eső akvizíciós költség (azaz a CAC) csökken. Amikor ezzel szemben a ROAS csökken, akkor a CAC emelkedik.
Na, álljunk csak meg!
Nem azt mondtuk az első leckében, hogy a CAC-ot minden áron csökkenteni? Most meg azt, hogy amint alacsony, érjük be alacsonyabb ROAS-al és ezáltal a CAC-ot engedjük elszállni?
Íme a megoldás: az első leckében egyetlen ciklusról szólt a fáma, egységnyi vásárlóra vonatkoztatva, az összes akvizíciós csatorna átlagában. Most pedig már azt a műsort nézzük, hogy hogyan növekedjünk hosszabb távon, márpedig a hirdetési csatorna CAC értékének ciklusokon átívelő oda-vissza változásával az értékesített volumen is nő – azaz többet forgalmazol, így többet is keresel (lásd a videóban elmondottakat).
Ráadásul, ha hozzáértő marketingessel dolgozol, akkor a negyedik-ötödik ilyen bővülési ciklusnál már javában zakatolnak a CAC összes csatornára vonatkoztatott átlagát tovább csökkentő, organikus forgalmat célzó középtávú taktikáid, és jó magas az LTV-d is.
Ha igazán ráéreztél az üzleti összefüggésekre, most feltűnhet még valami: A kezdetektől fogva magas LTV a profitabilitás felől nézve nemcsak kisimítja a CAC hullámzását (amit ugye mi magunk idézünk elő a ROAS ciklikus elengedésével), hanem több teret is biztosít a növekedésre, ugyanis egy adott ciklusban hagyhatjuk jobban csökkenni a ROAS-t. Miért is tehetjük ezt meg?
Azért, mert a magas LTV-t biztosító visszatérő vásárlók általában nem hirdetésből, hanem ingyenes csatornákon (e-mail, és direkt forgalom) érkeznek vissza, így a nagyot csökkenő ROAS-nak arányosan sokkal kisebb hatása lesz az árbevételdere, ha magas LTV-vel dolgozol. Magyarul: ciklusról-ciklusra nagyobbat haraphatunk a piacból úgy, hogy még mindig profitot termelünk.
Vagyis mi a gyors növekedés rejtett titka az e-kereskedelemben?
A kezdetektől fogva középtávú taktikákkal állhatatosan emelt LTV!
Ebből következik a harmadik alapelv
Középtávú taktikákat kezdetektől fogva alkalmazunk, és ezek bevetését úgy tervezzük meg, hogy legalább részben beérjenek, mire kimerülnek a rövid távú lehetőségeink. Tehát: Nem, nem fogsz tudni akkor költeni automatizációra, amikor a hirdetésekből már gusztustalanul meggazdagodtál!
Hirdetésről még egyszer
Mostanra valószínűleg legalábbis sejted, hogy sem a túl agresszív, sem a túl óvatos hirdetés nem jó ötlet, de cserébe legalább mindkettő veszteséges – ha máshogy nem, hát opportunity cost (haszonáldozat-költség) formájában.
Akik prudens módon minimális büdzsével vágnak bele a hirdetősdibe, azoknak nagyon sokára lesznek adataik, és a fenti videóban említett okok miatt haszonáldozat-költségként konkrétan profitot buknak el – a csigalassú növekedésük okozta agyzsibbasztó unalomról nem is beszélve!
Akik ezzel szemben idejekorán all-in mennek, és úgy hirdetnek, mintha ezen múlna a mennybemenetelük, azok óráról órára fizetni fognak olyan látogatókért, akik egy árva fillért sem hagynak a boltban, vagy hagynak ugyan, de vagy veszteségesen, vagy sírnivalóan alacsony hosszú távú ügyfélérték mellett.
Összefoglalás
Ha nem is húzható rá minden webshopra ugyanaz a stratégia, a fentebb leírt séma ahhoz mindenképpen elég, hogy a saját piacodon is rendszerben és ciklusokban tudj gondolkodni.
Persze felmerülhet a kérdés, hogy ha ezt a marketing alaprétegének tekinthető, folyamatos reszelgetést érdemes művelni, akkor miért látni egyre-másra akciókat, komoly tartalmakkal megtolt közösségi média kampányokat, és a profi webshopoknál akár kéthetente futó, pár napig tartó fire sale-típusú kampányokat?
Nos, azért, mert a vásárlók még mindig csak emberek; vágyakkal, bizonytalansággal, félelmekkel, másodpercenként változó érzésekkel és az egész piacot időről-időre eltorzító bevésődésekkel. Ezért hagytam a kurzus (majdnem) végére az e-kereskedelem boszorkánykonyhájának talán legfontosabb összetevőjét, a vásárlót – vagyis az embert az adatok mögött.
A következő részben szót ejtünk a vásárlói út pszichológiájáról, a speciális attribúciót igénylő piaci szegmensekről és az időszakos kampányokról. Készítsd be a kávét, vagy sétálj egyet, aztán jöhet a promóciók + pszicho voodoo fejezet.
[1] BigCommerce ROAS Magyarázat
[2] Drip cart badaonment statistics
IDŐSZAKOS PROMÓCIÓK
Az előző fejezetben megbeszéltük az e-kereskedelmi stratégia alaprétegét, amivel a folyamatos növekedés biztosítható. Ahogyan azonban már a legelején jeleztem, ez a módszer nem húzható rá valamennyi piacra és termékre, és a gyakorlatban szép számmal alkalmazunk olyan taktikákat is, amikor egy adott piaci helyzet (például Black Friday), vagy speciális vásárlói kör különleges igényeihez alkalmazkodunk. De kezdjük a vásárlónál:
A vásárlóról általában
Az e-kereskedelem ma már teljesen mainstream dolog; míg 2015-ben Magyarországon az internetezők mindössze 43%-a vásárolt online, addig 2021-ben már 73%-uk [1]. Csakhogy abból az e-betűből következik pár dolog, ami a hagyományos kiskereskedelemben egész máshogy működik:
A vásárlóid első ismérve
…még nem újdonság: a kiskereskedelemben online és a fizikai valóságban is leggyakrabban úgynevezett impulzus-vásárlás történik, azaz egyetlen döntéshozó van, a döntés egylépcsős, gyors és jelentős mértékben érzelemvezérelt. A döntésre rendelkezésre álló figyelmi ablak egyre rövidebb, és egyre nagyobb a verseny a figyelem századmásodperceiért is.
A második
…ismérv már viszonylag új keletű dolog: Az e-kereskedelem technológiái és az egyre újabb és újabb generációk belépése a piacra azt eredményezte, hogy mára az e-commerce élményvezéreltté vált. Sok szakember már egyenesen élmény-gazdaságról [2] beszél.
Egyre csökken a fizikai üzletekben és egyre nő [3] az online felületeken elköltött pénz. Mind több és több a vásárló, élesebb a verseny online; ebben a környezetben pedig egyre kevésbé elég a termék. A vevőid a teljes vásárlási élményt és a magas színvonalú szolgáltatásokat is akarják – vagy elmennek oda, ahol megadják nekik.
A harmadik ismérv
…a technológiából fakad: egy retail üzletben nincs lehetőség sem lekövetni, sem eltárolni, hogy egy betévedt vásárló mit gondol. Online azonban a viselkedés mérhető, elemezhető, és ennek megfelelően perszonalizációval és pszichológiával befolyásolható is. Ha ezt az adatot át tudod fordítani a vásárlási élmény perszonalizációval történő emelésére, akkor a növekedésed felgyorsul, és ezt nem az üveggömbből szedtem: a vásárlók 60%-a állítja [4], hogy vásárolna többet egy-egy webshopból, ha jobb minőségű kiszolgálást kapna.
A vásárlás pszichológiája
Az adatokból következően rengeteg információ áll rendelkezésre a vásárlási útról és az online vásárlások pszichológiai folyamatáról – nem kevés fejtörést okozott, hogy mit emeljek ki belőle pár sorban, de íme, megpróbálom a lehetetlent:
A vásárlói út – folyamat a fejekben
A vásárlói út három lépése a B2C e-commerce-ben a megismerés, a megfontolás és a döntés. A megismerés az a helyzet, amikor egy vásárló odatéved az oldaladra – mondjuk egy hirdetésből egy termékoldalra.
Ekkor 15 másodperced van [5] megnyerni a vásárlót, amennyiben ez nem sikerül, akkor az analitikában magas átlagos visszapattanási arányt (bounce rate) fogsz látni alacsony oldalon töltött idő mellett. 50%-ot meghaladó bounce rate esetén sürgősen kezdj el foglalkozni a megismerés lépcsőjével (oldal sebessége, navigáció, áttekinthetőség, befogadhatóság stb.)
A második lépcső a megfontolás – ez az, ahol a legtöbb magyar webshop masszívan vérzik. A megfontolás lépcsője ugyanis olyan kapaszkodókat igényel, mint a színvonalas és átgondolt vizuális megjelenítés (magyarul termékképek és videók) és a hiteles vásárlói vélemények.
Az emberek 65%-a a vizualitásra hagyatkozik, mivel online csak két érzékszervi észlelés működik; a látás és a hallás, így a vizuális élmény súlya még nagyobb. A terméket nem lehet megfogdosni, kipróbálni, így nem csoda, hogy a fejlett vizuális taktikák 83%-kal [6] is képesek megdobni az árbevételt.
Ugyanilyen fontosak (lennének) a vásárlói vélemények, csakhogy ezt itthon sokan azért passzolják, nehogy a versenytársak oda trollkodjanak valami fals negatív véleményt. Tök logikus, nem?… Kábé, mint sosem menni nyaralni, nehogy a szomszédok kibeszéljenek a hátad mögött…
Végül, a harmadik fázis a döntés – ez alapvetően olyan trigger-eken múlik, mint az akciók, értéknövelt szolgáltatások, bizalmi elemek, micro copy-k stb. Majdnem mindenki kívülről fújja, de azért ideírom:
Az ingyenes szállítás és a csomagajánlatok a trigger-ek királya és királynője!
És ha már promóciók
Ígértem, hogy a pszichológiai fejezetnél kitérünk kicsit bővebben a promóciókra, ugyanis amit a webshop-tulajdonosok – teljes joggal – a legjobban utálnak, ha a döcögő növekedést az ügynökségük ad hoc árengedményekkel próbálja orvosolni.
Mégis mindenhol futnak promóciós kampányok, akciók, egyet fizet, kettőt kap, csakmostcsakneked, 100% organikus ingyen gumicukor, stb. Nem árulok el túl nagy titkot: a promóció is olyan motivációs trigger, amit lehet jól is, rosszul is használni.
A promóciók alapjai
A promócióról az első, ami eszedbe kell, hogy jusson, az az, hogy általában felzabálja az árrésedet, ezért promóciót jól meghatározott üzleti céllal indítunk, nem pedig azért, mert például nem tudsz kifacsarni többet a szokásos hirdetésekből. A szűkebb árrést indokolhatja a piacszerzés, egy készlet kisöprése, a vásárlói lojalitás erősítése, egy termék gyorsabb bevezetése, LTV növelése e-mail-címek szerzésével stb.
Alapvetően kétféle promóció létezik: a saját kezdeményezésű és a piacvezérelt. Saját kezdeményezésű promóció az, amikor a piac változatlan, de valamilyen üzleti célt saját elhatározásból promócióval akarsz elérni (Hét végi villámakció, készletkisöprés, stb). Ezzel szemben a piac-vezérelt promóció esetében a piacot alkotó vásárlók viselkedése változik meg ideiglenesen, és ezt a változást lovagolod meg (Glamour Napok, Black Friday, Karácsony).
A piacnak ezen felül szezonális hullámzásai (is) vannak, ráadásul fenekestül fordulhat fel járvány idején, és még teljes szélcsendben is igaz, hogy vannak szegmensei, amelyek a marketing alaprétegének technikáival (hirdet, megnéz, vásárol) nem szerezhetőek meg profitábilisan.
Ilyenkor jönnek az e-kereskedelem bonyolultabb attribúcióra szabott finomabb technikái, ezek közül az egyik a promóciós (árengedménnyel, vagy ingyenes termékekkel / szolgáltatásokkal operáló időszakos) kampány. (A többi szofisztikáltabb technika már marketing szakembereknek való, de ha érdekel és eljössz hozzánk, szívesen mutatok párat.)
A promóciók gazdasági háttere
Akkor érdemes a megváltozott piaci helyzettel kezdeni bármit is, ha alacsonyabb CAC-ot, vagy magasabb LTV-t, vagy új piaci szegmenst remélünk az adott kampánytól, illetve, ha bármi más logisztikai, üzletviteli, vagy márkaépítési célt szándékozunk elérni (pl. a készlet kisöprése, a konkurencia bedarálása stb.). Rutinból belezsizsegni minden promóciós időszakba pedig általában rossz ötlet…
Az általánosan megnövekedett piaci aktivitás ugyanis a versenytársakat is aktivizálja, így a verseny piacvezérelt promóciós időszakokban általában élesedik. Az élesedő verseny általában (de hangsúlyozottan nem mindig) magasabb ügyfél-akvizíciós költséget jelent, így a legtöbbször eleve csak magasabb LTV, vagy legalább magasabb árrés mellett éri meg promóciókat futtatni;
Íme, megint csak visszaköszön az e-kereskedelem aduásza, a magas LTV, amit ugye jellemzően csak középtávon lehet elérni…
Ha úgy látod, hogy a korábban szélesre nyitott LTV-CAC ollód, vagy az átlag feletti árrésed megengedi, hogy egy promóciós kampánnyal reagáld le a piaci környezet bármilyen változását, akkor az alábbiakkal teheted sikeresebbé a kampányodat:
Időfaktor
Az online kereskedők 56%-a [7] egyetért abban, hogy az időben korlátos promóciók jobban működnek, ugyanis egy előny korlátozott elérhetősége a hat pszichológiai motivációs alapelv egyikére épül – úgyhogy ne félj rövid promóciókat csinálni!
Omni-channel
Amikor egy promócióra készülsz, érdemes az összes elérhető (és befolyásolható) forgalmi forrást használnod. A fizetett forgalom, az e-mail és SMS marketing, a közösségi média, illetve az influencer marketing más és más részeit éri el a célcsoportodnak, így érdemes mindegyiket bevetned – azonos üzenettel, azonos tematikával.
Perszonalizáció
Promóciók idején ha lehet, még fontosabb a perszonalizáció, méghozzá azért, mert kontextust teremt a vásárláshoz. A “Nesze Macika, 20% bármire a hét végén” sokkal rosszabbul konvertál, mint a “20%-os akció a kék blézerre, amit tegnap a kosárban hagytál” üzenet.
Nem mindig kell az árengedmény
Az emberi agy egy termék árát csak a vélt minőség kontextusában tudja értelmezni, ráadásul a racionális és az érzelmi alapú érvek egyidejű mérlegelésére eleve képtelen.
Sok promóció működhet kedvezmény nélkül, például ingyenes cross-sell segítségével is: kamerához az extra aksi, cipőhöz az ingyen zokni, 800 ezres tenyészbikához a kétezer forintos széna…
Ugyanezért működik az ingyenes szállítás, vagy a csomag-ajánlatokra épített promóció is: simán lehet rájuk időszakos kampányt építeni.
Időzítés
Kulcsfontosságú a promóciók időzítése is: akkor csináld, amikor a célcsoportod az adatok alapján a legaktívabban vásárol, és minél kevesebb zavaró tényező nehezíti a konverziót. Glamour-napok után például ne számíts sok százezres kosárértékre a 18–25 éves korosztálytól…
A promóciók lekövetése
A promóciókkal – főleg multibrand webshopok esetén – van egy jellemző probléma:
A promóció során megszerzett vásárlók nagyon gyakran nem a webáruházadhoz lesznek hűségesek, hanem a promóciós feltételekhez szoknak hozzá – ami ugye azt jelenti, hogy az árrésed nem egyszeri alkalommal lesz alacsony, hanem folyamatosan….
Ahhoz, hogy ezt a jelenséget el tudd kerülni, a promóció során megszerzett új vásárlókat érdemes érzelmi értelemben “felmelegíteni”, azaz megteremteni a kötődésüket magához a webáruházhoz. Ezt szolgáltatásokkal és tartalmakkal tudod megtenni, és szükséged lesz hozzá fejlett perszonalizációs funkciókra is – tudom, magamat ismétlem, de pont az ilyen és ehhez hasonló feladatok miatt nem vállalunk webgalamb-os ügyfeleket…
A promóciók lekövetésének technikai minimuma egy jól felépített e-mail szekvencia, a maximuma pedig az olyan – jellemzően még csak nagyobb márkák által alkalmazott – Loyalty Experience Platformok, mint az Annex Cloud, vagy a magyar kötődésű Antavo, de persze ezek millió más dologra is jók.
A promóciók mérése
Azt, hogy egy promóció sikeres volt-e, a leggyakrabban az értékesítési volumen növekedésén szokták mérni, ugyanakkor az árengedménnyel operáló promóciók esetén célszerűbb a bázis konverziós rátát összehasonlítani a promóció ideje alatti (szaknyelven Engaged Conversion Rate-nek, rövidítve ECR-nek) nevezett konverziós aránnyal, mert az árengedmények árrést szűkító hatása miatt így könnyebb kikalkulálni, hogy sikeres volt-e a promóció.
A bázis és az ECR hányadosa az úgynevezett Promotional Effectiveness, magyarul a promóciós hatékonyság, ami iparágtól függően nagyon különböző lehet [8]. Ha a promóció megvalósítását profin csináltad, akkor a a promóciós hatékonyság mutatójával tudod lemérni azt, hogy a promócióban ajánlott előny mértéke mennyire rezonált a piacod elvárásaival.
A promóciók pontos méréséhez valódi marketing szakértelem szükségeltetik, különben olyan triviális dolgokon sem tűnődsz majd el, hogy ha az Optimonk-od minden átkattintásából magának könyveli el a vásárlást Analytics-ben, akkor vajon miért te fizeted a Facebook hirdetéseket, amiből az Optimonk felugró ablakokra révedő vásárlók az oldalra érkeznek…
Mivel holnap is van nap…
Ennyit mára a vevők győzködéséről pszicho voodoo-val és promóciókkal. Egyetlen utolsó e-mail maradt hátra, s mivel az utolsó leckének illik jutalomjátéknak lennie, holnap jönnek a jövő trendjei; mutatok néhány olyan, akár azonnal is használható e-kereskedelmi innovációt, amitől a vásárlóidnál is előbb esik le az állad.
Grand fináléra felkészülni, a következő fejezetben jön az epilógus az űrtechnológiával!
[1] E-commerce Europe Riport
[2] Experience economy GFK Study
[3] GFK European Retail Report 2020-21
[4] Qualtrix Global Trend Report 2022
[5] Website Users’ Attention
[6] Aberdeen Group Study on visual engagement
[7] Visual.ly Infografika
[8] BigCommerce Report 2022
EPILÓGUS ÉS A JÖVŐ E-KERESKEDELMI TECHNOLÓGIÁI
Ha idáig eljutottál az olvasásban, akkor ötnapnyi e-commerce továbbképzésen vagy túl – az utolsó napra megérdemelsz egy jutalomkört. Ahogyan többször is mondtam, az e-kereskedelem manapság a szórakoztatóipar egy erősen technológiai válfaja, így ma nem borzolom a kedélyeket számokkal és adatokkal – inkább inspirálni szeretnélek, méghozzá a jövő technológiáival; éspedig olyanokkal, amiket akár már ma kipróbálhatsz:
1. Csodakapcsolók, amikről talán nem hallottál
Nagyon sok webáruház-tulajdonos szeretne valódi többcsatornás (omni-channel) értékesítést, magyarul közvetlenül eladni Facebook-on, Instán, Pinterest-en, TokTok-on, vagy akár olyan nemzetközi piactereken, mint az Etsy, az Amazon, vagy a Walmart. Csakhogy a backend – számlázás, készletkezelés, fizetés és logisztika – tekintetében erre se idejük, se ismereteik, se technológiai megoldásaik nincsenek.
Amennyiben Shopify webshop motort használsz, ezeket a csatornákat néhány kattintással bekapcsolhatod és kezelheted őket a Shopify felületéről – egységesen a többi értékesítési csatornával, valahogy így:
Mivel a Shopify egyetlen devizában végzi az elszámolást, ha nemzetközi piacra törsz, érdemes eleve dollárban, vagy Euróban indítani (a shop frontend-jén természetesen megjelenhet minden lokális devizában).
2. Vizuális innováció
A vizualitás az e-kereskedelem alfája és omegája. A jó minőségű termékfotókon túl is van azonban élet, ugyanis például a 360 fokos termék-videó egyenesen az e-kereskedelem konverziós csodafegyvere.
Még a jó minőségű termékfotókhoz képest is 50% körüli konverzió -emelkedésre (1) számíthatsz, ha olyan 360-fokos videókat alkalmazol, amire például a 7Digits Styleshoots automata stúdiója képes (ennyi önreklám talán belefért).
Ez a fajta vizuális elem átlag 32%-kal képes növelni az oldalon töltött időt, és mintegy 50%-kal a vásárlói elégedettséget. Ha kíváncsi vagy a Styleshoots működésére, ezen az oldalon találsz róla egy videót. És ha már videó, akkor…
3. Vásárlás egyenesen a videóban
Az általunk is széles körben alkalmazott Tolstoy applikációval egyenesen olyan videókat tudsz készíteni, ami a videón belül letudja a teljes checkout folyamatot is. Bár ez a funkció ugyancsak kizárólag Shopify integrációval működik, ha más webshop motort választottál, akkor is van lehetőséged interaktív Tolstoy videókat használni például a chat-funkcióban, űrlapoknál, vagy piaci edukációra.
Képzeld csak el, amikor a legkedvesebb influencer-ed a webshopodban, vagy az email-jeidben videós formátumban mesél a termékeiddel kapcsolatos tapasztalatairól és a vásárló rögtön meg is veheti a termékeket… Az interaktív videók ugyanis elküldhetők e-mailben és sms-ben is…
A havi 10 dolláros licenc díja csalóka, mert ugye a profi videók költsége ennél több nagyságrenddel nagyobb – kompetitív piacokon (étrendkiegészítők, beauty, fashion, játék, szerszámgépek) azonban még így is megérheti, főleg, ha csomagban készíted őket.
4. Ha már kompetitív piac
Igazán kemény commodity-jellegű piacokon, ahol nemcsak a közvetlen versenytársakkal, hanem például piacterekkel is versenyezned kell, jól jöhet egy eszköz, ami monitorozza a versenytársaidat.
A Prisync nevű szoftver egy marketing félisten és egy Red Bullal csurig tankolt szurikáta szerelemgyerekeként észrevehetetlen bot-jaival nem csak összegyűjti a versenytársak árait és készletadatait, de akár automata dinamikus árazással is segíti az érvényesülést árérzékeny piacokon.
Piactérfigyelés, napi többszöri adat-scraping, árak utánigazítása, termékvariánsok figyelése, vásárlói visszajelzések figyelése, MAP (Minimum Advertised Price) monitorozása és még sok más funkció.
A cucc ezer termékre 99 dollár, tízezer termékig pedig 199. 7Digits ügyfeleknek ingyenesen biztosítjuk… 😉
5. Ügyfélérték-predikció AI segítségével
Ahogyan az elmúlt napokban megtanultuk, az LTV növelése az egyik legfontosabb stratégiai elem az e-kereskedelemben; különböző taktikákat is mutattam rá szép számmal. Csakhogy, ezek a taktikák általánosak minden vásárlóra, amivel addig nincs is probléma, amíg nem kedvezményeket kezdünk osztogatni… De mi lenne, ha csak annak adnánk kedvezményt, aki anélkül nem vásárolna?
Ahogyan korábban is említettem, a Shopify-Klaviyo kombó egy Mennyben Köttetett Szövetség. A Klaviyo ugyanis képes egy mesterséges intelligencia (AI) segítségével előrejelezni, hogy konkrétan melyik vásárlótól mekkora LTV-re (ügyfélértékre) számíthatsz. Így néz ki a Klaviyo felületén a prediktív analitika:
Akik ezt már kimaxolták, azok további incentíva nélkül nagyon kis valószínűséggel fognak vásárolni, így náluk a kedvezményekkel olyan árbevételt szerezhetsz meg, amit egyébként elveszítenél…
Természetesen az ügyfélérték szerint a Klaviyo képes személyre szabottan adni a kedvezményeket, márpedig ez sokkal többet hoz a konyhára, mintha sörétes puska-szerűen lövöldöznél az árrést felzabáló promóciókkal az egyen-hírleveleidben.
A megoldás Shopify-Klaviyo kombó tulajdonosoknak ingyenes, másoknak pedig egyáltalán nem elérhető. És persze nem ez az egyetlen Mesterséges Intelligencia megoldás, amit be lehet vetni egy webshopban…
6. AI termékajánló
A Puma, a Columbia és az Intersport által is alkalmazott Segmentify nevű szoftver egy csomó perszonalizációs lehetőségre kínál Mesterséges Intelligencia által támogatott megoldást: termékajánlás, személyre szabott kereső, perszonalizált push üzenetek, viselkedés-alapú célzás stb.
A funkciónként havi 149 dolláros licencdíj miatt inkább a közepes méretű webshopok alkalmazása lesz, mindenesetre az ügyfeleik által jelzett konverzió növekedés a +20%-tól a 12-szerezésig terjedt, így egy próbát mindenképpen megér – már ha az összes többi taktikát korábban kimaxoltad.
7. Kiterjesztett valóság
Főleg a fashion és a lakberendezés területén hódít a kiterjesztett valóság, ami Shopify tulajdonosoknak már havi 39 dollártól elérhető egy applikáción keresztül. Szőnyeg, festmény, bútor – mobilról nézve a Shopify webshopod már mutatja is, hogy nézne ki az adott termék a kedves vevő otthonában!
És a jövő trendjei
A fenti felsorolásban inkább az azonnal használható eszközökre koncentráltam, de persze az e-kereskedelem jövője ennél is izgalmasabb dolgokat tartogat a webshop-tulajdonosok számára.
Sok márka dolgozik már NFT-s megoldásokkal (és már a Shopify is natív támogatást nyújt hozzá), egyre-másra látni a digitális és a fizikai világ komolyabb összekapcsolódását, és a tengerentúlon nagyon terjed a hang-alapú vásárlás, hogy a teljesen digitális valóságról, a Metaverzumról, vagy a Mesterséges Intelligencia által vezérelt, a valóságban nem létező, mégis milliók által követett influencerekről ne is beszéljünk.
Technológiai hitel
Vannak, akik idegenkednek az újdonságoktól és nehezen vágnak bele bármilyen innovációba – nem lehetünk egyformák. Túl sokszor találkozom azonban olyan ügyfél jelöltekkel, akik 10+ éves webshopokkal próbálnak helyt állni az egyre erősödő versenyben, azaz szaknyelven szólva felvették a technológiai hitelt.
A kifejezés egy rossz technológiai választásból, vagy az innováció elmaradásából származó üzleti következményekre utal és valóban úgy működik, mint egy hitel. A hitel kamata a haszonáldozat költség, amit a gyenge technológia okán napról-napra fizet a webshop tulajdonos az alacsonyabb konverzió formájában. Végül, amikor elkerülhetetlenné válik a váltás egy modernebb technológiára, akkor az mellbevágó költséget jelent – ez a pillanat nem más, mint a hitel visszafizetése.
Ne vedd fel a technológiai hitelt, mert nagyon sokba fog kerülni a végén! Ha lassanként is, de mindig fejlessz, újíts, innoválj a webshopodon. Ne feledd, amit korábban mondtam: az e-kereskedelem egy növekedési nyomás alatt működő biznisz. Ha nem növekedsz, akkor éppen haldokolsz…
Élményfaktor
Bármit is hoz a jövő, egy dolog már most is világos: a vásárlók egyre kevésbé várnak csupán termékeket az e-kereskedőktől, és egyre inkább csak akkor nyúlnak a bankkártyájuk után, amikor a vásárlás élményfaktorát is megkapják.
E személyre szabott, egyre komolyabb szórakoztatóipari elvárásokat támasztó igénynek pedig csak folyamatos innovációval, egyre több és egyre komolyabb technológiai fejlesztéssel és a marketing egyre komplexebb összefüggéseinek teljes körű ismeretével lehet majd megfelelni – mindezt úgy, hogy közben még profitot is termeljünk!
Egy utolsó tanács
Immár fel vagy vértezve mindennel, ami egy webshop sikeréhez szükséges. A tapasztalatom szerint azonban rögvest, ahogy a webshop-tulajdonosok elkezdik a CAC-LTV rendszerében látni a működésüket, fejlett technológiákra váltanak, elkezdenek tapasztalt ügynökséggel, profi tartalmakkal dolgozni, olyankor egy csapásra meglátják a marketing valódi képességeit és horizontját is.
Ilyenkor rengetegen kapnak bele a rendelkezésre álló marketing eszközök teljes palettájába és hirtelen mindent megoldó csodaszert kezdenek látni minden szoftverben, aminek havidíja van.
Ebben sajnos túl sok freelancer és marketing ügynökség feltétel nélkül támogatja is a technológiától frissen megrészegült webshop tulajdonost… hogy aztán az elszabaduló költségek és végül mindegyik középszerűre petákolt csatorna, eszköz és tartalom tükröt tartson a vállalkozó türelmetlensége és kapzsisága elé.
Érdemesebb ugyanis egyetlenegy dolgot jól csinálni, mint tizet középszerűen. Az e-kereskedelemben hatalmas a verseny, és egyre fogy mind a vásárlók figyelme, mind a türelme a vacak, nehezen átlátható, vagy középszerű megoldások láttán. Ezért a legfontosabb tanácsom így a legvégére az, hogy okosan, tudatosan, ugyanakkor türelmesen építsd a webáruházadat és
NE KAPKODJ! Rómát sem egy nap alatt építették.
Zárszó
Ezzel a végére is értünk a 7Digits hatnapos e-kereskedelmi e-mail kurzusának. Köszönöm, hogy velem tartottál az e-commerce világába, gratulálok a kitartásodhoz, és kívánom, hogy az itt tanultakat olyan növekedéssel kamatoztasd az elkövetkezendő években, ami valóra váltja a legmerészebb álmaidat is!
Barátsággal,
Péter
P.S.: Ha adott valamit számodra a kurzus, akkor nagyon megköszönném, ha – vérmérséklettől függően – elküldenéd valakinek, akinek hasznos lehet, vagy írnál egy pár soros méltató Google Review-t nekünk.
Javasoljuk, hogy a tervezett inddulás előtt 2-3 hónappal keress meg minket, mert ki tudja , milyen projektekben leszünk éppen. Profi kollégáink egy gyors és ingyenes auditot követően személyre szabott javaslatokkal könnyítik meg az életedet…