Mi az online b2b marketing három pillére?
hirdetés, közösségi média, tartalom
SEO, tartalom, automatizáció
közösségi média, SEO, tartalom
- hirdetés, tartalom, automatizáció
Magyarázat: Az online B2B marketingben a közösségi média sok mindenre használható – branding-re, tartalom-disztribúcióra, stb., de alapvetően top-funnel szerepet tölt be és a lead generálás szempontjából a célzás hiánya és az alacsony organikus elérés miatt nagyon kevéssé lényeges. A SEO egy középtávú akvizíciós taktika, melynek komoly szerepe van B2B-ben, ugyanakkor rövid távon nem képes sem célzott forgalmat – és ezen keresztül lead-eket – generálni, sem megvalósítani a látogatók visszaterelgetését – így a helyes válasz az utolsó.
Az alábbi állítások közül melyik igaz?
- B2B-ben felesleges Facebook oldalt csinálni
- B2B-ben a LinkedIn-en a legkifizetődőbb hirdetni
- A a lead-ek felmelegítésére választandó két eszköz közül a fizetős LinkedIn Sales Navigator az egyik
- Az online B2B marketingben az attribúciós modell határozza meg a hirdetési stratégiát.
Magyarázat: A „Facebook B2B-ben nem működik” nagyon régi tévhit. Az online B2B-ben a Facebook a legjobb választás retargeting hirdetésekre, branding-re és esetenként még hideg forgalom generálására is, így ez a válasz hamis. A második válasz is rossz, a LinkedIn az egyik legdrágább hirdetési platform, minimálisan magasabb konverzióval, mint a többi display opció. A LinkedIn Sales Navigator prospecting-re való, ugyanakkor teljességgel alkalmatlan a lead-ek felmelegítésére, így az utolsó válasz a helyes; valóban az attribúciós modellnek megfelelően kell a hirdetési startégiát megkomponálni.
Egy átlagos B2B vevő _____ tartalmat néz meg, mielőtt egy beszállítóval történő szerződésről dönt?
- 3
- 5
- 7
- 13
Magyarázat: Egy B2B vevő a felmérések szerint átlagosan valóban 13 tartalommal találkozik, mielőtt döntést hoz egy beszállítóval történő megállapodásról. Ebben benne vannak a beszállító weboldalának tartalmai, a marketing email-ek és a lead mágnesek is – épp ezért mondogatják a szakértők, hogy az online B2B marketing lelke a tartalom…
Melyik állítás nem igaz?
- A lead mágnesek célja B2B-ben a potenciális vevők email címének megszerzése.
- Marketing automatizáció nélkül lehetetlen mély-perszonalizációt csinálni.
- Az online B2B marketing legjobb módszere hideg lead-ek generálására a keresőmarketing.
- Az inbound jellegű B2B marketinget nem lehet display hirdetések nélkül csinálni.
Magyarázat: A lead mágnesek célja az elköteleződés növelése, az email cím ennek csak a jele, így ez a válasz nem igaz, az összes többi állítás helyes: a mély-perszonalizációt valóban csak automatizációval lehet csinálni, a hideg lead-ek valóban a keresőhirdetésekből konvertálnak a legjobban, mert itt megvan a pillanatnyi érdeklődés előnye, végül az online-t azért nem lehet display nélkül csinálni, mert a lényeg pont a látogatók visszaterelése a saját oldalunkra, ezt pedig a funnel elején csak retargetinggel lehet megcsinálni – ami ugye display tipusú hirdetés.
Mekkora a Google rendszerében a keresőhirdetések, illetve a display hirdetések átkattintási aránya?
- 2.7 és 0.3
- 0.3 és 2.7
- 2.7 és 0.6
- 1.5 és 0.7
Magyarázat: A keresőhirdetések átlagos átkattintási aránya 2.7%, a display hirdetéseké jóval alacsonyabb, 0.3% – ennek megfelelően kevesebbe is kerülnek. A Facebook célzási rendszerének segítségével az említett 0.3%-nál jóval magasabb értékek is elérhetőek, épp a fejlett célzási algoritmusai miatt olyan értékes a Facebook az online B2B marketingben.
Az alábbiak közül melyik esetben NEM a display hirdetés a jó választás B2B-ben?
- Amikor tesztelési céllal szeretnénk gyorsan magas forgalmat elérni
- Amikor kompetitív piacon a keresőmarketing túl drága
- Széles célcsoport és magas ügyfélérték kombinációjánál
- Retargetingre a lead-ek felmelegítésénél
Magyarázat: Tesztelési célú forgalomterelésre a display a jó választás – nincs is más opció. Attól, hogy a keresőmarketing drága, releváns hideg forgalmat még mindig csak ezzel tudunk generálni, úgyhogy ebben az esetben még fontosabb a pontosan beállított keresőmarketing – a display ide nem jó. Széles célcsoport és magas LTV esetén azért futtatjuk mégis hideg forgalomra is a keresőhirdetések kiegészítéseként, mert ilyenkor ez rendszerint megtérül a magas LTV miatt. Mivel a retargeting hirdetés az display tipusú, a lead-ek felmelegítésére alkalmazott retargeting esetében is display-t használunk – így a második válasz az, ahol NEM a display a jó választás.
Melyik jelenséget nem látjuk szükségszerűen az akvizíciós túlsúlyú B2B marketing esetén?
- Top-funnel tartalmak túlsúlya
- Attribúciós modell hiánya
- Alacsony látogató/lead konverzió
- Gyengén teljesítő display hirdetések
Magyarázat: Az akvizíció túlsúlyú marketingben valóban csak top funnel gyűlnek a tartalmak, szinte alig látunk lead mágneseket, mivel nem áll a marketing rendelkezésére az attribúciós modell, így nem tudja, hogy mi lenne a következő lépés és főleg, hogy hogyan kellene oda eljutnia. Látogatóból valóban kevesen konvertálnak lead-é, mert a lead-ek felmelegítésének folyamata hiányzik. A helyes válasz a gyengén konvertáló display hirdetések, mivel ez nem szükségszerű következménye az elhibázott marketingnek – a hirdetések lehetnek jók is, rosszak is, konverzió akkor sem lesz.
Melyik nem igaz B2B-ben a tartalommarketingre?
- A megfelelően optimalizált mozgóképes tartalmak 50-szeres valószínűséggel jelennek meg a keresőkben a szöveges tartalmakhoz képest.
- Sok közösségi megosztás egy adott tartalmon jobb helyezést eredményez a keresőkben.
- Ha hirdeted a top funnel tartalmakat, akkor pénzkidobás SEO-t csinálni rájuk.
- Cornerstone tartalmakat mindig magas keresési számú és kompetitív kulcsszavakra optimalizálunk.
Magyarázat: A videókat valóban előnyben részesítik a keresők, és igen, átlag 50-szeres valószínűséggel jelennek meg. A közösségi megosztások száma Top10-es ranking faktor, így a második állítás is igaz. A harmadik állítás viszont hamis – a hirdetések rövid, míg a SEO középtávon hoz látogatókat, így nem hogy pénzkidobás, hanem egyenesen kötelező a top-funnel tartalmak SEO-ja a marketing mixben! Végül, a cornerstone tartalmakat valóban csak magas keresési számú kulcsszavakra kell optimalizálni, ellenkező esetben nem igazolható a cornerstone-ok magasabb költsége és/vagy hosszabb előállítási ideje.
Melyik állítás igaz?
- A kalkulátorok kiváló lead mágnesek, mert visszatérő látogatókat eredményeznek.
- A lead mágnesek valódi célja nem az email cím megszerzése, hanem a vevők előremozdítása a funnel következő lépcsőjére.
- A letölthető tartalom upgrade egyszerű és hatásos lead mágnes, ráadásul elősegíti a SEO-t is.
- A hírlevél kötelező lead mágnes minden B2B számára, mert ingyenes kommunikációt tesz lehetővé.
Magyarázat: Az első állítás hamis, a kalkulátorok valóban visszatérő látogatókat eredményeznek, de ma már nem jók lead mágnesnek, mert nem mozdítják előre az elköteleződést oly mértékben, hogy perszonalizált email-ek útján lehessen folytatni a kommunikációt; legtöbbjük email cím nélkül is használható, így ez az állítás hamis – ellentétben a második állítással, ami szóról-szóra igaz. A letölthető tartalom upgrade 2020-ra annyira elterjedt, hogy inkább visszatetszést kelt és – lévén letölthető – nem segíti a SEO-t sem. A hírlevél egyáltalán nem kötelező elem B2B-ben, csak akkor érdemes használni, ha minőségi tartalmakkal lehet megtölteni – ellenkező esetben inkább negatív branding hatása lesz.
Melyik állítás nem igaz a marketing automatizációra?
- Az automatizáció B2B-ben a lead-ek felmelegítésének legfejlettebb eszköze
- Meglévő email lista importjával is lehetséges a perszonalizált kommunikáció
- Az amerikai vállalatok több, mint fele használ marketing automatizációt
- Marketing automatizációval felmelegített lead-ek 47%-kal többet költenek.
Magyarázat: Meglévő email listát lehet ugyan importálni bármelyik automatizációs rendszerbe, csakhogy ilyenkor a feliratkozottak böngészőjében nincs ott az automatizációs rendszer cookie-ja, ezért a feliratkozottak vislekedését nem képes mérni a rendszer. A megoldás az újra feliratkoztatás – amennyiben az email lista elég nagy hozzá. Az összes többi állítás igaz.
Milyen arányban konvertál átlagban egy landing oldal előzetesen felmelegített forgalomra?
- 3%
- 5%
- 10 %
- 15 %
Magyarázat: 15%, vagy akár fellette is lehet a konverziós arány, amennyiben kellően előkészített (szaknyelven: felmelegített) lead-ekre futnak a konverziós kampányok.
Melyik adatot nézed meg először, ha 80% feletti bounce rate-et látsz egy landing oldalon?
- A konverziót, mert úgyis csak az számít
- A time on site értékét, mert a visszapattanási aránynak az ad értelmezési kontextust.
- A hirdetések teljesítményét, mert rossz célzással egyetlen landing sem teljesít jól.
- A soft konverziók arányát, mert lehet, hogy túl hideg a forgalmi forrás.
Magyarázat: Egy landing oldal esetében a visszapattanási arány (bounce rate) önmagában nem mond semmit, mert lesz egy olyan célcsoport szegmens, amelyik hosszabb ideig böngészi az oldalt – tehát érdekli az ajánlat -, ugyanakkor nem konvertál – ők analitikai értelemben bounce-ként fognak megjelenni. Amennyiben a landing oldalon magas bounce rate mellett hosszú időt töltenek a látogatók, akkor mind az oldal tartalma, mind a hirdetés célzása rendben van – ha mégis alacsony a konverzió, akkor az értékajánlattal, a túl magas árral, a hiányzó brandinggel, vagy bizonyos pszichológiai faktorok hiányával lehet inkább probléma.
A többlépcsős űrlapok akár ___ konverzió növekedést is eredményezhetnek.
- 20%
- 75%
- 150%
- 300%
Magyarázat: Az űrlap a konverzió leglényegesebb tényezője, mert itt történik a végső elköteleződés. Valóban, akár háromszor annyi lead is érkezhet egy B2B vállalathoz, amennyiben az űrlapjait a fehér izzásig optimalizálja.