Tartalommarketing

brandépítés tartalommarketinggel cover
1024 536 Kormos Nikolett

Brandépítés tartalommarketinggel

Gucci, Prada, Burberry – mégis mi kerül egy — még oly jó alapanyagokból is készült és mesteri hozzáértéssel megvarrt — szoknyában, blúzban, öltönyben több ezer, néha több tízezer amerikai dollárba? A címke? Egyáltalán nem!

Lehet-e értelmezni az Apple termékeinek ár-érték arányát anélkül, hogy figyelembe vennénk a brandet mögötte? Nem igazán.

A brand egy történet, egy sztori, amelyet először is el kell képzelni, meg kell alkotni, majd folyamatosan “felnevelni”. Ha elég erős és jól pozicionált, akkor a termék részévé válik: a termék sikere többé nem lesz értelmezhető a mögötte álló brand nélkül.

De hogy jön ide a tartalommarketing?

A tartalommarketing az online világban az inbound marketing része, mellyel egy vásárlót az írott, vagy képi tartalmaink segítségével végigkalauzolunk egy úton (consumer decision journey). Az út utolsó előtti állomása a vásárlás, a végtelenített utolsó állomás pedig a lojalitás a termékhez és a WoM (Word of Mouth) marketing-re vonatkozó hajlandóság a vásárló részéről.

Az amerikai marketing részlegek közel fele a buyer journey 3-5 állomását támogatja tudatos és specifikus tartalommarketinggel.

Egy jól kidolgozott journey-vel egy biztos pontot nyújtunk az online információtengerben elveszett vásárlónak arra vonatkozóan, hogy mentálisan hova pozícionálja az adott brand-et. Ha pontosan célzunk és  bizalomépítésünk sikerrel jár, akkor hűséges vásárlót és talán márkanagykövetet kapunk. Az értékes, hasznos tartalom önkéntes megismerésen alapuló folyamat bizalmat épít, ami hosszú távon a legjövedelmezőbb faktor, hiszen a bizalom egy erős érzelem.

Brandépítés = a vágy megteremtése

A brand hatalma a “részese akarok lenni” érzés vágya — a brandépítés a vágyakozás és a vágyottság érzéseire játszik rá, a brand körül csoportosuló vélt, vagy valós közösséghez tartozást ígéri.

A tág értelemben vett tartalommarketing mindig is jövedelmező befektetés volt, de a helyzet ma alapvetően így néz ki: akinek a legtöbb pénze van arra, hogy a jól kitalált történeteit/tartalmait először népszerűvé, majd világhírűvé tegye, az idővel erős, ismert brand-dé válik — ezzel pedig gyakorlatilag bármit el tud adni.

Mivel azonban a brandépítés drága, a legtöbb cégtulajdonos joggal gondolkodik úgy róla, hogy ez a nagy cégek — legfőképpen pedig a nagy divatcégek — játszótere. Ahhoz ugyanis, hogy egy minél több ember által ismert arca legyen a vállalkozásodnak, mindenekelőtt tőkére van szükség, nem igaz? Nos, egyre kevésbé…

Brandépítés mikro szinten

Ami a tartalommarketinget összeköti a mikroszintű brandépítéssel, az a közösségi média — és pont ez teszi lehetővé  a brandépítést kicsiben — amennyiben jól csinálják. A közösségi média ugyanis képes pontos célzással, relatíve olcsón célba juttatni a tartalmakat, amik — ha valóban minőségiek —, akkor önálló életre kelve építik a márkát, arról nem beszélve, hogy ideális felületet nyújtanak a rajongók megszerzésére és meglétük promóciójára.

A tartalommarketinggel történő brandépítéssel egyetlen baj van: időigényes műfaj. Tartalom-gyártást, online tesztelést, finomhangolást, valamint kreativitást igényel, ráadásul a verseny is öldöklő — naponta jelennek meg új tartalmak szinte minden témában. Ha mindez nem ijesztett el a saját márka építésétől, akkor így tudsz nekiállni:

Az online brandépítés alapjai

1. trendek költséghatékonyan

A brandépítés előszobájának tekintett piackutatás szép és hasznos, de megint csak egy olyan terület, ami rendesen megtizedelheti az anyagi erőforrásaidat — de lehet ezt kicsiben is csinálni, olcsón.

Facebook eszköz: Az audience insights-cal azonban simán kikutathatod, hogy melyek azok a paraméterek, amelyek a közönségedet bővebben jellemzik, például megtudhatod, hogy milyen jellegű oldalakkal szimpatizálnak leginkább — ami nyilván az egyik legértékesebb információ, ha brandépítésről van szó.

Ezt követően már csak egy kattintás (traffic) alapú kampánnyal kell letesztelned egy rakás kreatívot és szöveget, hogy megtaláld azt a kombót, amivel és akiknek olcsón és eredményesen tudsz brand-et építeni.

2. A “hozzá tartozás” vágyának megteremtése

A brand olyan, mint egy valós személy. Hasonlóan az emberi karakterekhez, nehéz azt pontosan meghatározni, hogy mitől lesz szimpatikus, miért szeretnél a közelébe kerülni, miért akarod, hogy hasonlíts rá, miért akarod, hogy a barátod legyen. Egy valami azonban biztos: túl azon, hogy az arc(ulat)nak összhangban kell állnia a képviselt értékrenddel, a hozzászokás egy jelentős faktor, így a célcsoportodnak többször (jellemzően 7-9 alkalommal) kell találkoznia a márkáddal ahhoz, hogy megjegyezzék.

Facebook eszköz: Pontosan erre való az engagement alapú retargeting, amivel az ismertség és a bevonódás mértékét tudod növelni. A sikert — a születőben lévő márkád integritását a Facebook követőid aktivitásán keresztül fogod tudni lemérni.

Amennyiben ez akadozna, akkor nézd végig az összes kontentedet, és elsősorban a következő kérdésekre fókuszálj:

Mennyire erős a képek és a szövegek közötti kohézió?

Mennyire egységes a kontentek stílusa?

Mennyire van összhangban a Facebook oldal stílusa a weboldal stílusával?

3. az első néhány irányvonalat tesztelned kell

Még a leghülyébb dolgok is tudnak rezonálni bizonyos fogyasztói csoportokkal, a mainstream termékek esetében pedig több tízmillió fős piacokról beszélünk. Amíg azonban nem tudod, hogy hol van a product-customer fit, addig folyamatosan tesztelned kell, lényegében pénzen kell információt venned, ha meg akarod találni azokat, akiknek a gondolkodása összehangban van a márkád sztorijával.

Facebook eszköz: A FB poszt engagement-re optimalizált hirdetések — egész pontosan szponzorált posztok — arra valók, hogy lemérd, mennyire releváns a tartalmad az egyes csoportok számára.

Fontos megjegyezni, hogy az “engagement” nem feltétlenül lesz látható a hirdetésedben/posztodban: bár a lájkok, kommentek, reakciók (szívecske stb.), megosztások beletartoznak az engagement fogalmába, de nem kizárólag ezek alkotják azt a halmazt, amelyet a Facebook engagement-nek ismer el. Elsőre furcsának tűnhet ez a jelenség, de a tapasztalat azt mutatja, hogy hosszú távon mégis érdemes hinni a Facebook fejlett algoritmusának.

4. a brandépítés sikerességét nyomon kell követned

A Facebook-nak arra is van módszere, hogy nyomon tudd követni, milyen hatékonysággal halad a brandépítés.

Facebook eszköz: Miután megtaláltad a közönségedet és azonosítottad azt a stílust, amely közöttetek megépíti a hidat, egy “ad recall lift” hirdetéssel időről-időre mérni tudod, hogy milyen arányban fogják felismerni a hirdetést azok, akik néhány nap múlva újra látják majd azt. Egy jól szövegezett, profi vizuális kreatívval rendelkező, releváns hirdetés jó esélyekkel indul, de idővel a legjobb kreatív is megkopik és a felejtés ködébe vész.

Amennyiben a brandépítésed sikeres, akkor azt kell észrevenned hosszú távon, hogy a jól sikerült hirdetéseid ad recall liftje növekszik — hiszen az emberek egyre kevésbé látják különálló hirdetésként, mintsem egy ismerős brand részeként.

A brandépítés megtérülése

Sokan azzal a gondolattal adják fel a brandépítést, hogy nem elég, hogy sokba kerül, de a megtérülését jó, ha az unokák látni fogják. E mögött  a gondolat mögött sokkal gyakrabban a mérést illető tanácstalanság van, mintsem a kincstári pesszimizmus. Ha ugyanis sikerül konzisztensen felépítened egy márkát, akkor a megtérülés a több visszatérő vásárló (retention), az egy vásárló hosszútávú ügyfél-értékének (LTV) növekedése, illetve az ajánlás révén mérhető.

Valóban nem hónapokról, hanem évekről és évtizedekről beszélünk, de igazából nem nagyon van választása annak, aki nagyra akar nőni egy B2C iparágban: vagy megépíti azt a márkát tudatosan, vagy évtizedekig kénytelen lesz egy bizonytalan, középszerű márkával lavírozni az ismeretlenség és a bizonytalan márka-ismertség határvidékén.

Te próbáltál már brand-et építeni? Ha van kedved, oszd meg a tapasztalataidat kommentben!:)

közösségi média
1024 536 Kormos Nikolett

Közösségi média marketing tartalom — 2016 legsikeresebbjei

Van az a mondás, hogy az okos ember mások hibájából tanul, a buta még a sajátjából sem. Ahhoz, hogy okosak lehessünk idei közösségi média tartalom gyártásunk tekintetében, segítségül hívhatjuk a LinkedIn tartalom-kutatástát, amely a 2016-os év 40.000 legsikeresebb közösségi média tartalmának közös vonásait ismerteti.

Ezekbe a kutatásokba mindig jó egy kicsit belenézni, mivel nagy eséllyel találunk bennük olyan hasznos tartalmakat, amelyeket a szabály elvére emelve felturbózhatjuk a közösségi média marketing (Facebook, Twitter, Insta, vagy LinkedIn) tartalmaink sikerét. Olvass tehát a sorok között, és találd meg azokat az eredményeket, amelyek a Te céged számára a jövőben a leghasznosabbak lehetnek!

I. Share, avagy a megosztások tudománya

A megosztás fontosságáról még mindig eltérnek a vélemények! Puszta hiúsági kérdés, vagy valóban hasznos az eladások szempontjából? Az biztos, hogy a megosztásoknál van közvetlenebb indikátor azt illetően, lesznek-e vásárlóink, de az is biztosnak tűnik, hogy a lájkok számolgatásához képest azért mégis csak meghatározó tényezőről beszélünk. A megosztás az engagement (elköteleződés) egy fontos indikátora, hiszen a megosztó fél névvel, arccal vállalja, hogy ő ezt a tartalmat fontosnak, valamilyen szempontból érdekesnek ítéli. A share, bár nem feltétlenül áll az eladással kapcsolatos mérések központjában, de mégis fontos visszajelzéseket ad arról, hogy mennyire releváns tartalmat sikerült összehoznunk.

Backlinkek — Hányszor hivatkoznak a tartalmadra?

A kutatás másik sarokköve a backlinkek voltak — minél több külső hivatkozást kapott egy tartalom, annál sikeresebbnek számított. A backlink — a megosztáshoz hasonlóan — azért fontos, mert felturbózza az organikus elérések számát. Mivel a legtöbb ember érthető módon nagyobb bizalommal fordul az organikusan elért, hivatkozott tartalom felé, ezért a backlinkek hasznossága magától értetődőnek tűnik. Nem tesz mást, mint autoritást, hitelességet ad a tartalomnak. A költés szempontjából pedig az sem elhanyagolható, hogy az organikus elérés ingyenes forgalmat jelent — vagyis a backlinkek által nemcsak ingyenes, de üzletünk szempontjából magas minőségű forgalmat irányíthatunk az oldalunkra/tartalmunkra.

Mi az az öt dolog, amit figyelembe kell venned, mikor közösségi média tartalmat állítasz elő?

Egy ennyire átfogó kutatásnál mindig hozni kell bizonyos áldozatokat a siker oltárán. Például a hirdetések kiértékelésénél — érthető módon — nem játszik szerepet a célzás (ami azért lássuk be, az egyik legfontosabb szempont lenne), sem a vizuális kreatívok. De sebaj, mert az öt kiválasztott szempont bőven mutat így is hasznos összefüggéseket.

Miről írj, ha sikeres tartalmat szeretnél?

Annak ellenére, hogy nagyjából mindig tudjuk, mi számít menő tartalomnak, mégsem írhatunk mindig aktualitásokról. Ez a termékekre, szolgáltatásokra is igaz. Attól, hogy a matchboxoknak őrületes divatja volt egy bizonyos időszakban, a kortárs képzőművészeti galériák nem kezdtek el ráállni a játékautókra. Bármit bármivel tehát nem lehet összehozni — akik ezt mégis megpróbálják, azok gyakran igencsak pórul járnak. Jó hír viszont, hogy a címmel és a megközelítéssel mindig olyan dolgokat adhatunk hozzá a tartalmunkhoz, amelyek azt valóban aktuálissá és egyedivé tehetik. Máris több kedv lesz a megosztásra és a hivatkozásra!

Miért fontos a címválasztás?

Ideírok egy ad hoc példát: “Az utcára szakadt egy erkély Budapesten.” “A belváros történelmi épületei balesetveszélyesek.” “Isteni csoda, hogy senki nem sérült meg.” “Nagy robaj rázta fel a fővárost szombat hajnalban.” “Többen azt hitték, bomba robbant a körúton.” “Kiket kell ilyenkor hívni? Tűzoltókat, Rendőröket?”

Az összes cím egyetlen eseményt fest le különböző megközelítésekből. Egyetlen dologról nagyon sok minden juthat az eszünkbe, minél egyedibb és minél érdekesebb tartalmat ígér egy cím, annál nagyobb sikerre számíthat. Viszont arra mindenképpen oda kell figyelni, hogy ne a nyakánál fogva rángassuk elő a cím és a tartalom közötti összefüggést, mert ha a kattintó nagyon más tartalmat kap, mint amire számít, akkor egész biztosan nem lesz hálás érte — sem megosztani, sem backlinkelni nem fogja.

Merről, hogyan — Miért fontos a megközelítés?

Általában a cím már magában foglal egyfajta megközelítést is, vagyis sugallja, miként, milyen szempontból fogja a tartalom körüljárni a témát. Adva vannak a tények, amelyeket kritizálhatsz, moralizálhatsz felettük, összefüggésbe hozhatsz a termékeddel, szolgáltatásoddal, viccelődhetsz velük stb. Ezen kívül megközelítheted a világ minden (szem)pontja felől (politika, szórakozás, oktatás, tudomány stb.) Egy releváns, egyedi, különleges megközelítéssel mindig nagyobb esélyed van eladni valamit (legyen az a legújabb terméked, vagy épp a legújabb alkotásod a blogodon).

Formátum — Tartalmaid médiuma

Felsorolás, tanulmány, kvíz, e-book, videó, infografika — ezek formátumok, a tartalmaid lehetséges médiumai. Ha jól ismered a közönségedet, leginkább akkor tudod majd kiválasztani azt a formátumot, amely az ő szívükhöz a legközelebb áll. Ugyanakkor az is fontos, hogy a formátum a tartalmaddal is összhangban legyen. Hozd létre a tartalom, a forma és a közönség egységét — ebből lesz a siker!

A rövid vs. hosszú kérdése

Szép lassan, de annál biztosabban megdőlni látszik az az “alapszabály”, hogy a netező tömegek nem hajlandóak semmit elolvasni, ami két tőmondatnál hosszabb. Fontos kérdés azonban még mindig, hogy mikor és kiknek milyen hosszúságú tartalmakat közvetítsünk ahhoz, hogy hálás, odaadó olvasókat (majd vásárlóka, üzeltfeleket stb.) szerezzünk.

Mik voltak 2016 tuti befutói?

Erre a kérdésre sincs általános válasz, itt is igaz az, hogy ami tuti A-nak, az B-nek a tuti kudarcot jelenti. Így például a technológiát a téma uralja, a felsőoktatási szektor tartalmait inkább a megközelítés különbözteti meg a sikerlistákon.

Mi mással kezdjük, ha nem a marketinggel? A 40.000 legsikeresebb poszt ebben a szegmensben átlag 377 share-t eredményezett, de voltak tartalmak (amelyek jellemzően a formátumok és megközelítések mentén küönültek el), amelyek az átlag sokszorosával jutalmazták kitalálóikat:

közösségi média posztok és megosztások összefüggése

Praktikus tippek, top listák, infografikák és kutatási fókusz. Ha valaki ezekkel próbálkozott, akkor nagyobb eséllyel zsebelte be a jó eredményeket.

Tuti Tech-Témák

A marketingnél a formátum-hangsúlyos siker nem vihető át a technológia szektorra. 2016-ban a technológia sokkal inkább a tartalomról, a téma fontosságáról szólt. Két téma totál hot volt: Uber és virtuális valóság. A jövővel foglalkozó tartalmak és a jó öreg Microsoft sem voltak elhanyagolhatóak, ezek a témák átlagban mind felülteljesítettek a többi téma átlagához képest:

poszt típusok és megosztások összefüggése a közösségi médiában

A felsőoktatás hű maradt magához

Ahhoz, hogy a felsőoktatás területén a legnagyobb sikernek a kritikus hangvételű, erős véleményt megformáló tartalmak voltak, minden bizonnyal köze van annak, hogy az erre fogékony netes közösség útmutatást és határozott tudást vár el a vezető értelmiségi médiumoktól. Az erős kritikai megközelítésen kívül a téma is meghatározó volt, ebben az aktuál politika és a kutatási fejlemények vitték a prímet:

közösségi média marketing poszt példa

Mivel tarolt az egészségügy?

Nem meglepő módon az áttörések és a személyes történetek voltak a legnagyobb dobások, ha tartalomelőállításról és megosztás-vadászatról volt szó. A három legnépszerűbb poszt — share tekintetében — konkrétan rákos sejtkutatásról, az orvosilag ismét felfedezett borsmentáról, valamint a maláriáról szóltak. Ha viszont a backlinkek számát nézzük, akkor a picit útmutató jellegűbb tartalmak voltak igazán sikeresek (pl. Betegeink TOP 5 leggyakrabban feltett kérdése).

hirdetés a közösségi média platformokon

Közösségi média marketing — Tényleg lehet hosszan írni a neten?

Nem hogy lehet, de számos esetben egyenesen kell. A jól kifejtett, kétezer szó feletti tartalom több területen is messze felülteljesít a rövid, lebutított megnyilvánulásokhoz képest. Ezek a részletekbe menő írások nemcsak a share, de a backlinkek tekintetében is remek stratégiának bizonyultak:

poszt hossz és közösségi média megosztás összefüggés táblázat

posztok hossza a közösségi média megosztás szempontjából

Share és Backlink mind azt támasztja alá tehát: megéri online mércével mérve ultrahosszúnak (200 szó feletti) számító tartalmakat írni, hiszen ezekre átlagban ötször nagyobb eséllyel hivatkoznak, mint a rövidke, 1000 szó alatti tartalmakra. A fő tanulság tehát: ha értékes a tartalmad, az emberek nemcsak elolvassák (de legalább átfutják), de értékes, organikusan elért közönséggel is megajándékoznak érte.

List-form — A híres klikkvadász. Vagy mégsem?

Sokan esküsznek a toplistákra, ha közkedvelt tartalmat szeretnének az emberek elé tenni. Ez picit pont azért jött divatba, amiért a rövid szövegezés is: tartalom, ahol szájbarágósan kiemeljük, mi az az öt szó, ami a kétoldalas cikknek a lényegét teszi ki. Én személy szerint sokszor szeretem az ilyen tartalmakat, mivel tényleg nagyon kényelmes és praktikus (ha például arról akarok többet megtudni, mik a legfontosabb szempontok, ha hozzáértés nélkül új notebook-ot szeretnék venni). Ugyanakkor vannak témák, amelyekhez nem feltétlenül illik ez a formátum. A közhiedelemmel ellentétben nem minden szektorban működik ugyanolyan jól.

Marketingben és utazással kapcsolatos topikoknál még mindig jól teljesít, de ha például jogi vagy egészség tematikáról van szó, akkor mára már ajánlatosabb elfelejteni a listázást.

Előre gyártott siker

Mivel eddig elolvastad ezt a nem annyira rövid cikket, ezért most a jutalmad az előregyártott siker. Olyan háromszavasok következnek, amelyek B2B-ben vagy B2C-ben ma adu ásznak számítanak. Tüntesd fel valamelyiket egy címben, és teszteld, valóban működik-e.

Sikerszavak B2C-ben:

(a legtöbb esetben igaz, hogy ami angolul működik, az magyarul is fog)

mágikus háromszavasok közösségi média megosztási mutatói (első kép)mágikus háromszavasok közösségi média megosztási mutatói

Varázsszavak B2B-ben:

közösségi média tartalmak megosztási gyakoriság szerint táblázat

Összefoglalva…

  • Az ütős tartalom mibenléte — különböző szempontok alapján — szektoronként nagy változásokat mutat.
  • Annak ellenére, hogy a marketing megmondó fórumai sokáig csakis a snack-kontentnek szavaztak bizalmat, mára kiderült, hogy a hosszú tartalmak adott esetben sokkal nyerőbb stratégiát jelentenek.
  • Léteznek jól bevált háromszavasok, amelyekkel nagyonn esetben kattintanak tartalmad címére.
  • A backlink és a share nem mindig van átfedésben egymással. Logikus lépés előre eldöntened, hogy neked melyikre van inkább szükséged egy bizonyos tartalom kapcsán, és eszerint kialakítani a stratégiádat.

Szerintem ez a kutatás sok kérdést megválaszolt, többek között azt, hogy megéri-e a tartalommarketing.:)

content marketing
1024 536 Dr. Kádas Péter

A content marketing megtérülése – Vajon megéri?

Sokan már 2014-ben pénzügyileg fenntarthatatlannak gondolták a content marketing (tartalommarketing) jelenlegi formáját, a B2B marketing vezetők átlagosan mégis a budget több, mint egynegyedét költik tartalommarketingre. De vajon megéri?

Sokak szerint a legolcsóbb lead generation eszköz, sőt, B2B-ben szinte az egyetlen, amit kisebb cégek profitábilisan tudnak futtatni, ugyanakkor korábban én magam is kiemeltem a digitális marketing e formájának azon két sajátosságát, hogy

1. hosszú távú elköteleződés esetén van igazán lehetőség a sikerre és

2. pont a hosszú táv miatt elég magas költséggel is jár.

Aki csalhatatlan intuíciói dominanciája mellett azért számokat is nézeget néha, annak szeretnék most egy formulát mutatni, amivel viszonylag pontosan kiszámolható, hogy a content marketing úgy passzol a saját bizniszéhez, mint Justin Bieber egy vidéki lakodalomba, vagy ellenkezőleg: csak ez hiányzik a sikerhez…

A tartalommarketing költsége

Ha megtérülést akarunk számolni, akkor először tudnunk kell, mennyibe is kerülne a content marketing. Alapvetően három költségelemmel érdemes számolni:

1. Tartalom költsége

Itt nagyon lényeges, hogy akár profi külsősök írják a cikkeket, akár belsős kollégák dolgoznak rajta plusz juttatás nélkül a tartalomnak akkor is költsége van. Forintban, vagy időben, de egyértelműen kalkulálható költség. Ide kell számítani minden olyan fizetés jellegű kiadást is, ami olyan emberhez köthető, aki a tartalommarketinggel foglalkozik (szerkesztő, menedzser, korrektor, stb.)

2. Technikai költségek

Egy blogot nem lehet ingyen felépíteni; pénzbe kerülnek a pluginok, nincs ingyen a finomhangolás, az üzemeltetés, a LPO és fizetni kell az ESP-ért és a többi third-party szolgáltatóért is. Ezek jönnek a technikai költségek közé.

3. Hirdetés

A tartalommarketing csak hirdetésekkel működik igazán, és az évek során nem kevés pénzt fogsz elkölteni PPC-hirdetésekre, és ha igazán profin tolod, akkor SEO-ra, email automatizálásra, stb. Kezdetben ebbe a csoportba tedd a PPC és a SEO költségeket, a többi úgyis csak később jön.

OK: költségek pipa, és rögtön van belőle egy másik mutatónk is:

CAC

A CAC (Customer Acquisition Cost) az ügyfélszerzés költsége – az a költség, amibe egy vásárló, vagy ügyfél megszerzése átlagosan kerül. Főszabályként az összes költség (ha úgy tetszik, a teljes tartalommarketing budget) osztva az ügyfelek számával*.

Azt, hogy a sales költségeit bele kell-e ebbe számítani, azt üzleti modellje válogatja. SaaS-nál nyilván nem, B2B-nél adott esetben igen – az egyszerűség kedvéért most ne bonyolítsuk vele a dolgot. A CAC, vagyis az ügyfélszerzés költsége úgy számolható ki, ha a teljes tartalommarketing költséget elosztjuk a leszerződött ügyfelek számával:

Teljesen pontosan akkor stimmelne a CAC képlete, ha csak azokat a költségeket vennénk figyelembe, ami acquisition jellegű – vagyis az ügyfelek megszerzésre vonatkozik – és nem számolnánk a retention jellegű (az ügyfél megtartásához kapcsolódó) költségekkel. Minthogy – ellentétben a PPC-vel – a tartalommarketing esetében e kettő nem minden esetben határolható el pontosan, a képlet ilyen bonyolításától most eltekintünk.

Magyarázat a nevezőhöz: a konverzió ugye két részből tevődik össze, azokból, akik az oldalra jönnek és lead-dé válnak és azokból a lead-ekből, akikből végül fizető ügyfél lesz.

Tegyük fel, hogy van havi 10000 látogatód, akiknek 1%-a lead és a lead-ek 20%-át zárod eredményesen, akkor 10000 x 0.01 x 0.2 = 20 ügyfeled lesz. Ha a számlálóban található mindhárom költség-elem 1-1 millió forint, akkor ez

3 millió forint / 20 = 150 ezer forint per ügyfél

Átlagosan ennyibe került egy ügyfél megszerzése. OK, de mennyit hoz a konyhára ez az ügyfél?

Itt jön képbe az LTV

A hosszútávú ügyfélértéket (LTV, Lifetime Value, Customer Lifetime Value) iparágtól függően már bonyolultabb lehet kalkulálni. Egy Saas vállalatnál még egyszerű a matek: mondjuk ha a fizető ügyfeleket havi 10 dollárral könnyíted meg, és a lemorzsolódás évi 5%, akkor változatlan ügyfélszám mellett az LTV 114 dollár. Más biznisz modelleknél azonban fehér izzásig lehet bonyolítani a számítást – ezt mindenkinek a maga vállalatára kell meghatároznia.

Ha nagyon nincs kedved napestig LTV-t  számolgatni, akkor megnézheted az erre vonatkozó múltbéli adataidat. Komplexebb modellekre pedig itt van egy kiváló infografika a Kissmetrics-től. Tervezz óvatosan, ugyanakkor vedd figyelembe az upsell és cross-sell valószínűségeket is (van olyan Ügyfelünk, akinek például 100% az upsell rate-je, és a 7Digits sincs messze ettől a számtól)…

Ok, de milyen CAC meg LTV a jó?

Ha tudjuk az ügyfél megszerzésének költségét, akkor már csak szembe kell állítani az LTV-vel, és az eredményül kapott százalékos arányt lehet vizsgálgatni. Ugye főszabályként ha a CAC > LTV, akkor minél több ügyfeled van, annál nagyobb a veszteség – ilyen számokkal előbb higgy a Mikulásban, mint a profitban. Attól azonban, hogy a CAC < LTV, még nem biztos, hogy minden OK.

Ha így gondolkodnánk, akkor 999 dolláros CAC-nál és 1000 dolláros LTV-nél maradna egy dollár profitunk és minden zsír, az élet szép. Mivel azonban egy vállalkozásnak az operáció költségeit (iroda, alkalmazottak, termelés, üzemeltetés, főnök Porsche Cayenne lízingje, stb) is fizetnie kell, az egy dolláros profit még mindig bukógalamb lenne. És akkor még nem beszéltünk az LTV cash-flow szempontú vizsgálatáról, ami finanszírozási igényt is behozhat a képletbe.

Ökölszabály

Az LTV / CAC mutató 300% körül teljesen rendben van, 200% körül már necces, a 100%-hoz közelítve pedig ideje majomszerű fürgeséggel reszelni valamit a rendszeren. 100% alatt nyilván nem csak a céged veszteséges, hanem a marketing önmagában is veszteséget termel; többet költesz ügyfélszerzésre, mint amennyit termelsz általa [kínos nevetés és pánik]… Amennyiben 400% felett vagy, az azt jelenti, hogy lassabban növekedsz, mint lehetne – ilyenkor költs többet marketingre, amíg csak ki nem maxoltad a csatornáidat – nem baj, ha visszacsúszol 300% környékére! A fenti példánál maradva 150 ezer forintos CAC-nál 450 ezer forint körüli LTV lenne egészséges. Emlékeztetőnek egy ábra – mentsd el magadnak, ha gondolod:

Finomhangolás

Az igazi kérdés persze az – akár jó a CAC/LTV, akár nem -, hogy hogyan lehetne javítani rajta? Nyilván a költségek csökkentése mindig egy rendelkezésre álló opció, csakhogy ezt egyrészt nem lehet a végletekig csinálni, másrészt, ha például a hirdetési költségen csökkentünk, az hatással lesz a forgalomra – és ezen keresztül a beeső ügyfelek számára is.

Amit itt érdemes észrevenni:

A nevezőben egy szorzatvan, azaz bármely faktor változása sokkal magasabb kihatással van az eredményre, mint a számlálóban lévő összegek esetében. Például ha 1%-os konverzió helyett sikerül 2%-os konverziót elérni, az lefelezi a CAC-ot, míg ha az egyik költségelemet felére csökkentjük, attól a CAC – az egyszerűség kedvéért egyenlő költség-elemeket feltételezve – csak 16.5%-kal csökken…

Magyarul: ha egyszer elindultál a content marketing kátyúkkal szegélyezett útján, akkor érdemesebb előre menetelni, mint költségeket vagdosni.

Content marketing a számok mögött

Pontosan ez az, amiért milliószor hangsúlyozom, hogy a tartalommarketing lényege a minőség. Minőség = jobb SERP = több (ingyenes) organic traffic. Minőség = több közösségi forgalom = jobb SERP. Minőség = jobb konverzió, több email feliratkozó = olcsóbb elérés, stb.

Nyilván vannak egyéb módszerek is a konverzió és a forgalom növelésére (különböző growth hacking technikák, lead mágnesek, drip marketing, pszichológiai technikák, stb.) – amit az Ügyfeleink tartalommarketingjében alkalmazunk is szemrebbenés nélkül. Ezek azonban csak a minőségi tartalommal együtt képesek olyan CAC-ot produkálni, amit egy vállalatnál a head of marketing széles vigyorral rak le a CEO elé, rendszerint ablaknak háttal, hogy a megérdemelt glória jól látsszon a feje körül.

És végül a hab a tortán

A fenti számítás elég egyszerű, és teljesen jogosan lehetne a végletekig pontosítgatni – és egyúttal bonyolítani. Mi ezt rendszerint nem tesszük, helyette amikor a tartalommarketing megtérülése szóba kerül, sosem felejtjük el megemlíteni, hogy

Ebben a képletben nincsenek benne azok az üzletek, amit a tartalommarketingen keresztül elért ismertség,  hitelesség és WoM marketing hozott a cégnek… – ami elárulom: nem kevés.

A tartalommarketing hosszú távú elköteleződés – fáznak is emiatt tőle sokan -, ráadásul végiggondolást, befektetést és kitartó menedzsmentet igényel.

Most azonban a korábban elmondott pro és kontra érvek szubjektív megítélésén túl már a kezedben van egy módszer, amivel expliciten ki tudod számolni, hogy a content marketinget képes leszel-e profitábilisan működtetni.

Ha igen, akkor csináld – itt van 100 tanács hozzá – mert ez a digitális marketing hidrogén-bombája. Ha nem, akkor sem kell kétségbe esni; válassz másik stratégiát, van elég belőlük. Ha pedig érvelni kell content marketing mellett, vagy épp ellene, akkor sose téveszd szem elől, hogy

A marketing egy befektetés: nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy nyereséges-e, és ha igen, akkor mennyire?

Kellemes mérlegelést, ha hasznos volt, mentsd el a cikket egy könyvjelzővel, még jól jöhet – de azért alább tolj rá egy megosztást is plíz!

marketing szlogen
1024 535 Kormos Nikolett

Hogyan Repíthet a Világhírig a Jó Marketing Szlogen?

Gondolj egy ikonikus személyre – mondjuk Marilyn Monroe-ra! Platinaszőke haj, piros rúzs, lenge fehér ruha, amelyet játékosan fellibbent a lágy szellő; ez a kép egy máig élő, sikeres brand része. Olyan a jó marketing szlogen is, mint egy ikon: beazonosít, megkülönböztet, egyszerű és emlékezetes, növeli a brand awareness-t és nem utolsó sorban: el lehet vele adni a terméket.

Ahogy egy ütős cím láttán az olvasóid tovább akarnak haladni, hogy elolvassák a cikkedet, úgy egy találó szlogen a bevonódás vágyát generálja. Ha menő szlogent látok, részesülni akarok a brand menőségéből, és hogyan kaphatom meg ezt? Csakis vásárlással… Szlogent írni külön műfaj — és egyben az egyik legizgalmasabb szövegírói feladat.

A marketing szlogen paradoxon

A szlogen jelentése: jelmondat. Egyszerű és komplex. A megfelelően pozicionált szlogenre mindkettő igaz. Vegyük például a Volkswagen 1959-es amerikai (USA) Think Small  kampányát. Mitől zseniális ez a szlogen? A legfőbb erőssége abban rejlik, hogy reagál az akkori kontextusra: a baby boomer generáció virágkorát éli, az amcsi családok pedig nagy vonzalommal viseltetnek az akkoriban divatos benzintemető nagyvasak (izomautók) iránt.

Ezen a piacon elsőre nem hangzik a legszerencsésebb terméknek a náci Németországban tervezett és gyártott Volkswagen Beetle (a Bogárhátú). Másodjára meg – a francokat nem! Ahelyett, hogy versenyeztek volna a “nagyokkal”, simán menővé tették a “kicsit” és ezzel egy egész más irányba indultak hódítani. Ahelyett, hogy az akkori autó hirdetésekben szokásos termékleírás-áradatot tolták volna az emberek arcába (amivel ők csakis bukhattak volna), alkottak egy koncepciót, egy ideát: A kicsi jobb. Kis cég vagyunk, ebben rejlik a kreativitásunk. A nagyra nem adunk. Shakespeare is egyedül dolgozott, John és Paul sem írt dalszöveget Ringoval vagy George-dzsal. A Beetle mellett pedig még a házad is nagyobbnak tűnik. Think Small. A többi már történelem: durván bejött a dolog. Olyannyira, hogy ez lett minden idők legsikeresebb print kampánya. Mindössze két szócska, mégis a marketing szlogenírás csúcsa!

Amennyiben angol szlogenre van szükséged, inspirációnak ezen a linken elérhető egy ingyenes szlogen generátor.

Bármilyen skatulyából kitörhetsz

KFC, Meki, Burger King, Subway, Wendy’s. Gyorsétterem láncok. A “gyorsétterem” szó az utóbbi évtizedekben egyre erősödő ellenlobbi miatt beindít egy asszociációs láncot: gyorsétterem – junk food – egészségtelen – elhízás – halál. Szívás! Erre jön a Subway Eat Fresh szlogenje. Jó? Nem olyan rossz. De hol van ez a KFC Ist Das Noch Fast Food? kérdéséhez képest? 

Míg a Subway csak utal arra, hogy felismerte a problémát — vagyis hogy a gyorséttermekről az a hír járja, nem túl egészséges ott a kaja —, a KFC gyökerestül tépi ki az asszociációs háló gócpontját, az arcodba vágja, majd beleröhög a szemedbe. Nem szégyenlős, hanem lényegretörő. Használja azt a szókapcsolatot (fast food), amely a kategória többi versenyzőjének neonszínekben villódzva jelenik meg rémálmában, közvetlenül azelőtt, hogy hideg verejtékben úszva riadnak fel az éjszaka közepén. Tehát a KFC pont egy lépéssel a Subway elé vág, és azt mondja: nálunk is friss a kaja, csupa csirke, káposztasalit is adunk (igaz, hogy jó majonézeset), meg minden… ez még gyorskaja egyáltalán?

Naná, hogy az… De attól ez még egy kitűnő szlogen.

Amikor a közhelyes megoldás a legjobb

“The Happiest Place On Earth” — állítja magáról a Disney World. Megszegnek egy aranyszabályt, mégpedig azt, miszerint nem állítjuk semmiről azt, hogy “a leg…bb”, mint ahogy azt sem, hogy forradalmi, szenzációs stb., hiszen ezek borzasztóan elcsépelt megoldások. Unalmasak, kiüresedettek, öntömjénezők. Azonban ha van a földnek egyetlen olyan szeglete, amely mégis minden további nélkül állíthatja magáról, hogy a legboldogabb hely, akkor az a Disney World. Nyilván nem mindenki számára az, éppen csak az elsődleges célközönség, a gyerekek számára. És ez a itt lényeg.

Ha egy gyerkőcöt megkérdezünk, egyetért-e azzal, hogy a legboldogabb hely egy olyan világ, ahol csak mese van, akkor azért raknék rá egy ötöst, hogy rábólint. A szélsőséges, árnyalatoktól mentes, teljesen egyszerű megfogalmazás (“a világ legboldogabb helye”) szintén úgy hat, mintha egy gyerek mondaná. Tehát a marketing szlogen nagyon betalál: azoknak a nyelvén mutatja be a terméket, akikhez szól, és akik számára a legnagyobb igazságtartalommal bír. Az elsődleges célközönség a gyerek, a másodlagos pedig a szülő, aki a gyereke szemével olvassa majd a Disney Word szlogenjét.

Marketing Szlogen Tanácsok

Ha szlogenről van szó, nincsen tabu: van, amikor megéri klisésnek tűnő megoldást alkalmazni, de csak akkor, ha biztosak vagyunk abban, hogy annak valamiért nagyon is helye van ott, ahová szánjuk (talán pont azért, mert klisé).

Ahhoz, hogy jó marketing szlogent írj, először ismerd meg a kontextust. Aztán ismerd a piacot, az aktuális trendeket – és nézz előbbre a jellenél. Ismerned kell a terméket is, és a  tágabb értelemben vett brandet. Ha ez megvan, akkor mindezt már csak egy csipet kreativitással kell összekeverni. Végül pedig: egy jó szlogen nem öt perc alatt pattan ki a fejekből. Idő kell hozzá, ezért légy türelmes, gondolkodj heteken – ha kell, hónapokon – keresztül. Addig pedig akár össze is üthetsz egy céges blogot – itt van száz tanács, hogy hogyan kell jól csinálni és mit nyerhetsz vele! Marketing szlogen példák pedig itt találhatóak (angol nyelvű tartalom).

Morfondírozó lány blog készítés közben
1024 536 Dr. Kádas Péter

2×15 Érv Pro és Kontra Céges Blog Témában

Csak februárban öt blog témájú megkeresést kaptunk a 7Digits-nél – ezek alapján a céges blog készítés lett az új Marketing Megváltó. Aki ismer, tudja, hogy utálom ismételni önmagamat, így összekapartam magamban az érveket és az ellenérveket, hogy bárki, aki céges tartalommarketingen lamentál, képben legyen – engem meg ne kínozzon a saját hangom. Spoiler: a cikk csak a mérlegelést segíti – a döntést neked kell meghozni. (Tetejébe’ rém hosszú is, mert öregszem!)

Céges Blog Pro-k

  1. Forgalomnövekedés

A céges bloggal nyomuló vállalkozások átlagosan 55%-kal több forgalomhoz jutnak az oldalaikon. Magasabb forgalomnál pedig nem meglepő módon többször csenget a kassza is.

  1. A vásárlóid már ott vannak

Az emberek a neten töltött idő közel negyedét blogokon és közösségi site-okon töltik el. A vásárlók 90%-a pedig hasznosnak találja a márkák saját tartalmait – annak ellenére, hogy tudják: ezek nem épp érdektől mentes atom-független vélemények.

  1. Megmutathatod a cucc legjavát

Egy tévés spot pár másodpercében, vagy egy print hirdetés néhány sorában elég terhelt próbálkozás elmagyarázni, hogy igazából mitől jobb, szebb, trendibb, egészségesebb, vagy hosszabb merevedést biztosító csodaszer a te vackod, mint a versenytársaké. Egy blogon cserébe ütközésig sztorizgathatsz ezekről…


  1. Céges blog lead generálásra

A tartalommarketingre fókuszáló kollégák átlagosan 67%-kal több lead-et generálnak. Ahol blog van, ott a sales is megy, mint a lemming. Nem véletlen, hogy Amerikában a marketingvezetők zöme idén blog készítés útján tervez komolyabban rágyúrni a tartalommarketingre.

  1. Hitelesség

Ha nem csak értesz valamihez, de képes vagy egy témát mélyebben is megbogarászni és a véleményedet nem félsz kitenni a nyilvánosság próbájának sem, az hitelességet eredményez. A nevedet (márkádat) összekötik az adott témával, és az arctalan termékek és szolgáltatások mögött megjelenik a szaktudás. Az AdEspresso vagy a Buffer blogja például nem hagy kétséget afelől, hogy a kollégák nagyon vágják a témát.

  1. Kétoldalú kommunikáció

A hagyományos marketing a vásárlóknak beszél. A tartalom-marketing a vásárlókkal. Rád bízom, melyikből remélsz több információt és aranyat érő visszajelzéseket – az engagement-ről nem beszélve…

  1. Adatok

Apropó matek: egy adatkényszeres marketingarc számára általában véve is brutál értékesek azok a számok, amiket egy céges blog látogatói szolgáltatnak az interakcióikkal, a szöveges kommentjeikkel – vagy épp a szemmozgásukkal. Ez a blog készítés egyik behozhatatlan előnye: ha nincs, ilyen matekra más módon rá nem teszed a kezedet!

  1. Közösség építés

Feltétlenül várd meg fél lábon, hogy a vevőid rajongó áhítattal körbenyalják a logódat nap, mint nap, csak mert penge a termék – és pár kupontól meg egy elme-roggyant FB-játéktól se remélj örök szerelmet. A céges blogok ellenben frankó alkalmat teremtenek arra, hogy a vásárlók igazából be tudjanak sasolni a brand mögé – oda, ahol a brand mögött álló vízió van, ami mellé már szívesen odaállnak.

  1. Organic

Amikor egy ideje már tolod a szekeret, akkor egyszer csak azt fogod látni, hogy az organic forgalom beröffen, és a keresők (nem fizetett) találatai között egyre előkelőbb helyre mászol fel. Így az emberek egyre többször találnak rád – zsír ingyen. És ugye a legjobb marketing az ingyen marketing.

  1. Kis ország, kis verseny

Magyarországon az apró piac miatt korlátos egy céges blogba fektetett zsé megtérülése – épp ezért kisebb a verseny is: Itt egy cég sem fog évi több millió dollárt elszórni profi stáb által földönkívüli technológiával felvett videósorozatokra meg aranyáron dolgozó szupersztár szövegírókra. Ha rászánod magad egy komoly stratégia mentén írt blogra, vagy vlogra, akkor majdnem biztos, hogy nyerni fogsz vele – ha üres niche-ben jól tolod, akkor megkockáztatom, hogy piacvezető, de minimum a piacot meghatározó véleményvezér lehetsz.

  1. 24/7 elérhető

Ellentétben a fizetett hirdetésekkel, a saját tartalom állandóan elérhető, akár évek múlva is. A TV-s spotjaidra és a print hirdetéseidre már a kutya sem fog emlékezni, amikor a halkan zümmögő szervereiden csendben meglapuló aduász tartalmad még mindig szorgosan generálja neked a forgalmat a nap 24 órájában.

  1. Lojalitást épít

Az amerikai marketinges kollégák 57%-a akar többet költeni idén loyalty programokra – sokak szerint 2017-ben a vásárlói lojalitás megszerzése lesz a legfontosabb kérdés. A lojalitással ugyanis nő a vállalkozás termékeinek LTV-je (customer lifetime value), ami közvetlenül emelheti az árbevételt. Na és mi a legfrankóbb eszköz a lojalitás megszerzésére? Bizony, a csitti-fitti tartalom!

  1. Márkanagykövetek

Valószínűleg senki nem fog bekocogni az irodádba, hogy “Helló, jöttem márkanagykövetnek” – ha valaki mégis, arra rögvest ráhívnád a diliházat. Egy blog azonban alkalmat teremt a kétoldalú kommunikációra a márkád és a vásárlóid között, és előbb-utóbb lesz pár lelkes márkanagyköveted, ami felbecsülhetetlen. Az amerikaiak átlagban évente 26-szor ajánlanak termékeket ismerőseiknek… Mit jelentene a cégednek még pár száz ilyen arc?

  1. Az email lehetőség

Ha korábban szorgosan összetarháltad a látogatók email címeit, akkor ezen a csatornán elérheted a vásárlóidat – teszed ezt ipari lézer precizitású célzással, villámgyorsan, akármikor és teljesen ingyen; gyűjtögetni pedig legjobban pro tartalommal lehet. (És nem, a közértben tolt múlt századi termékpornó keretében papíron megadott emailek azért nem pont ilyenek, mert én olyankor például mindig valamelyik Startupdate-es házitroll email címét adom meg…)

  1. Felhasználói tartalmak

Egy patikamérlegen kiegyensúlyozott corporate weboldal nem az a hely, ahol a vásárlóid által készített amatőr tartalmakat meg tudod osztani. Egy céges blogba azonban simán belefér az ilyesmi. Az ilyen tartalmak végtelen lehetőségeket rejtenek magukban különleges, egyedi kampányok kiötlésére.

  1. Ha nem csinálod, valaki más fogja

A tartalommarketing – főleg olyan telítetlen piacon, mint Magyarország – annak a lehetőségét rejti magában, hogy hosszú évekre betárazd magadnak a piacvezető szerepet. A játék arról szól, hogy aki elsőnek lép, nyer, de csak akkor, ha minőséget tud összekalapálni – különben ülj le, egyes! Egy jó időben létrehozott, sokak által kedvelt tartalommal éveken át ott tudsz maradni a google organikus találatainak első helyén – keress csak rá arra, hogy “growth hacking technikák”…

Céges Blog Kontrák

  1. Fél szívvel nem lehet

A középszerű rosszabb, mint a semmi – legalábbis blog készítés tekintetében. Ha ugyanis nincs blogod, akkor elvileg akár patent is lehetne – ha lenne. Ha viszont van, de lehorgonyzott félúton a vérciki és az ultragáz között, akkor a gazdája önként kiállítja magáról az “ennyit tudok” bizonyítványt. Ha elkezdi, de nem folytatja, akkor a “nincs mit mondanom”, vagy a “nem vagyok kitartó” bizonyítványt – egyik sem jó karma. Ha egy cég a tartalommarketing mellett teszi le a garast, akkor arra kell készülnie, hogy tolni kell orrvérzésig, méghozzá tükörselyem minőségben és évekig.

  1. Melós a dolog

Négy dologra fog elmenni az idő(d), nagyjából egyenlő mértékben: a tartalom generálása, a szerkesztés, a technikai dolgok (SEO, beállítások, képek, hirdetések) és a kommentek kezelése. Az utóbbi megspórolható, ha középszürke alapon halványszürke betűkkel blogolsz 8-as betűméretben, serif font-tal, bekezdések nélkül, lehetőleg 1200-as szélességben (és bónuszként az oldalad alulról szagolja a reszponzív kialakítást)…

  1. Céges Blog költségek

Ha azt akarod, hogy olvassák a céges blogot, akkor nincs mese, hirdetni kell a tartalmat. FB-on, LinkedIn-en, YouTube-on, AdWords-ön keresztül, ez pedig – főleg hosszú távon – elég drága dolog. Én a Startupdate-en 30-60 dollár között tettem heti egy postra egy boost-ot, átlag 52 dollárra jött ki a heti költség. Ez 52 héttel számolva 2704 dollár évente – mondjuk három teljes éven át 8,000 dollár felett vagyunk. Témával, pluginokkal, hosting-gal, jogtisztán megvásárolt képekkel együtt olyan 12-13000 dollár lenne a számla – és akkor még nem számoltam a rengeteg technikai segítséget, amit Varga Attilától és a csapatától kaptam teljesen ingyen. Ha azt is ki kellett volna fizetnem, akkor inkább 6 millió forint körül lenne a vége – és az enyém jórészt egyszemélyes blog volt…

  1. Nincs gyors győzelem

Egy használható méretű email listához több száz oldalnyi minőségi tartalmat kell elkövetni. A Google sem fogja hanyatt vágni magát az első cikkedtől, az organic forgalom fokozatosan épül fel. Az elején a látogatók ugyancsak nem fogják egymást halomra mészárolni az első komment jogáért – mint minden kapcsolatot, ezt is építeni kell, hogy erős legyen. Big win lehet, de a quick win fája nem pont a tartalommarketing éghajlatán honos.

  1. Hozzáértők kellenek

A marketingesek 60%-ának saját bevallása szerint problémát jelent minőségi “engaging” tartalmakat kiizzadni magából, pláne hosszú távon. Csináltathatsz ugyan tartalmat erre szakosodott profikkal, de az ideális helyzet, ha a céges blog készítés mögött több olyan írástudó áll, aki profinak számít az adott márka termékeit illetően, messze átlagon felüli írásbeli kommunikációs képességekkel rendelkezik és időt tud szakítani az írásra – akár éveken keresztül. Ja, és az sem horror, ha kedve is van hozzá. Good luck and have fun, hogy ilyeneket találj…

  1. Optimalizáció

A minőségi tartalom még messze nem minden – több százezer oldalnyi anyag van a neten csak arról, hogy a tartalmon túl milyen technikai fogásokkal lehet növelni az engagement-et, csökkenteni a bounce rate-et, stb. Címválasztási best practice, optimális font-készlet, sortávolság, oldalsávok felépítése, bekezdések, szín-választás, tördelés, grafikai elemek, CTA-k – sorolhatnám napestig. Persze legyinthetsz, hogy nem kell túzásba vinni, de ajánlanám figyelmedbe a mondást, hogy

Az online marketing olyan mint a szex - mindenki meg van győződve róla, hogy jól csinálja Click to Tweet
  1. Outbound linkek

Van egy extra dilemma is a céges blogoknál: ha hitelességre gyúrsz, és kedveskedni akarsz a Google botjainak is, akkor kellenek outbound linkek az érintett témákkal releváns külső írásokra – ezzel viszont lehetőséget adsz a látogatónak, hogy elnavigáljon a céges oldalról. Pénzért hozod, ingyen küldöd – mindezt éveken keresztül; ez a fajta céges blog készítés pont olyan biznisz modellnek hangzik, amit könnyű lesz beadni a főnökeidnek…

  1. Kihat a szervezeti kultúrádra is

A tartalmakat nem csak írni, hanem tervezni, szerkeszteni és ellenőrizni is kell. Egy átlagos cég nincs felkészülve arra, hogy szerkesztőséget csináljon a sokszor csak pár fős marketing osztályból. Blog készítés előtt érdemes ezen egy hangyányit molyolni…

  1. Management buy-in

Sok cégnél a menedzsment a tartalom-marketingből csak az előnyöket hallja meg. Aztán amikor költeni kell, embert kell találni, szervezetet menedzselni, meg PR-ost újraéleszteni, akkor komoly esély van rá, hogy kihátrálnak a döntéshozók – sz@rban hagyva azokat, akik az arcukat tolták a front page-en. Remegő kezű menedzsmentnek a céges blog vadnyugat – bele sem szabad kezdenie.

  1. Technikai stáb kell mögé

Méghozzá elég széles kompetencia-spektrummal. Ha például retek lassú a blog, az duplán fáj: egyrészt az emberek gyorsabban elunják, és csak magasabb hirdetési költséggel lehet rá forgalmat tarhálni, másrészt SEO szempontjából is rossz. Az optimalizálásnak is vannak olyan részei, amihez IT-s szakember kell, a lelkes amatőr abban a mélységben már életveszélyes – de sorolhatnám ezeket akármeddig. Lényeg, hogy kell egy telefonszám, aminek a végén egy nyugodt hang csípőből tolja a helyes választ…

  1. Policy-probléma

Főleg többek által vezetett céges blognál muszáj lezsírozni, hogy mit lehet és mit nem. Ha a tartalom-policy túlságosan lájtos, akkor félő, hogy egy magamfajta egy amúgy szépen ívelt mondatot a “fos” kifejezéssel kerekít – saját megítélése szerint – tökéletesre, és ha ettől még népszerű is lesz a vásárlók között, akkor giga-dilemma van. Ellenben ha a policy keményebb, mint Tarzan sarka, akkor unalmas, szürke, bájologva szerencsétlenkedő írások születnek, mert a szerzők paráznak beletenni a tökösebbik énjüket.

  1. A blog készítés jogi problémái

Céges blog csak saját domain-en frankó, már csak a szerzői jogi kérdések miatt is. A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést (süti-policy, adatkezelési agyrém, stb.) mindenképpen saját jogásszal vagy tapasztalt ügyvéddel kell biztosítani, és ez szervezést, pénzt, időt igényel.

  1. Céges blog nemzetköziben

18,7 Millió ember blogol a világon. 12 millió közösségi blogokon, a többiek saját felületen – a blog készítés nem új stratégia. Ha nagy piacra akarsz betörni ezzel a módszerrel, akkor komolyan fogsz izzadni, hogy kiverekedj magadnak némi ismertséget. Egyes szerzők már 2014-ben fenntarthatatlan stratégiának ítélték a tartalom-marketinget – más kérdés, hogy még ma is ez az egyik leghatékonyabb eszköz – de csak azoknak, akik jól csinálják.

  1. Ingyenes tartalmak

A tartalommarketinghez az ingyenesen letölthető case study-k, elemzések, white paper-ek hozzátartoznak. Értsd: ezentúl gyárthatsz komoly tanulmányokat csak úgy, és ha email címeken túl mégis kérnél értük bármit, akkor rossz fej leszel és aznap éjjel lehullanak a troll-nevelde láncai…

  1. Pandora szelencéje

Egy céges blogot lazán betalál majd néhány hollófejű sivatagi róka, vagy fentebb említett Hivatásos Boldogtalan Kretén – ettől pedig némely corporate PR-os hajlamos rögvest ledobni a szíjat. Pedig amikor az ügyfél veri a tüzet, az Nagy Lehetőség: ilyenkor a cég nyilvánosan bizonyíthatja, hogyan bánik a problémás ügyfelekkel – és ha sikerül udvariasan, kifogástalan precizitással levezetni a drámát, az nem egy ember, hanem az egész közösség előtt teszi hitelessé az adott márkát. Erre szokták mondani Amerikában, hogy a PR az a Public Relations rövidítése, nem pedig a Press Release-é… Ha azonban a te cégednél ennél rizsporosabb, K-Európa-pozitív vezérhangyát dobott a gép, akkor a trollos nap szerintem neked inkább home office legyen…

Összefoglalás

Nincs recept rá, hogy milyen iparágban és mekkora cégnek éri meg belevágni a céges blog készítés fájába – B2B-ben szinte kötelező, de B2C-ben is el tud sülni zseniálisan. Ez amolyan dupla vagy semmi: ha elég naftát tolsz bele, azzal a legtöbb elsőnek mozduló brand – főleg telítetlen niche-ben vagy olyan kis piacon, mint a hazai – állva hagyhatja a konkurenciát.

Ha azonban a dolog idővel szétcsúszik, ha rossz a tartalom menedzsmentje, recseg a policy, megriad a góré, vagy egyszerűen csak középszerűre csúszik ki az egész, akkor nem az NB2-be mész vissza, hanem a kispályára (füvet locsolni). Ha úgy döntesz, hogy tolod, akkor nagy levegő, vissza kettő, padlógáz és ne sajnáld rá az erőforrásokat: csináld kitartóan és minőség tekintetében ne legyen pardon! Ha kíváncsi vagy a jó céges blog 100 titkára, olvasd el a nagy tartalommarketing cikkünket! A cikkek végén pedig mindig szögezd le, hogy: Kommentet bent tartani nem ér!

marketing szöveg kiemelkedését jelképező színes ceruza a szürkék között
1024 536 Kormos Nikolett

Tippek, Hogy a Szöveged Kiemelkedjen az Átlagból

Miről szól egy érdekes marketing szöveg? Elsőre talán meglepőnek találod a választ, de Bármiről szólhat! Azt ugyanis, hogy egy reklámszöveg érdekes-e, vagy sem, nem az dönti el, hogy egy fülhallgatót akarsz-e eladni, vagy egy világ körüli utat!

Leendő vásárlód pupillája egy dologtól tágul: attól, hogy a szöveg Neki és Róla szól. A Saját — esetleg még nem is tudatosult — problémájával találja szemben magát, amelyet az Ő hangján mutatsz be. A megoldást pedig Te adod! Összeszedtem néhány pontban, hogy hogyan tudsz a célcsoportjaid szívébe hatolni!

Kereslet-kínálat

Vegyünk rögtön egy (némiképp leegyszerűsített) példát! Mondjuk, hogy megszűnt a vízellátás, te pedig egy pohár csapvizet szeretnél eladni. Azt gondolod, nincs nehéz dolgod, hiszen vízre minden embernek szüksége van. Ha te vagy és te is maradsz az egyetlen a piacon, aki vizet árul, akkor (amellett, hogy gyanúsan kedvező a helyzeted), igazad is van — elmondod, hogy nálad van a víz, a vásárlók pedig özönlenek hozzád. Ha ez igaz rád, nem is kell tovább olvasnod, bármilyen marketing szöveg megteszi. De többnyire nem ez a helyzet. Ha csupán egyetlen versenytársad is akad, aki sokkal meggyőzőbben reklámoz, akkor lehúzhatod a rolót. Első tanács: ha piacot akarsz nyerni, jobbnak kell lenned a jelenlegi szereplőknél.

Meg kell ismerned azt, akihez írsz

Ahhoz, hogy meggyőző, érdekes és vicces legyél (vagy mindhárom egyszerre), ismerned kell azokat, akikhez írsz. Ha még nem volt időd vagy pénzed körültekintően tesztelni, hogy egész pontosan mi vonzza őket úgy, mint turistát egy árnyas sörkert egy fülledt nyári estén, akkor első körben szükség van egy kis online kutatásra és az empatikus képességeidre!

Minél specifikusabb célcsoportokra tudod osztani a víz iránt érdeklődőket (mindenki), annál specifikusabb tartalmat tudsz összehozni, következésképpen annál nagyobb esélyed van magad alá gyűrni a konkurens cégeket. Az online marketing a legkifinomultabb módszereket kínálja a célcsoportok minél pontosabb megismerésére. Az, hogy valójában milyen hamar és mennyire hatékonyan tudod feltérképezni a célcsoportodat, leginkább a valóban hozzáértő tesztelésen múlik.

A marketing szöveg az nem a termékről szól…

Sokszor látom, hogy bizonyos termékeket úgy próbálnak eladni, hogy felsorolják azok tulajdonságait. Ez valószínűleg a legproblémásabb, legkevésbé hatásos módszer, amit csak választhatsz (ezt hívják feature-driven kommunikációnak). Az embereket a legritkább esetekben lehet ugyanis adatokkal meggyőzni (a lenyűgözés más kérdés). Az igazi meggyőzés vágyat generál, vagyis érzelmeken alapul. A vásárlódat pedig a benefit-driven kommunikációval tudod megszólítani: neki miért lesz jobb, ha megveszi a termékedet: “8 Megapixeles kamera” – ez feature-driven. “Kristálytiszta fotók” – ez pedig benefit-driven. “802.11 n WIFI” – feature. “Villámgyors letöltés” – benefit.

…hanem az üzenetről…

A felsorolásos módszernek csak egy alternatívája az életérzés közvetítés (ami egyébként – jól meghatározható okokból – inkább a nagy brandek sajátossága és kiváltsága). De annyi lehetőség és lehetséges kombináció áll még a rendelkezésedre, hogy most baromira nem fogom felsorolni őket. Nyilván nem is tudnám, hiszen ezeket a módszereket legtöbbször a helyzetre adott, a termék és a célcsoport ismeretére épülő kreatív válasz adja meg. Ha például a terméked valamilyen szempontból egyedi, különleges értéket képvisel, vagy az összes versenytárs közül kimagaslik, akkor erre az egy tulajdonságra helyezd a hangsúlyt (USP), lehetőleg a célcsoportod szemszögéből megközelítve. A sztori, amelyet felépítesz, mindig legyen összhangban minden tartalommal, amely később születik — az egyoldalas PR-cikktől az egysoros szlogenig.

…és a vásárlóról!

Nagyon egyszerűen: ha tudod, hogy a 40-es korosztály nő tagjainak egyik fő problémája a szépségük megőrzése, akkor a víz hidratáló, ráncokat megelőző hatását hirdesd, esetleg emelj ki egyetlen összetevőt, amelynek a víz ezt a fiatalító hatást köszönheti! Ha tudod, hogy a nyugdíjas korosztályból minden másfeledik ember vérhígítót szed, hogy ne kapjon stroke-ot, akkor a megfelelő vízbevitel vérhígító hatására helyezd a hangsúlyt! Ha tudod, hogy szombatonként minden második huszonéves szétcsapja magát, akkor áruld el nekik, hogy a víz az egyik legjobb szer a másnaposság megelőzésére és enyhítésére! Mindezt tedd minél kreatívabban, hiszen a kreatív megoldások remekül kiemelnek a versenytársak közül!

Marketing szöveg egyetlen emberhez

“Ha mindenkihez írsz, valójában senkihez sem írsz” – tartja a szövegírók egyik legfontosabb mondása. Ezt még egy kicsit megspékelve, én egyenesen azt tanácsolom, képzeld azt, hogy pusztán egyetlen emberhez írsz! Amikor sikerült specifikálnod egy megfelelően szűk célcsoportot, képzeld el az ideális vásárlódat (buyer persona), és neki írd a szöveget! Adj neki nevet, képzeld el, hogy milyen egy átlagos napja, milyen a valóság, amelyben él. Képzeld el, hogy miről beszélget a barátaival, mi veri ki nála a biztosítékot és miért rajongana úgy, mint olasz maffia a szesztilalomért.

Hogy néz ki az a pillanat, amikor leül a számítógép elé, vagy nyomkodja a telefonját, és megjelenik előtte a hirdetésed? Más szöveget igényel egy, a kisbabájával otthon lévő anya — akit speciális ingerek érnek és legtöbbször annyira fáradt, hogy már a Facebook és a Google szavakat sem tudja rendesen betűzni —, mint egy pörgős munkanap közepén lévő menedzser, akinek éppen csak 2 perce van kicsit szkrollozgatni. Egy jó szöveg lehetőleg minden körülményt figyelembe vesz. A megfelelő időben, megfelelőképpen megfogalmazva, a megfelelő vizuális tartalommal kiegészítve kell megjelennie. Ha ez együtt van, nyertél!

Tehát

Minél jobban ismered a közönséget, annál jobban megtalálod a releváns problémákat, a megfelelő szavakat és megfogalmazásokat, na meg a kellő terjedelmet. Következésképpen lesz egy szöveged, ami képes hatni! Ha kíváncsi vagy rá, hogyan tudsz a jó szövegek köré egy jól konvertáló blogot is építeni, ez a tartalommarketing kisokos lesz segítségedre!

További tippeket Tóth-Czere Péter tartalommarketing cikkében is találsz.

Hasznos volt a cikk? Oszd meg! Képeznéd még magadat? Olvasd el többi cikkünket is!

  

marketing szövegíró
1024 536 Kormos Nikolett

A Marketing Szövegíró 8 Trükkje

Marketing szövegíró szeretnél lenni? Vagy csak alkalmanént írnál pár ütős sort a saját vállalkozásod épülésére? Összeszedtem a legnagyobb szakemberek legjobb tanácsait, felturbózva a saját gyakorlati tapasztalataimmal. Íme, ezt mondják a profik:”Írj tömören, mert az emberek nem olvasnak!” – “Írj hosszabban, mert a Google ezt kajálja

»Összpontosíts a kulcsszavakra! – “Ne foglalkozz a kulcsszavakkal, összpontosíts a tartalomra”

»Ragaszkodj a beváltakhoz! – “»Kísérletezz, légy kreatív”

»Legyél vicces!…De ne túl vicces… Légy játékos… Ne játssz a szavakkal! Figyelj a nyelvtanra… A grammatikai. Szabályok. Áthágása. Növelheti. A. Szöveg. Hatékonyságát!  Ah, de most komolyan…

De van egy jó hírem

Bár igaz, hogy a(z online) marketing szövegírás csimborasszója még a tapasztalt és hozzáértő szakembereket is képes megosztani,  a látszólagos ellentmondások könnyen feloldhatóak, ha észben tartasz néhány, még ezeknél is alapvetőbb dolgot! Íme:

Ne bullshitelj — Tudd, Miről Írsz!

A szövegírás aranyszabálya, hogy mindig tudd megfogalmazni egyetlen mondatban, hogy milyen információt akarsz átadni az olvasódnak! Ez a mondat, mindig lebegjen a szemed előtt, miközben a szövegedet írod! Nem azt akarod szemléltetni, hogy Tokió érintésével is el lehet jutni Pestről Budára, Te csak a legrövidebb hidat akarod megépíteni — mindig egy relatíve (a témához és műfajhoz mérten) időt kímélő és nulla exit ponttal rendelkező utat kell felépítened. Ha mégis a Föld megkerülését választod, akkor viszont olyan csodálatos utat kell mutatnod, amilyet még nem látott a világ — ez igényel némi rutint és időt, de van, akinek 10-20 év után már sikerül is (pl. Umberto Eco).

Ne veszíts fókuszt — Tudd, Miért Írsz!

Persze, erre rögtön rávágod: eladás! És igazad is van. Ugyanakkor írás közben mindig a soron következő lépésre összpontosíts. Az előző pontban alkalmazott kevéssé vicces, ám rendkívül szemléletes hidas hasonlattal szólva, Buda és Pest közé építed a legrövidebb hidat, nem az Északi- és Déli-sarkokat akarod összekötni vele. Elképzelhető, hogy valakinél beválik még a hard selling, még akkor is, ha derült égből villámcsapásként jön, és egy bélyeget sem tudna teleírni azzal, amit a cégedről tud. De általában nem ez a helyzet. Előbb ismerkedés, a bizalmi alap megalapozása folyik, amelynek jobb, ha tiszteletben tartod az egyes fázisait — és eszerint írod szövegedet.

Ne a levegőbe lövöldözz — Tudd, Kihez Írsz!

Ne aggódj, nem csak egyetlen jó megoldás van! Azonban nem minden megoldás jó. Épp ezért mindig gondolkozz kicsit a közönségedről, mielőtt egy mondatot is írnál nekik! Ha nagyon távoliak számodra, csinálj kutatásokat: nézz utána, mi érdekli őket, hogyan gondolkodnak, milyen fő problémák és motivációk jellemzik az életüket! Enélkül fennáll az esélye annak, hogy totálisan félresiklik az egyébként atomjól megírt üzeneted is.

Ne csak eladni akarj — Adj Értéket!

A bizalmi alap legfontosabb építőköve az értékes tartalom. Persze, időigényesebb, mint a gagyi, nyomulós szöveg. Ugyanakkor egyre több cég példája bizonyítja, hogy hosszú távon ez a legcélravezetőbb modell. A minőségi és hasznos tartalom kezdetben bizalmat, később lojalitást, még később márkanagyköveteket épít. Így talán kicsit tovább tart megírnod egy valóban jó szöveget, és kicsit később jutsz el az első eladásokig, ugyanakkor hidd el: ha egyszer megismertek és megszerettek, a jutalmad nem marad el!

Ne kapkodd el

Egy marketing szövegíró hagyjon rá időt, hogy felébredhessen benne a kreativitás alvó oroszlánja, és gyenge zebraként gyűrhesse maga alá az előtte álló feladatot! Vegyünk egy egyszerűnek tűnő dolgot: szlogen, vagy cím írása. Ezek a legrövidebb szövegírói munkák közé tartoznak, de ne dőlj be a mennyiségi indikátornak! Minél rövidebb egy szöveg, annál kevesebb (és paradoxnak tűnő módon annál több) esélyed van a kívánt hatást kiváltani! A legmenőbb, legnagyobb márkáknak dolgozó reklám szövegírók saját bevallásuk szerint első körben gátlástalanul leírnak minden hülyeséget, ami csak eszükbe jut. A végeredmény 90+%-a kuka. Na és? A maradék 10% viszont valóban epic szöveg, amelyekből vígan lehet válogatni. Így született a KFC “It’s Finger Licking Good” szlogenje a “The Best Chicken Wings In The World”, vagy hasonló klisék helyett.

Ez Nem Nyelvtan Óra

Hejtelenül irni márpedig zavarró. Egy vérbeli marketing szövegíró számára ugyanakkor vannak bizonyos szabályáthágások, amelyek olykor, bizonyos célközönségeknél egész egyszerűen jobban ütnek. Ha képben vagy a Facebook ad-ek világával, nézed az Instát és a Youtube-ot, akkor mindig látni fogod az aktuális trendeket, és el kell döntened, hogy kit, mikor, miért és hogyan szólítasz meg. Például a szétszabdalt, “és”, “de”, “hogy”, “mert” kezdetű mondatok naná, hogy grammatikailag nem szabályosak. De kit érdekel, ha egyszer nyomatékosíthatsz velük? Nem nyelvtan-nácik olvassák a szövegeidet, hanem olyan emberek, akikre valahogyan hatnod kell (azért maradj a jóízlés határain belül)!

Ne csak írj — Olvass Sokat!

A marketing szövegíró számára a műveltség létfontosságú! És ez nem csak olvasást jelent – persze, azt is! De nézz filmeket, Youtube, Facebook, Instagram tartalmakat, olvass szépirodalmat, szakirodalmat, magazinokat. Bármikor szembe találhatod magad valami igazán inspiráló gondolattal, megfogalmazással, képi tartalommal! Mindenkinek máshogy működnek az agytekervényei, sosem tudod, mi lesz az, ami elindít benned valami agyzúzóan frankó ötletet, vagy ami a legjobbkor villan majd be az egyik munkád során. A legünnepeltebb szépírók és költők, vagy akár reklám szövegírók, akiket ma úgy ismerünk, mint valami hihetetlenül egyedi stílus/műfaj megalapítói, mind ugyanúgy kezdték és folytatták: rengeteget olvastak.

A marketing szövegíró kurázsija

Végül, de korántsem utolsó sorban: ha van egy igazán jó ötleted, aminek megvalósításával úgy érzed, megváltoztatod majd a Föld forgási irányát (vagy legalábbis nemzedékek fogják kórusban zabálni a szövegedet), akkor egyszerűen csak “Fuck The Rules”. Persze ahhoz, hogy ideáig eljuss, több, mint valószínű, hogy szerezned kell némi rutint. És az is igaz, hogy nehezebb igazán egyedi ötletet kigondolni (megvalósítani méginkább), mint a legtöbben gondolnák. De nem lehetetlen. Szóval legyen ez a végső célod. De addig is; tartsd be a fentieket és közelebb jutsz ahhoz, hogy az emberek igazán megértsék, amit mondani akarsz nekik.

Ha az is érdekel, hogyan juttasd el a műveidet az emberekhez az online térben, akkor itt van 100 tanács a tartalommarketing technikai oldaláról, avagy a módszer, hogy neked legyen a legolvasottabb blogod! Kommentek welcome, megosztások pláne!

A Marketing Magasiskolája

Heti egy mail, csak az online marketing és az üzleti pszichológia legújabb fogásai.

Contact Us

We'll send you newsletters with news, tips & tricks. No spams here.

    RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
    Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
    Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
    A LEGFRISSEBB GROWTH HACKING TRÜKKÖK A POSTLÁDÁDBA HETENTE EGYSZER - HOGY NE MARADJ LE A VERSENYTÁRSAK MÖGÖTT!
    RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
    Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
    Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
    RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
    Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
    Elolvastam és megértettem az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltakat
    Munkanapokon 9.00 és 18.00 óra között elérsz bennünket az alábbi telefonszámon:
    jobs@7digits.net