Posts By :

Dr. Kádas Péter

Hatalmas CTA egy notebook közepén
10 Bizonyított CTA Trükk – Siker Gombnyomásra 1024 536 Dr. Kádas Péter

10 Bizonyított CTA Trükk – Siker Gombnyomásra

Minden weboldalon, ahol akarnak valamit a látogatótól, előbb-utóbb lesz egy gomb (a CTA jelentése Call-to-Action), amit meg kell nyomni. Talán meglepő, de menny és pokol között mozoghat az üzleti eredményed attól függően, hogy ez a gomb retek, átlagos, vagy tükörselyem módon van odapattintva – a CTA marketing szempontból ugyanis minden oldal leglényegesebb eleme! Hogy jobban konvertáljon az oldalad, alább a CTA agyszaporító 10 rétegben:

1. Törd meg a mintát

Az emberi agy automatikusan rázoomolja a figyelmet a megszokottól eltérő jelenségekre. Ezt jelen esetben úgy lehet kihasználni, hogy az oldalad struktúrájába nem illeszkedő módon (off-the-grid) helyezed el a CTA-t. Mondjuk így:

Vagy így:

2. Legyen rajta hover effekt

A krokodilagy (az agyunk tudatalatti, információ-szűrésért felelős része) a mozdulatlan vackokat zsírlazán skip-peli, ha közben talál valamit, ami mozog, villog, vagy interakciót mutat. Legyen egy hangyányi rollover (hover) effektus azon a gombon és megint csak nőni fog a nyomkodások aránya.

3. Szín

Szeresd a zöld vagy kék színű gombokat – ezek a “megengedő” színek, de vannak mérések, amik a narancssárgát vagy épp a pirosat hozták ki nyerőnek (valószínűleg a magas kontraszt miatt). Én a piros CTA-t tesztelni szoktam, nehogy a tiltó szín miatt bukjam be a témát – bár a ConversionXL szerint a piros a nyerő a zölddel szemben. Amennyiben olyan színt használsz, amit az oldalon máshol nem, a kontraszt kellően nagy és a szín maga élénk, akkor nagyon nem futhatsz lukra. Arra figyelj még, hogy a választott szín azért kontextusban legyen a kulturális környezettel és a tartalommal – ha például a ketrecharcos edzőtábort egy rózsaszín “Belekuksizok” feliratú gombbal tennéd fel a hazai gazdasági csodák térképére, akkor elképzelető, hogy mintát rágsz a kilincsbe, mire befut az első klikk…

4. Kontraszt

Még a méhek is a kontrasztosabb virágot választják – az emberek figyelmét is a magasabb kontraszttal bíró dolgok vonzzák. Minél nagyobb kontraszt a gomb és a környezete között, annál több kattintásod lesz a gombon.

5. CTA a semmi közepén

Vannak, akik patológiás kényszert éreznek rá, hogy minden üres felületet szanaszét trollkodjanak valami rettentően jelentéktelen, töltelék sóderrel az oldalukon – a marketing álmoskönyv szerint ez azonban elég szuicid ötlet. Inkább legyen a gomb körül elégséges mennyiségű white space, azaz “semmi” – nem csak azért, mert elegánsabb, hanem mert a nagy fehér semmivel lesz a legkontrasztosabb a gombod.

6. Szöveg

A gomb szövegét tekintve a legfontosabb, hogy egyértelmű, rövid és érthető legyen. Az unbounce szerint ha egyes szám első személyt használsz a feliraton, az akár 90%-kal is turbózhatja a konverziót. Próbálkozhatsz a benefit megjelenítésével is. Ahelyett, hogy “Iratkozz fel”, jobban konvertál a “Feliratkozom” – persze még mindig roggyant lesz az egész, mert a “feliratkozás” egy behányásig elhasznált, az ezredfordulón lejárt szavatosságú kifejezés. Ha mondjuk csoda-fogyi tablettát árulsz, akkor a “Megveszem” helyett a “Lefogyok 10 hét alatt” jobban fog konvertálni.

7. Click booster-ek

Klikk booster-nek hívjuk a gombok környékén elhelyezett olyan vizuális elemeket, amik álomcsapda módjára űzik el a látogatók paráit és kétségeit – legtöbbször tudat alatt. Ha a gombodat körültrappolod pár klikk booster-el, sokkal többen nyomják majd a tutit. Ilyen például a termék review, az öt sárga csillag, a garanciák, a biztonságos fizetés ikonok, a média outlet ikonok, de attól sem borul rád a tinta, ha odavésed, hogy mi fog történni, ha megnyomom a gombot.

8. Iker CTA

Az amatőr vetítéseken az fog visszhangozni, hogy egyetlen CTA-d legyen az oldalon, mondván, hogy úgy nincs figyelemelvonókúra – egy gomb mind felett, bele az arcodba: “Apafej, ne agyalj, ne keresd a tegnapi napot, kattints szépen  libasorba’!”

Ne higgy a háttérzajnak, van ennél kóserebb megközelítés – amiről amúgy már évekkel ezelőtt írtam: Az adott akció marketing funnel-ben betöltött szerepe szerint egy vizuálisan kevésbé attraktív, és a döntés pszichológiájának szempontjából kisebb elköteleződéssel járó alternatívát is célszerű ajánlani: “Vedd meg – tudj meg többet”, “Írj nekünk – nézd meg a portfóliónkat”. Valahogy így néz ki a dolog:

vagy így:

vagy így:

A dolog háttere, hogy egyetlen gombnál a két kézenfekvő opció: megnyomni, vagy nem megnyomni – a tápos krokodilagy tudat alatt ebből a kettőből fog választani. A kettős CTA-nál a kézenfekvő opciók: megnyomni A-t, vagy megnyomni B-t – és hát mind a kettő az én gombom, úgyhogy egyik sem hozza rám a rontást… Ha most rázódsz bele a marketing mélységeibe, jobban jársz egyetlen CTA-val, de ha profi vagy, kísérletezz bátran kettővel – mérni amúgy is kötelező. Ha kíváncsi vagy az iker CTA-k Mariana-árok mélységeire, akkor ide haladj tovább.

9. Triple CTA

És van, amikor a kettő is kevés: Ha muszáj több gombot alkalmaznod (pl. egy három változatú szolgáltatás-csomagnál), akkor úgy operálj, hogy a háromból egy lógjon ki a sorból. A látogató agya ezt az Ariely-effektus (11.00-től) alapján azonnal kizárja – és marad kettő. Mondjuk a három csomag havi 29$, 59$ és 399$… hacsak nem a “Föld és a környező naprendszerekben élők” szélességű célzással hirdetsz (mondjuk Facebook-on), akkor úgyis kellően szegmentált csoportot – mondjuk kisvállalkozókat – viszel az oldalra, akiknek a krokodilagya élből dob egy fintort a havi 399 dodótól – ezért az első kettőből fognak választani. Ezt azzal is megerősítheted, ha a luxus csomag vizuálisan is kilóg a sorból…

10. Támaszd alá képpel

Próbáld ki, hogyan változik a kattintási arány, ha az oldalon található háttérkép vizuálisan a CTA irányába tereli a látogatót. Mondjuk a képen található mókusok a CTA irányába néznek, vagy a kezükkel abba az irányba mutatnak. Teszteld nyugodtan, de csípőből mondom: Mérhetően magasabb átkattintási arányt villant az oldal.

Summa

A CTA-nak is sok ezer oldalas szakirodalma van. Mivel nincs két egyforma oldal, nincs automatikus recept a tökéletes gombra sem. A fentieket használhatod sorvezetőnek, próbálgathatod alkalmazni őket, de a legfontosabb, hogy tesztelj és mérd a különbségeket. Az online marketingben az a szép, hogy minden okoskodás addig igaz, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják a mérések… Tisztelet a bevételnek! Folyt. köv.!

Ha van kedvetek, addig sasoljátok meg, hogyan lehet feltolni a bevételt 340%-kal egy magyar e-commerce vállalkozásban – kizárólag az AdWords-ben matatva (angol nyelvű case study).

Morfondírozó lány blog készítés közben
2×15 Érv Pro és Kontra Céges Blog Témában 1024 536 Dr. Kádas Péter

2×15 Érv Pro és Kontra Céges Blog Témában

Csak februárban öt blog témájú megkeresést kaptunk a 7Digits-nél – ezek alapján a céges blog készítés lett az új Marketing Megváltó. Aki ismer, tudja, hogy utálom ismételni önmagamat, így összekapartam magamban az érveket és az ellenérveket, hogy bárki, aki céges tartalommarketingen lamentál, képben legyen – engem meg ne kínozzon a saját hangom. Spoiler: a cikk csak a mérlegelést segíti – a döntést neked kell meghozni. (Tetejébe’ rém hosszú is, mert öregszem!)

Céges Blog Pro-k

  1. Forgalomnövekedés

A céges bloggal nyomuló vállalkozások átlagosan 55%-kal több forgalomhoz jutnak az oldalaikon. Magasabb forgalomnál pedig nem meglepő módon többször csenget a kassza is.

  1. A vásárlóid már ott vannak

Az emberek a neten töltött idő közel negyedét blogokon és közösségi site-okon töltik el. A vásárlók 90%-a pedig hasznosnak találja a márkák saját tartalmait – annak ellenére, hogy tudják: ezek nem épp érdektől mentes atom-független vélemények.

  1. Megmutathatod a cucc legjavát

Egy tévés spot pár másodpercében, vagy egy print hirdetés néhány sorában elég terhelt próbálkozás elmagyarázni, hogy igazából mitől jobb, szebb, trendibb, egészségesebb, vagy hosszabb merevedést biztosító csodaszer a te vackod, mint a versenytársaké. Egy blogon cserébe ütközésig sztorizgathatsz ezekről…


  1. Céges blog lead generálásra

A tartalommarketingre fókuszáló kollégák átlagosan 67%-kal több lead-et generálnak. Ahol blog van, ott a sales is megy, mint a lemming. Nem véletlen, hogy Amerikában a marketingvezetők zöme idén blog készítés útján tervez komolyabban rágyúrni a tartalommarketingre.

  1. Hitelesség

Ha nem csak értesz valamihez, de képes vagy egy témát mélyebben is megbogarászni és a véleményedet nem félsz kitenni a nyilvánosság próbájának sem, az hitelességet eredményez. A nevedet (márkádat) összekötik az adott témával, és az arctalan termékek és szolgáltatások mögött megjelenik a szaktudás. Az AdEspresso vagy a Buffer blogja például nem hagy kétséget afelől, hogy a kollégák nagyon vágják a témát.

  1. Kétoldalú kommunikáció

A hagyományos marketing a vásárlóknak beszél. A tartalom-marketing a vásárlókkal. Rád bízom, melyikből remélsz több információt és aranyat érő visszajelzéseket – az engagement-ről nem beszélve…

  1. Adatok

Apropó matek: egy adatkényszeres marketingarc számára általában véve is brutál értékesek azok a számok, amiket egy céges blog látogatói szolgáltatnak az interakcióikkal, a szöveges kommentjeikkel – vagy épp a szemmozgásukkal. Ez a blog készítés egyik behozhatatlan előnye: ha nincs, ilyen matekra más módon rá nem teszed a kezedet!

  1. Közösség építés

Feltétlenül várd meg fél lábon, hogy a vevőid rajongó áhítattal körbenyalják a logódat nap, mint nap, csak mert penge a termék – és pár kupontól meg egy elme-roggyant FB-játéktól se remélj örök szerelmet. A céges blogok ellenben frankó alkalmat teremtenek arra, hogy a vásárlók igazából be tudjanak sasolni a brand mögé – oda, ahol a brand mögött álló vízió van, ami mellé már szívesen odaállnak.

  1. Organic

Amikor egy ideje már tolod a szekeret, akkor egyszer csak azt fogod látni, hogy az organic forgalom beröffen, és a keresők (nem fizetett) találatai között egyre előkelőbb helyre mászol fel. Így az emberek egyre többször találnak rád – zsír ingyen. És ugye a legjobb marketing az ingyen marketing.

  1. Kis ország, kis verseny

Magyarországon az apró piac miatt korlátos egy céges blogba fektetett zsé megtérülése – épp ezért kisebb a verseny is: Itt egy cég sem fog évi több millió dollárt elszórni profi stáb által földönkívüli technológiával felvett videósorozatokra meg aranyáron dolgozó szupersztár szövegírókra. Ha rászánod magad egy komoly stratégia mentén írt blogra, vagy vlogra, akkor majdnem biztos, hogy nyerni fogsz vele – ha üres niche-ben jól tolod, akkor megkockáztatom, hogy piacvezető, de minimum a piacot meghatározó véleményvezér lehetsz.

  1. 24/7 elérhető

Ellentétben a fizetett hirdetésekkel, a saját tartalom állandóan elérhető, akár évek múlva is. A TV-s spotjaidra és a print hirdetéseidre már a kutya sem fog emlékezni, amikor a halkan zümmögő szervereiden csendben meglapuló aduász tartalmad még mindig szorgosan generálja neked a forgalmat a nap 24 órájában.

  1. Lojalitást épít

Az amerikai marketinges kollégák 57%-a akar többet költeni idén loyalty programokra – sokak szerint 2017-ben a vásárlói lojalitás megszerzése lesz a legfontosabb kérdés. A lojalitással ugyanis nő a vállalkozás termékeinek LTV-je (customer lifetime value), ami közvetlenül emelheti az árbevételt. Na és mi a legfrankóbb eszköz a lojalitás megszerzésére? Bizony, a csitti-fitti tartalom!

  1. Márkanagykövetek

Valószínűleg senki nem fog bekocogni az irodádba, hogy “Helló, jöttem márkanagykövetnek” – ha valaki mégis, arra rögvest ráhívnád a diliházat. Egy blog azonban alkalmat teremt a kétoldalú kommunikációra a márkád és a vásárlóid között, és előbb-utóbb lesz pár lelkes márkanagyköveted, ami felbecsülhetetlen. Az amerikaiak átlagban évente 26-szor ajánlanak termékeket ismerőseiknek… Mit jelentene a cégednek még pár száz ilyen arc?

  1. Az email lehetőség

Ha korábban szorgosan összetarháltad a látogatók email címeit, akkor ezen a csatornán elérheted a vásárlóidat – teszed ezt ipari lézer precizitású célzással, villámgyorsan, akármikor és teljesen ingyen; gyűjtögetni pedig legjobban pro tartalommal lehet. (És nem, a közértben tolt múlt századi termékpornó keretében papíron megadott emailek azért nem pont ilyenek, mert én olyankor például mindig valamelyik Startupdate-es házitroll email címét adom meg…)

  1. Felhasználói tartalmak

Egy patikamérlegen kiegyensúlyozott corporate weboldal nem az a hely, ahol a vásárlóid által készített amatőr tartalmakat meg tudod osztani. Egy céges blogba azonban simán belefér az ilyesmi. Az ilyen tartalmak végtelen lehetőségeket rejtenek magukban különleges, egyedi kampányok kiötlésére.

  1. Ha nem csinálod, valaki más fogja

A tartalommarketing – főleg olyan telítetlen piacon, mint Magyarország – annak a lehetőségét rejti magában, hogy hosszú évekre betárazd magadnak a piacvezető szerepet. A játék arról szól, hogy aki elsőnek lép, nyer, de csak akkor, ha minőséget tud összekalapálni – különben ülj le, egyes! Egy jó időben létrehozott, sokak által kedvelt tartalommal éveken át ott tudsz maradni a google organikus találatainak első helyén – keress csak rá arra, hogy “growth hacking technikák”…

Céges Blog Kontrák

  1. Fél szívvel nem lehet

A középszerű rosszabb, mint a semmi – legalábbis blog készítés tekintetében. Ha ugyanis nincs blogod, akkor elvileg akár patent is lehetne – ha lenne. Ha viszont van, de lehorgonyzott félúton a vérciki és az ultragáz között, akkor a gazdája önként kiállítja magáról az “ennyit tudok” bizonyítványt. Ha elkezdi, de nem folytatja, akkor a “nincs mit mondanom”, vagy a “nem vagyok kitartó” bizonyítványt – egyik sem jó karma. Ha egy cég a tartalommarketing mellett teszi le a garast, akkor arra kell készülnie, hogy tolni kell orrvérzésig, méghozzá tükörselyem minőségben és évekig.

  1. Melós a dolog

Négy dologra fog elmenni az idő(d), nagyjából egyenlő mértékben: a tartalom generálása, a szerkesztés, a technikai dolgok (SEO, beállítások, képek, hirdetések) és a kommentek kezelése. Az utóbbi megspórolható, ha középszürke alapon halványszürke betűkkel blogolsz 8-as betűméretben, serif font-tal, bekezdések nélkül, lehetőleg 1200-as szélességben (és bónuszként az oldalad alulról szagolja a reszponzív kialakítást)…

  1. Céges Blog költségek

Ha azt akarod, hogy olvassák a céges blogot, akkor nincs mese, hirdetni kell a tartalmat. FB-on, LinkedIn-en, YouTube-on, AdWords-ön keresztül, ez pedig – főleg hosszú távon – elég drága dolog. Én a Startupdate-en 30-60 dollár között tettem heti egy postra egy boost-ot, átlag 52 dollárra jött ki a heti költség. Ez 52 héttel számolva 2704 dollár évente – mondjuk három teljes éven át 8,000 dollár felett vagyunk. Témával, pluginokkal, hosting-gal, jogtisztán megvásárolt képekkel együtt olyan 12-13000 dollár lenne a számla – és akkor még nem számoltam a rengeteg technikai segítséget, amit Varga Attilától és a csapatától kaptam teljesen ingyen. Ha azt is ki kellett volna fizetnem, akkor inkább 6 millió forint körül lenne a vége – és az enyém jórészt egyszemélyes blog volt…

  1. Nincs gyors győzelem

Egy használható méretű email listához több száz oldalnyi minőségi tartalmat kell elkövetni. A Google sem fogja hanyatt vágni magát az első cikkedtől, az organic forgalom fokozatosan épül fel. Az elején a látogatók ugyancsak nem fogják egymást halomra mészárolni az első komment jogáért – mint minden kapcsolatot, ezt is építeni kell, hogy erős legyen. Big win lehet, de a quick win fája nem pont a tartalommarketing éghajlatán honos.

  1. Hozzáértők kellenek

A marketingesek 60%-ának saját bevallása szerint problémát jelent minőségi “engaging” tartalmakat kiizzadni magából, pláne hosszú távon. Csináltathatsz ugyan tartalmat erre szakosodott profikkal, de az ideális helyzet, ha a céges blog készítés mögött több olyan írástudó áll, aki profinak számít az adott márka termékeit illetően, messze átlagon felüli írásbeli kommunikációs képességekkel rendelkezik és időt tud szakítani az írásra – akár éveken keresztül. Ja, és az sem horror, ha kedve is van hozzá. Good luck and have fun, hogy ilyeneket találj…

  1. Optimalizáció

A minőségi tartalom még messze nem minden – több százezer oldalnyi anyag van a neten csak arról, hogy a tartalmon túl milyen technikai fogásokkal lehet növelni az engagement-et, csökkenteni a bounce rate-et, stb. Címválasztási best practice, optimális font-készlet, sortávolság, oldalsávok felépítése, bekezdések, szín-választás, tördelés, grafikai elemek, CTA-k – sorolhatnám napestig. Persze legyinthetsz, hogy nem kell túzásba vinni, de ajánlanám figyelmedbe a mondást, hogy

Az online marketing olyan mint a szex - mindenki meg van győződve róla, hogy jól csinálja Click to Tweet
  1. Outbound linkek

Van egy extra dilemma is a céges blogoknál: ha hitelességre gyúrsz, és kedveskedni akarsz a Google botjainak is, akkor kellenek outbound linkek az érintett témákkal releváns külső írásokra – ezzel viszont lehetőséget adsz a látogatónak, hogy elnavigáljon a céges oldalról. Pénzért hozod, ingyen küldöd – mindezt éveken keresztül; ez a fajta céges blog készítés pont olyan biznisz modellnek hangzik, amit könnyű lesz beadni a főnökeidnek…

  1. Kihat a szervezeti kultúrádra is

A tartalmakat nem csak írni, hanem tervezni, szerkeszteni és ellenőrizni is kell. Egy átlagos cég nincs felkészülve arra, hogy szerkesztőséget csináljon a sokszor csak pár fős marketing osztályból. Blog készítés előtt érdemes ezen egy hangyányit molyolni…

  1. Management buy-in

Sok cégnél a menedzsment a tartalom-marketingből csak az előnyöket hallja meg. Aztán amikor költeni kell, embert kell találni, szervezetet menedzselni, meg PR-ost újraéleszteni, akkor komoly esély van rá, hogy kihátrálnak a döntéshozók – [email protected] hagyva azokat, akik az arcukat tolták a front page-en. Remegő kezű menedzsmentnek a céges blog vadnyugat – bele sem szabad kezdenie.

  1. Technikai stáb kell mögé

Méghozzá elég széles kompetencia-spektrummal. Ha például retek lassú a blog, az duplán fáj: egyrészt az emberek gyorsabban elunják, és csak magasabb hirdetési költséggel lehet rá forgalmat tarhálni, másrészt SEO szempontjából is rossz. Az optimalizálásnak is vannak olyan részei, amihez IT-s szakember kell, a lelkes amatőr abban a mélységben már életveszélyes – de sorolhatnám ezeket akármeddig. Lényeg, hogy kell egy telefonszám, aminek a végén egy nyugodt hang csípőből tolja a helyes választ…

  1. Policy-probléma

Főleg többek által vezetett céges blognál muszáj lezsírozni, hogy mit lehet és mit nem. Ha a tartalom-policy túlságosan lájtos, akkor félő, hogy egy magamfajta egy amúgy szépen ívelt mondatot a “fos” kifejezéssel kerekít – saját megítélése szerint – tökéletesre, és ha ettől még népszerű is lesz a vásárlók között, akkor giga-dilemma van. Ellenben ha a policy keményebb, mint Tarzan sarka, akkor unalmas, szürke, bájologva szerencsétlenkedő írások születnek, mert a szerzők paráznak beletenni a tökösebbik énjüket.

  1. A blog készítés jogi problémái

Céges blog csak saját domain-en frankó, már csak a szerzői jogi kérdések miatt is. A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést (süti-policy, adatkezelési agyrém, stb.) mindenképpen saját jogásszal vagy tapasztalt ügyvéddel kell biztosítani, és ez szervezést, pénzt, időt igényel.

  1. Céges blog nemzetköziben

18,7 Millió ember blogol a világon. 12 millió közösségi blogokon, a többiek saját felületen – a blog készítés nem új stratégia. Ha nagy piacra akarsz betörni ezzel a módszerrel, akkor komolyan fogsz izzadni, hogy kiverekedj magadnak némi ismertséget. Egyes szerzők már 2014-ben fenntarthatatlan stratégiának ítélték a tartalom-marketinget – más kérdés, hogy még ma is ez az egyik leghatékonyabb eszköz – de csak azoknak, akik jól csinálják.

  1. Ingyenes tartalmak

A tartalommarketinghez az ingyenesen letölthető case study-k, elemzések, white paper-ek hozzátartoznak. Értsd: ezentúl gyárthatsz komoly tanulmányokat csak úgy, és ha email címeken túl mégis kérnél értük bármit, akkor rossz fej leszel és aznap éjjel lehullanak a troll-nevelde láncai…

  1. Pandora szelencéje

Egy céges blogot lazán betalál majd néhány hollófejű sivatagi róka, vagy fentebb említett Hivatásos Boldogtalan Kretén – ettől pedig némely corporate PR-os hajlamos rögvest ledobni a szíjat. Pedig amikor az ügyfél veri a tüzet, az Nagy Lehetőség: ilyenkor a cég nyilvánosan bizonyíthatja, hogyan bánik a problémás ügyfelekkel – és ha sikerül udvariasan, kifogástalan precizitással levezetni a drámát, az nem egy ember, hanem az egész közösség előtt teszi hitelessé az adott márkát. Erre szokták mondani Amerikában, hogy a PR az a Public Relations rövidítése, nem pedig a Press Release-é… Ha azonban a te cégednél ennél rizsporosabb, K-Európa-pozitív vezérhangyát dobott a gép, akkor a trollos nap szerintem neked inkább home office legyen…

Összefoglalás

Nincs recept rá, hogy milyen iparágban és mekkora cégnek éri meg belevágni a céges blog készítés fájába – B2B-ben szinte kötelező, de B2C-ben is el tud sülni zseniálisan. Ez amolyan dupla vagy semmi: ha elég naftát tolsz bele, azzal a legtöbb elsőnek mozduló brand – főleg telítetlen niche-ben vagy olyan kis piacon, mint a hazai – állva hagyhatja a konkurenciát.

Ha azonban a dolog idővel szétcsúszik, ha rossz a tartalom menedzsmentje, recseg a policy, megriad a góré, vagy egyszerűen csak középszerűre csúszik ki az egész, akkor nem az NB2-be mész vissza, hanem a kispályára (füvet locsolni). Ha úgy döntesz, hogy tolod, akkor nagy levegő, vissza kettő, padlógáz és ne sajnáld rá az erőforrásokat: csináld kitartóan és minőség tekintetében ne legyen pardon! Ha kíváncsi vagy a jó céges blog 100 titkára, olvasd el a nagy tartalommarketing cikkünket! A cikkek végén pedig mindig szögezd le, hogy: Kommentet bent tartani nem ér!

bounce rate
A Bounce Rate Sötét Árnya 1024 536 Dr. Kádas Péter

A Bounce Rate Sötét Árnya

Azoknak, akik még nem fújják kívülről az online marketing szlenget, a bounce rate magyarul (BR, visszafordulási arány) azt a százalékát jelenti egy oldal látogatóinak, akik

  1. odakerülnek az oldalra, majd
  2. interakció nélkül elnavigálnak az oldalról.

Másképpen fogalmazva a bounce rate jelentése az egy oldalas látogatások (single page session-ök) aránya az oldalmegtekintések között. Jön, szétnéz, továbbáll.

Azoknak a vállalkozóknak, akik félkarú rablók helyett az AdWords-ben próbálnak hozzáértés nélkül nem sokkal reményteljesebb szerencsét, a magas visszafordulási arány ugye oltári gebasz, hiszen egy 70+ %-os bounce rate (fizetett hirdetésekről látogatott oldalon) azt jelenti, hogy a hirdetésre költött zsetonnak pontosan a 70%-a megy a levesbe. Mielőtt belemennénk, mit lehet ezzel kezdeni, előbb jöjjenek azok a speciális esetek, amikor nincs is olyan nagy gáz.

A No para esetei

Mielőtt bárki kényszeresen rettegni kezdene a magas BR-től, nézze meg, hogy minden oldalán van-e tracking kód – elég könnyű úgy single page session-öket csinálni, hogy az Analytics azt hiszi, csak ez az egy árva oldalad van.

Ha egyoldalas site-od van – minden kornak megvan a maga hülye divatja – akkor ellenőrizd, hogy az event-ek be vannak-e rendesen állítva. Különben ugye a látogatások hány százaléka lesz egyoldalas megtekintés az egyoldalas site-odon? Igen, az összes!

Blogoknál sem katasztrófa. Ha nem adsz el semmit, csak kiírod magadból a nyáladzva terjedő hülyeség gerjesztette bullshit-allergiádat, vagy szimplán szórakoztatod a tisztelt publikumot, csak mert megvan hozzá a tehetséged, akkor no para; User rátalál a blogra, elolvassa a cikket, jól mulat, tanul belőle, aztán szépen keres másik műsort.

Nem probléma olyan oldalaknál sem, ahol mondjuk tutorial-ok vannak. A látogató rákattintott egy hírlevél linkre. Megérkezett az oldalra, végignézte/olvasta az adott fejtágítást, vigyorgott, mint borz a répára, azt’ továbbállt. Mondjuk egy FB share-t kiizzadhatott volna magából, de ha nem, akkor sincs vége a világnak.

Ugyanilyenek a jó minőségű support fórumok: Nem találok valamit WP-ben, rákeresek, és kattintok a WP support fórumára, ahol három bővített mondatban egy profi elmagyarázza, amit zokogva keresgélek egy órája: borz, répa, böngésző becsuk – technikailag, ez is bounce-nak számít! Rossz ez a fórumnak? Tudnak tőle aludni, hidd el.

Amikor viszont üdvös lenne lépni

Ha azonban egy webshop-od van, vagy online B2B csatornád (céges blog, jófejségből-feltett-adócsaló kalkulátor, ökörködős gamer vlog), akkor probléma a magas bounce. Ilyenkor azok, akik az oldaladra tévednek, pont semmit nem vesznek tőled, nem adják meg az email címüket, nem kommentelnek, nem hintik az igét rólad és nem kattintanak a hirdetéseidre – szóval no engagement.

Ha a látogatóért fizettél is, fogd fel úgy, hogy arra a zsére – a saját hibádból – pont levettek, mint a riadt majmot! A BR csökkentésével a te esetedben kőkemény forintokat lehet spórolni – vagy ugyanolyan költés mellett látványosan növelni a bevételt, ha úgy tetszik. (Ha a bounce rate PPC-ből jövő forgalomnál magas, akkor érdemes megnézni, hogy a hirdetés szövege kontextusban van-e a landing oldallal.)

Tennivalók

Ha a fentebb vázolt helyzeteket átgondolva úgy látod, hogy épp a magas bounce rate miatt van csapágyasra járatva alattad a szopó-roller, akkor így juthatsz egy boldogabb lelkiállapotba:

Ne átlagolj

Soha ne nézegess a webshopodra vagy a domain-edre átlagolt bounce rate-et, mert az ugye pont olyan, mint hogy éves átlagban minden nap 4 perc Karácsony van… Nézd meg egyes oldalakra külön-külön, és azokon dolgozz, amik a legmagasabb BR-t nyögik.

Mobil vs Desktop

Bontsd szét a mobilról érkezők és a desktopról jövők BR-jét. Ha jelentősen magasabb a mobil BR, akkor elképzelhető, hogy tetű lassú az oldal, vagy nem reszponzív (mobilra optimalizált). Utóbbi esetben ne csodálkozz, ha elmenekülnek az oldaladról – te is ezt tennéd amikor a 3 pixeles betűkre gúvadó szemeidből a fájdalom első könnycsepjei rácsorognának a kijelzőre.

Time on site

Nehezebb a helyzet, ha a sebesség jó, az oldalad pedig szebben mutat mind mobilon mind desktopon, mint politikuson a galambszürke Armani. Ilyenkor érdemes ránézni a time on site adatra. Ha magas, akkor valószínűleg csak egy CTA (Call-to-Action) hiányzik az oldal aljáról (mondjuk egy Örök Élet Titka Gomb, kapcsolódó cikkek, vagy bármi, amivel az oldal végeztével folytatni lehet, azaz engagement-et lehet elérni). Ha alacsony az oldalon töltött idő, akkor annak ellenére menekülnek róla az emberek, hogy befogadhatósági probléma nincs vele; ezt hívják úgy, hogy a tartalom – minőségét, egyediségét, hitelességét illetően – retek.

Tartalom

Azok az oldalak, amelyek túl buzgón próbálnak valamit rád sózni rendszerint magasabb bounce rate-tel kénytelenek szembesülni. Egy Buy Now gomb közvetlenül a fejléc alatt például pont azt üzeni, hogy a weboldal tulaját a pénzeden kívül semmi nem érdekli belőled és még arra sem veszi a fáradtságot, hogy féktelen kapzsiságát vállalható köntösbe csomagolja. Lehet, hogy nem ez a valóság, de akkor is ez jön le. Különösen igaz ez landing oldalakra. Ilyenkor elő kell venni a felhasználói élmény vizsgálatára létrehozott, erősen korlátozott mértékben elérhető céleszközt: a józan észt – és logikailag könnyebben befogadhatóvá tenni a tartalmat, megadni neki a sztori-jelleget.

Divat és design

Vannak a web-design-ban is divatok, és mivel egy látogató a legritkább esetben veszíti el böngészési szüzességét pont a te oldaladon, tanácsos ezeket valamennyire lekövetni és objektív módon hozzáállni az oldalad vizuális élmény-faktorához.

Bounce Rate Pszicho

Ha még ennél is tovább akarsz menni a BR feljavításában, akkor érdemes egy kicsit elmélyedni a marketing pszichológiában: az olyan motivációs faktorok, mint a hiány elve, a viszonosság elve, a társadalmi bizonyíték, stb. a site-on tartják a látogatót. Ezeknek megvannak az online alkalmazható formái – de ez már tényleg egy következő cikk. Akit mélyebben érdekel, az olvassa el ezt a könyvet.

Alfa és Omega

Végül a legfontosabb: tesztelj! Egészen apró változtatásokkal drasztikusan lehet csökkenteni a bounce rate-et. Érdemes minden kis változtatás után kivárni, esetleg egy kicsit ráhirdetni az oldalra, majd elemezni az adatokat. Azt érdemes fejben tartanod, hogy az emberek alapvetően nem működnek máshogy online sem, mint a való életben –  kicsit türelmetlenebbek és nyersebbek, de ugyanazt akarják: hasznos információt, szórakoztató tartalmat minél kevesebb középszerű defektes bullshit meg kétségbeesetten villódzó ótvar hirdetés árán – méghozzá gyorsan és ingyen.

Összefoglalva

Nincs “ideális” bounce rate, és nem érdemes ezt az adatot önmagában nézni, vagy hiúsági kérdést csinálni belőle. Egy magas BR nagyon alacsony time on site számmal karöltve jelentheti azt, hogy az oldalad egy pénztemető-szutyadék, de még ilyenkor is érdemes árnyalni a képet az adott oldal célja és természete szerint. Azonban nem nézni a bounce rate-et – főleg, ha valamivel seftelsz is az oldalon (vagy az oldal révén) – az nagyon nem frankó, ha pedig hirdetésre is költesz, akkor szó szerint felesleges pénzégetés.

Aki mostantól nézegetné, az megteheti a Google Analyticsben, vagy még egyszerűbben ennek a kis Chrome Plugin-nak a telepítésével real-time-ban. Önmagában attól, hogy magas, még nem kell berosálni. Akkor kell aggódni, amikor egy oldal nem hozza a tőle elvárt számokat: bevételt, hirdetés megtérülését, ügyfél retention-t, email címeket – bármit, ami a célja lenne. Végül is pénzből élünk, nem like-okból meg alacsony bounce rate-ből… Aki ennek ellenére nem alszik jól a magas bounce rate miatt, az nyomjon egy megosztást és ha van érdeklődés, hamarosan tolok egy komplett listát, azokról a konkrét technikákról, amikkel néhány oldalon sikerült drasztikusan lecsökkentenünk a visszapattanók arányát és beelőzni a versenytársakat.

RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
A LEGFRISSEBB GROWTH HACKING TRÜKKÖK A POSTLÁDÁDBA HETENTE EGYSZER - HOGY NE MARADJ LE A VERSENYTÁRSAK MÖGÖTT!
Munkanapokon 9.00 és 18.00 óra között elérsz bennünket az alábbi telefonszámon:
RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
Elolvastam és megértettem az ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ rendelkezéseit.
RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
Elolvastam és megértettem az ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ rendelkezéseit.
RAVASZ TRÜKKÖK HETENTE
Az online marketing és a befolyásolás pszichológiájának legújabb technikái heti egy emailben.
Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
Elolvastam és megértettem az ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ rendelkezéseit.
Online B2B marketing kurzus
Ingyenes
Öt napos email kurzus az online B2B marketing rejtelmeiről. Hirdetésektől a tartalommarketingig, méréstechnikától az automatizációig.
Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
Elolvastam és megértettem az ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ rendelkezéseit.
Online B2B marketing kurzus
Ingyenes
Öt napos email kurzus az online B2B marketing rejtelmeiről. Hirdetésektől a tartalommarketingig, méréstechnikától az automatizációig.
Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
Elolvastam és megértettem az ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ rendelkezéseit.
Facebook Hirdetési Trükkök
Ingyenes
Haladó szintű B2C és B2B hirdetési technikák azoknak, akiknek nem játék a Facebook hirdetéseik teljesítménye...
Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
Elolvastam és megértettem az ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ rendelkezéseit.
25 Haladó hirdetési technika
Szeretnék elsőként értesülni a 7Blog legújabb cikkeiről.
Esettanulmány
Online marketing
Az adataidat SOHA nem adjuk át harmadik félnek, mert az Ördögtől való dolog lenne!
Elolvastam és megértettem az ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ rendelkezéseit.
MKB Eurolízing
Kérlek add meg, hová küldhetjük az esettanulmányt: