A Bounce Rate Sötét Árnya

Azoknak, akik még nem fújják kívülről az online marketing szlenget, a bounce rate magyarul (BR, visszafordulási arány) azt a százalékát jelenti egy oldal látogatóinak, akik

1. odakerülnek az oldalra, majd
2. interakció nélkül elnavigálnak az oldalról.

Másképpen fogalmazva a bounce rate jelentése az egy oldalas látogatások (single page session-ök) aránya az oldalmegtekintések között. Jön, szétnéz, továbbáll. Az értékét a Google Analytics-ben oldalakra lebontva megtalálod az alábbi menüpontban:

Azoknak a vállalkozóknak, akik félkarú rablók helyett az AdWords-ben próbálnak hozzáértés nélkül nem sokkal reményteljesebb szerencsét, a magas visszafordulási arány ugye oltári gebasz, hiszen egy 70+ %-os bounce rate (fizetett hirdetésekről látogatott oldalon és alacsony Time on Site mellett) azt jelenti, hogy a hirdetésre költött zsetonnak pontosan a 70%-a megy a levesbe. Mielőtt belemennénk, mit lehet ezzel kezdeni, előbb jöjjenek azok a speciális esetek, amikor nincs is olyan nagy gáz.

A No para esetei

Mielőtt bárki kényszeresen rettegni kezdene a magas BR-től, nézze meg, hogy minden oldalán van-e tracking kód – elég könnyű úgy single page session-öket csinálni, hogy az Analytics azt hiszi, csak ez az egy árva oldalad van.

Ha egyoldalas site-od van – minden kornak megvan a maga hülye divatja – akkor ellenőrizd, hogy az event-ek be vannak-e rendesen állítva. Különben ugye a látogatások hány százaléka lesz egyoldalas megtekintés az egyoldalas site-odon? Igen, az összes!

Blogoknál sem katasztrófa. Ha nem adsz el semmit, csak kiírod magadból a nyáladzva terjedő hülyeség gerjesztette bullshit-allergiádat, vagy szimplán szórakoztatod a tisztelt publikumot, csak mert megvan hozzá a tehetséged, akkor no para; User rátalál a blogra, elolvassa a cikket, jól mulat, tanul belőle, aztán szépen keres másik műsort – ahogy az alábbi Google Analytics is látszik (a 7Blog néhány cikke 2020 január és május között):

Nem probléma olyan oldalaknál sem, ahol mondjuk tutorial-ok vannak. A látogató rákattintott egy hírlevél linkre. Megérkezett az oldalra, végignézte/olvasta az adott fejtágítást, vigyorgott, mint borz a répára, azt’ továbbállt. Mondjuk egy FB share-t kiizzadhatott volna magából, de ha nem, akkor sincs vége a világnak.

Ugyanilyenek a jó minőségű support fórumok: Nem találok valamit WP-ben, rákeresek, és kattintok a WP support fórumára, ahol három bővített mondatban egy profi elmagyarázza, amit zokogva keresgélek egy órája: borz, répa, böngésző becsuk – technikailag, ez is bounce-nak számít! Rossz ez a fórumnak? Tudnak tőle aludni, hidd el.

Amikor viszont üdvös lenne lépni

Ha azonban egy webshop-od van, vagy online B2B csatornád (céges blog, jófejségből-feltett-adócsaló kalkulátor, ökörködős gamer vlog), akkor probléma a magas bounce. Ilyenkor azok, akik az oldaladra tévednek, pont semmit nem vesznek tőled, nem adják meg az email címüket, nem kommentelnek, nem hintik az igét rólad és nem kattintanak a hirdetéseidre – szóval no engagement.

Ha a látogatóért fizettél is, fogd fel úgy, hogy arra a zsére – a saját hibádból – pont levettek, mint a riadt majmot! A BR csökkentésével a te esetedben kőkemény forintokat lehet spórolni – vagy ugyanolyan költés mellett látványosan növelni a bevételt, ha úgy tetszik. (Ha a bounce rate PPC-ből jövő forgalomnál magas, akkor érdemes megnézni, hogy a hirdetés szövege kontextusban van-e a landing oldallal.)

Tennivalók

Ha a fentebb vázolt helyzeteket átgondolva úgy látod, hogy épp a magas bounce rate miatt van csapágyasra járatva alattad a szopó-roller, akkor így juthatsz egy boldogabb lelkiállapotba:

Ne átlagolj

Soha ne nézegess a webshopodra vagy a domain-edre átlagolt bounce rate-et, mert az ugye pont olyan, mint hogy éves átlagban minden nap 4 perc Karácsony van… Nézd meg egyes oldalakra külön-külön, és azokon dolgozz, amik a legmagasabb BR-t nyögik.

Mobil vs Desktop

Bontsd szét a mobilról érkezők és a desktopról jövők BR-jét. Ha jelentősen magasabb a mobil BR, akkor elképzelhető, hogy tetű lassú az oldal, vagy nem reszponzív (mobilra optimalizált). Utóbbi esetben ne csodálkozz, ha elmenekülnek az oldaladról – te is ezt tennéd amikor a 3 pixeles betűkre gúvadó szemeidből a fájdalom első könnycsepjei rácsorognának a kijelzőre.

Time on site

Nehezebb a helyzet, ha a sebesség jó, az oldalad pedig szebben mutat mind mobilon mind desktopon, mint politikuson a galambszürke Armani. Ilyenkor érdemes ránézni a time on site adatra. Ha magas, akkor valószínűleg csak egy CTA (Call-to-Action) hiányzik az oldal aljáról (mondjuk egy Örök Élet Titka Gomb, kapcsolódó cikkek, vagy bármi, amivel az oldal végeztével folytatni lehet, azaz engagement-et lehet elérni). Ha alacsony az oldalon töltött idő, akkor annak ellenére menekülnek róla az emberek, hogy befogadhatósági probléma nincs vele; ezt hívják úgy, hogy a tartalom – minőségét, egyediségét, hitelességét illetően – retek.

Tartalom

Azok az oldalak, amelyek túl buzgón próbálnak valamit rád sózni rendszerint magasabb bounce rate-tel kénytelenek szembesülni. Egy Buy Now gomb közvetlenül a fejléc alatt például pont azt üzeni, hogy a weboldal tulaját a pénzeden kívül semmi nem érdekli belőled és még arra sem veszi a fáradtságot, hogy féktelen kapzsiságát vállalható köntösbe csomagolja. Lehet, hogy nem ez a valóság, de akkor is ez jön le. Különösen igaz ez landing oldalakra. Ilyenkor elő kell venni a felhasználói élmény vizsgálatára létrehozott, erősen korlátozott mértékben elérhető céleszközt – a józan észt – és logikailag könnyebben befogadhatóvá tenni a tartalmat, megadni neki a sztori-jelleget.

Divat és design

Vannak a web-design-ban is divatok, és mivel egy látogató a legritkább esetben veszíti el böngészési szüzességét pont a te oldaladon, tanácsos ezeket valamennyire lekövetni és objektív módon hozzáállni az oldalad vizuális élmény-faktorához.

Bounce Rate Pszicho

Ha még ennél is tovább akarsz menni a BR feljavításában, akkor érdemes egy kicsit elmélyedni a marketing pszichológiában: az olyan motivációs faktorok, mint a hiány elve, a viszonosság elve, a társadalmi bizonyíték, stb. a site-on tartják a látogatót. Ezeknek megvannak az online alkalmazható formái – de ez már tényleg egy következő cikk. Akit mélyebben érdekel, az olvassa el ezt a könyvet.

Alfa és Omega

Végül a legfontosabb: tesztelj! Egészen apró változtatásokkal drasztikusan lehet csökkenteni a bounce rate-et. Érdemes minden kis változtatás után kivárni, esetleg egy kicsit ráhirdetni az oldalra, majd elemezni az adatokat. Azt érdemes fejben tartanod, hogy az emberek alapvetően nem működnek máshogy online sem, mint a való életben –  kicsit türelmetlenebbek és nyersebbek, de ugyanazt akarják: hasznos információt, szórakoztató tartalmat minél kevesebb középszerű defektes bullshit meg kétségbeesetten villódzó ótvar hirdetés árán – méghozzá gyorsan és ingyen.

Összefoglalva

Nincs „ideális” bounce rate, és nem érdemes ezt az adatot önmagában nézni, vagy hiúsági kérdést csinálni belőle. Egy magas BR nagyon alacsony time on site számmal karöltve jelentheti azt, hogy az oldalad egy pénztemető-szutyadék, de még ilyenkor is érdemes árnyalni a képet az adott oldal célja és természete szerint. Azonban nem nézni a bounce rate-et – főleg, ha valamivel seftelsz is az oldalon (vagy az oldal révén) – az nagyon nem frankó, ha pedig hirdetésre is költesz, akkor szó szerint felesleges pénzégetés.

Aki mostantól nézegetné, az megteheti a Google Analyticsben, vagy még egyszerűbben ennek a kis Chrome Plugin-nak a telepítésével real-time-ban. Önmagában attól, hogy magas, még nem kell berosálni. Akkor kell aggódni, amikor egy oldal nem hozza a tőle elvárt számokat: bevételt, hirdetés megtérülését, ügyfél retention-t, email címeket – bármit, ami a célja lenne. Végül is pénzből élünk, nem like-okból meg alacsony bounce rate-ből…

Aki ennek ellenére nem alszik jól a magas bounce rate miatt, az nyomjon egy megosztást és ha van érdeklődés, hamarosan írok egy komplett listát, azokról a konkrét technikákról, amikkel néhány oldalon sikerült drasztikusan lecsökkentenünk a visszapattanók arányát és beelőzni a versenytársakat.